| Világrend és gazdasági globalizáció | |
| Modernizáció és kultúra | |
| Civilizációk | 15 |
| Az egyetemes világcivilizáció hipotézise. A nyugati civilizáció a policentrikus világban. A marxizmus megjelenése Nyugaton és Keleten | |
| Kultúrértékek | 27 |
| Az atlanti kohézió: a világ nyugatosítására irányuló törekvés. Modernizáció mint a fejlődés motorja. Kultúrértékek különbözősége | |
| Általános egyensúly | 34 |
| Nemzeti, regionális és világérdek. A Nyugat erőfölényén alapuló egyensúly. Ázsia gazdasági fellendülése és öntudatosulása. Civilizációk ellentéte és érdekütközése | |
| Gazdasági globalizáció | 45 |
| A globalizáció mint politikai-technikai kategória. Globalizáció és polarizáció. A vertikális globalizáció gazdasági összefüggései. Globalizáció a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. | |
| A Gazdasági vertikális globalizációja | |
| A természet, a társadalom és a gazdaság integrációja | |
| Közületi gazdaságtan | 57 |
| Az univerzalizmus | 57 |
| Közgazdaságtan és államháztartástan | 60 |
| Autonóm és heteronóm gazdaságpolitikai célok | 62 |
| Piaci árú és közösségi termék | 68 |
| Környezetgazdaságtan | 71 |
| Környezetgazdálkodás és közgazdaság | 71 |
| Környezetvédelem és a gazdálkodás rendje | 73 |
| A környezetvédelem költsége: a Leontief-modell | 76 |
| Az ökológia integrálása a piaci mechanizmussal | 79 |
| A nemzetgazdaságtan három dimenziója | 83 |
| Globalizált nemzetgazdaság | 83 |
| A GDP-, a GDI- és az IEEA- kategóriák bevezetése | 86 |
| Nemzetgazdasági hatékonyság | 91 |
| Válaszói jogon alapuló fogyasztói szuverenitás | 95 |
| Állami elosztási rendszerek | |
| Életszínvonal- és jövedelempolitika | 101 |
| A népesség jóléte | 101 |
| A gazdaság egyeztetése a szociálpolitikával. Életszínvonalpolitika. A bérrendszer szociális elemei. Munkás-pataszt jövedelemparitás | |
| A jövedelem állami újraelosztása | 118 |
| A jóléti koncepció újraértelmezése. Nagy állami elosztási rendszerek | |
| Állami elosztási rendszerek gazdaságtana | 124 |
| Hadigazdaságtan | 124 |
| Gazdasági teljesítmény és a katonai erő harmonizálása. A védelmi kiadások szerkezete. Katonai doktrína és önpusztítás. Fegyverkezési versenyek. | |
| Az oktatás gazdaságtana | 134 |
| A gazdaság fejlettsége és a nép iskolázottsága. A humán tőke tényezői. Munkaerőpiac és oktatási rendszer. Az oktatás finanszírozása | |
| Az egészség gazdaságtana | 149 |
| Életminőség és egészség-tőke. Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan. Az egészségvédelem intézményei. Négydimenziós egészségügyi modell. Gyógyszerek állami támogatása. Fajlagos költségnövekedés és egészségügyi reform. | |
| A gazdaság horizontális globalizációja | |
| Az államok gazdasági integrációja | |
| Az országok beilleszkedése a világgazdaságba | 169 |
| A világgazdaság fő jellemzői | 169 |
| A világgazdaság szerkezete. Az etnikum, a klíma és a termelési kultúra országdifferenciáló szerepe | |
| Világgazdaság és regionális integrációk | 173 |
| Fejlődéselméletek. Regionális integrációk és azok formái. Regionális integrációk és állami szuverenitás | |
| Korunk négy nagy integrációja és történelmi gyökereik | 185 |
| Európai Unió és páneurópai eszme. Amerikai szabadkereskedelmi övezet és pánamerikanizmus. A Sanghaji Együttműködési Szervezet és a történelmi kínai-orosz kapcsolatok. A fejlődő világ gazdsági stratégiája. A gazdaségi függőség régi és új formái. | |
| Az Európai Unió | 197 |
| Az Európai Unió kiépülése | 197 |
| Az ESZAK és az Euratom létrehozása. Az Európai Gazdasági Közösségi. Közös piacból egységes piac. Kereskedelmi akadályok elháríása | |
| Az Európai Unió egyeztetett gazdaságpolitikája | 204 |
| Versenypolitika. Szociálpolitika. Regionális politika. Környezetvédelmi politika. Fogysztóvédelmi politika. | |
| Az Európai Unió termelési és fejlődési politikája | 209 |
| Közös agrárpolitika. Iparpolitika. Energiapolitika. Közlekedési politika. | |
| Európai monetáris unió | 218 |
| Az európai közös valuta: az ECU bevezetése. A monetáris unióra történő háromlépcsős áttérés. A tagországok közötti jövedelem-újraelosztás | |
| A fejlődő világ gazdasági stratégiája | 225 |
