Oldalvonal

Fülszöveg

A 19. század utolsó éveiben meghonosodott futball néhány évtized leforgása alatt Magyarországon is több lett, mint egyszerű játék: átitatta a mindennapok szövetét, beszüremkedett a társadalmi kapcsolatokba, a politikába, éreztette hatását a kulturális életben és a kisebb-nagyobb történelmi viharok idején is.
A magyar futballtörténet legendás, nagy alakjait ma már aligha kell bemutatni bárkinek is. De mi a helyzet azokkal, akiket méltatlanul elfeledett az utókor, akik csendes háttéremberként, edzőként, sportmecénásként, vagy csak futballszerető polgárként dolgoztak a magyar labdarúgásért? Ki emlékszik Hirzer Ferencre, a Juventus egykori ünnepelt gólkirályára, Gierling Györgyre, a szovjet lágereket megjárt marosvásárhelyi csapatkapitányra, vagy Perényi-Pecsovszky Józsefre, aki egy újpesti gyárkéménybe bújva vészelte át Budapest ostromát? Mit tudott a labdarúgás, hogy a két háború között grófok és bárók, dúsgazdag iparmágnások és jeles egyházi személyiségek egyaránt fontosnak... Tovább

Fülszöveg

A 19. század utolsó éveiben meghonosodott futball néhány évtized leforgása alatt Magyarországon is több lett, mint egyszerű játék: átitatta a mindennapok szövetét, beszüremkedett a társadalmi kapcsolatokba, a politikába, éreztette hatását a kulturális életben és a kisebb-nagyobb történelmi viharok idején is.
A magyar futballtörténet legendás, nagy alakjait ma már aligha kell bemutatni bárkinek is. De mi a helyzet azokkal, akiket méltatlanul elfeledett az utókor, akik csendes háttéremberként, edzőként, sportmecénásként, vagy csak futballszerető polgárként dolgoztak a magyar labdarúgásért? Ki emlékszik Hirzer Ferencre, a Juventus egykori ünnepelt gólkirályára, Gierling Györgyre, a szovjet lágereket megjárt marosvásárhelyi csapatkapitányra, vagy Perényi-Pecsovszky Józsefre, aki egy újpesti gyárkéménybe bújva vészelte át Budapest ostromát? Mit tudott a labdarúgás, hogy a két háború között grófok és bárók, dúsgazdag iparmágnások és jeles egyházi személyiségek egyaránt fontosnak tartották, hogy egy-egy csapat mögé álljanak? Mit gondoltak a futballról a budapesti kávéházakban kártyázó sportvezetők, és mit a távoli végek olykor tragikus sorsú falvainak lakói? Hogyan igézett meg a játék jezsuita szerzeteseket, tehetséges i^ú szobrászokat, polgármestereket és cigányprímásokat egyaránt?
Csillag Péter két nagy sikerű kötete - a klasszikus magyar irodalom és a futball kapcsolatát bemutató Ady stoplisban, illetve a labdarúgás és a történelem viszonyát megrajzoló Kapufák és kényszerítők - után ezúttal nem a „nagj^ályás" történetekre fókuszál: elfeledett futballhősök, titokzatos figurák, múltba veszett történetek elevenednek meg írásaiban, felvillantva egy-egy személy, csapat vagy pálya felemelő vagy éppen tragikus sorsát, és azon keresztül a háttérben zajló nagyobb folyamatokat.
Csillag Péter (1983) Junior Príma-, Németh Gyula- és MSLJSZ-nívódijas újságíró, történész, a Nemzeti Sport főmunkatársa. A magyar futball hátországát bemutató Hátsó füves című országjáró sorozat készítője. Elsődleges érdeklődési területe a futball történelmi, társadalmi és kulturális vetülete.
Vissza