Iskolakultúra 2013. szeptember

Fülszöveg

a tartalomból
Csíkos Csaba
Az impakt faktor a neveléstudományi kutatásokban
A tudományos toljesítmcny mcréséről, a különböző mutatószámok felhasználásáról és a rájuk vonatkozó kritikákról számos magyarnyelvű publikációból tájékozódhatunk (például Vinkler, 2008; Tolnai, Schubert és Wolf, 2008; Schubert, 2012). A témát intenzíven tárgyaló Scientometrics folyóirat az Akadémiai Kiadó társgondozásában jelenik meg, így a világban a tudománymetriát több szálon hazánkhoz kötik. A jelen tanulmány célja megmutatni, hogy a neveléstudományi kutatások területén milyen szerepe van és lehet az impakt faktornak. Ezt a célt két lépésben kívánjuk megvalósítani. Egyrészt megmutatjuk, hogy a neveléstudományi kutatás és az impakt faktor jelenségvilága szoros összefüggés-rendszert alkot már jelenleg is, másrészt a hazai neveléstudomány szemszögéből elemezzük ennek az összefüggésrendszernek a következményeit.
Kovács Előd
A valószínűségi gondolkodás kialakulásának és fejlődésének kutatása
Az elmúlt... Tovább

Fülszöveg

a tartalomból
Csíkos Csaba
Az impakt faktor a neveléstudományi kutatásokban
A tudományos toljesítmcny mcréséről, a különböző mutatószámok felhasználásáról és a rájuk vonatkozó kritikákról számos magyarnyelvű publikációból tájékozódhatunk (például Vinkler, 2008; Tolnai, Schubert és Wolf, 2008; Schubert, 2012). A témát intenzíven tárgyaló Scientometrics folyóirat az Akadémiai Kiadó társgondozásában jelenik meg, így a világban a tudománymetriát több szálon hazánkhoz kötik. A jelen tanulmány célja megmutatni, hogy a neveléstudományi kutatások területén milyen szerepe van és lehet az impakt faktornak. Ezt a célt két lépésben kívánjuk megvalósítani. Egyrészt megmutatjuk, hogy a neveléstudományi kutatás és az impakt faktor jelenségvilága szoros összefüggés-rendszert alkot már jelenleg is, másrészt a hazai neveléstudomány szemszögéből elemezzük ennek az összefüggésrendszernek a következményeit.
Kovács Előd
A valószínűségi gondolkodás kialakulásának és fejlődésének kutatása
Az elmúlt mintegy hetven évben nagyon sokat megtudtunk a gyerekek gondolkodásáról, ezen belül a véletlenről, a kockázatról, általában a valószínűségről alkotott képükről is. A legmeghatározóbb kutatók új kutatási irányokat nyitottak, és új kutatási módszereket vezettek be, melyek saját személyiségük nyomait is magukon hordozzák. Egyes társadalmi változások is éreztették hatásukat, például az 1970-es évektől a női kutatók megjelenésével sokkal nagyobb figyelem fordult a kisgyerekkor, a hat évnél, sőt a három évnél fiatalabb gyerekek felé, ide értve valószínűségi gondolkodásuk vizsgálatát is. Ebben az összefoglalóban a valószínűségi gondolkodás alakulásának egyes vonásalt

mutatom be a születéstől a kisiskolás korig. Az ismertetett munkákban zömmel tíz év alatti gyerekek gondolkodását vizsgálták, de egy-egy utalás megtalálható a 15 év alattiakkal végzett eredményekre is. Azt vizsgálom, hogy a kutatási irányok és a valószínüségfogalom eltérő filozófiai értelmezései milyen kapcsolatban vannak egymással, és a filozófiai értelmezések milyen hatással voltak az empirikus kutatásokra. A valószínűségi fogalomra vonatkozó kutatások történetének bemutatása után napjaink három fontos kutatási területét tekintem át.
Pásztor Attila Digitális játékok az oktatásban
A játék jelentősége a pszichológiai fejlődésben széles körűen elismert a fejlődés-pszichológusok és a neveléssel foglalkozó szakemberek között. Az utóbbi három évtizedben egy további játéktípussal is bővült a fejlesztő alkalmazások eszköztára: a digitális Játékokkal. Jelen tanulmány célja az, hogy átfogó képet n>Tjjtson a digitális játékokhoz kapcsolódó kutatásokról. A digitális játékoknak több olyan tulajdonságuk is van, amelyek révén hatékony oktatási eszközzé válhatnak. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy eredményesen növelik a diákok tanulási teljesítményét, azonban az empirikus eredmények gyakran ellentmondásosak. A „Hatékonyak-e?" kérdés helyett termékenyebbnek tűnik a „Milyen fomában, milyen feltételek mellett válhatnak a tanulási kimenet és a motiváció dimenzióiban is eredményes fejlesztő eszközzé?" kérdések vizsgálata. A válaszok megtalálásához azonban további, részletcsen adminisztrált, kísérleti és kontrollcsoport bevonásával megvalósuló kutatásokra van szükség.



977121552330113009 Vissza