| Az önerőre támaszkodó globális stratégia | 225 |
| Fejlődő világ: az önerő értelmezése. Globális fellépés az UNCTAD-konferenciákon. Nemzetközi áruegyezmények | |
| Regionális integrációk a harmadik világban | 232 |
| Regionális integrációk megalakulása. Regionális integrációk értékelése. Az olajexportáló országok (OPEC) politikája | |
| A termelés nemzetközi összefonódása | |
| Nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 243 |
| Nemzeti tőke: hiány és felesleg | 243 |
| A nemzetközi tőkeáramlás nemzetgazdasági háttere. Felhalmozási hányad. Felhalmozási hányad. Felhalmozási ciklusok. A beruházások hatékonysága. Árukonvertálhatóság és a gazdasági abszorpciós képessége | |
| Nemzeti és nemzetközi termelés | 253 |
| Nemzetközi tőkeáramlás és a komparatív költségek tana. Geogazdaságtan és globalizáció. Telephelyelmélet és regionális üzletági központok. A termelés nemzeti és nemzetközi szektora. | |
| Nemzetközi vállalatok szerepe | 267 |
| Nemzetközi termelés és nemzeti gazdaságpolitika | 267 |
| Szemantikai vita: multi- vagy transznacionális vállalat. Nemzetközi termelés az állam és a vállalat szempontjából. A fejlődésben lévő ország dualista gazdaságpolitikája. | |
| A nemzetközi termelés súlya a világgazdaságban | 276 |
| A nemzetközi tőkeáramlás mértéke. Nemzetközi fúziók és vállalatfelvásárlások. A legnagyobb TNC-k szerepe a világkereskedelemben. A globalizálódásban élen járó ágazatok. | |
| Az árú és a pénz új mozgástörvényei | |
| Az információs társadalom | 291 |
| Az információs világháló | 291 |
| Az információ módja és a negyedik ipari forradalom. Az információs világháló kiépítése. Informatika és tudományos kutatás | |
| Informatika és gazdaság | 300 |
| Informatika és közgazdaságtan. Árútermelés, elektrónika és internetgazdaság. Az internet-kommunikáció biztonsága | |
| A pénzelmélet új alapokra helyezése | 314 |
| A pénz globalizált világpiaca | 314 |
| Klasszikus közgazdaságtan és pénzelmélet. Az elektrónikus világháló és a pénz (tőke) szabad áramlása. Pénzintézeti világhálózat | |
| Pénz - termék | 323 |
| A közgazdaságtan kétdimenziós értékrendszere. A szabályzott papítpénz rendszere. A pénzügyi konszolidáció esélyei | |
| Globalizálódó környezeti politika | |
| A kötnyezet védelméért | 335 |
| A környezetvédelem nemzetközi szervezettsége | 335 |
| Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben. ENSZ: a környezetvédelem nemzetközi megszervezése. A környezetvédő szervezetek tevékenysége. Fellépés a környezetvédelmi világszervezet megalakítása ellen. | |
| A biológia sokféleség megőrzése | 344 |
| A biológiai sokféleség csökkenése és annak okai. Nemzetközi szervezetek szerepe a bilológiai sokféleség megőrzésében. ENSZ: egyezmény a biológiai sokféleségről | |
| Gazdaság és környezet | 352 |
| Az üvegházhatású gázkibocsátás szabályozása | 352 |
| Az ökológiai közgazdaságtan tézisei. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése. ENSZ: keretegyezmény az éghajlatváltozásról. A szennyezési jogok világpiacának bevezetése | |
| A világgazdaság helyzete | 364 |
| Gazdaságnövekedés és ökológiai egyensúly. ENSZ: a fenntartható fejlődés nemzetközi programja. Az Agenda-21 első öt évének értékelése | |
| Közgazdaságtan a 21. században | |
| A fenntartható társadalmi fejlődés | 379 |
| A gazdaságnövekedés új alapokra helyezése | 379 |
| A klasszikus közgazdaságtan helye a tudományfejlesztésben. A 20. és 21. századforduló gazdaságának egybevetése. Ökonómia és ökológia szimbiózisa. A posztindusztrális társadalom téves hipotézise | |
| Környezetbarát technológiák meghonosítása | 389 |
| Ötödik ipari forradalom. Energiahordozók részesedése a bányászati értékben. Megújítható és mikro-energiaforrások. Hulladékmentes gyártási technológiák | |
| A gazdaság intézményi rendje | 433 |
| A nemzetgazdaság szervezettsége | 433 |
| A kormány gazdasági kabinetje. A gazdaság bürokratizálódása. Gazdaságigazgatási modellek. A gazdaságigazgatás külső és belső területe | |
| Világgazdasági szervezettség | 443 |
| Egyesült Nemzetek Szervezete. Az ENSZ alkalmazkodása a változó világhoz. A Föld közös tulajdonának központi irányítása | |
