Csillagászati földrajzi gyakorlatok

Előszó

Az univerzum egészét kutató legrégibb természettudomány a csillagászat. Gyakorlati alkalmazása iránt napjainkban megnövekedett az érdeklődés. Számos országban, pl. a Szovjetunióban, Bulgáriában, az NDK-ban, Angliában az alsó vagy középfokú oktatási intézményekben önálló iskolai tantárgy. Ezt az érdeklődést az űrhajózás még inkább felkeltette, és napirendben tartja. Arra, hogy a csillagászati navigáció milyen szerepet játszik napjainkban, jó példa egy űrszonda irányításának alábbi kis epizódja: a Mariner-4 űrszondát miután a Föld körüli parkolópályán 16 órát repült, földi parancsra beirányozták a Pegasus csillagkép Markab csillagára, majd egy idő után a szonda érzékelőjét beállították a Bika (Taurus) csillagkép igen fényes Aldebaran csillagára. A bolygóközi térben a navigációhoz később már nem ezeket a csillagokat vették alapul, így azt a parancsot adták, keresse meg a déli égbolt Carine csillagképének Canopus csillagát.
Az emberiség háromezer éve jegyzi egzakt megfigyeléseit a bennünket körül vevő világról. A megfigyelések nagy része hosszú ideig szabad szemmel való észlelés alapján történt, hiszen távcsövet mindössze 400 évvel ezelőtt Galilei használt először. A meglepően pontos babiloni Kidinnu táblázata, ami a Hold és a váltakozó sebességgel keringő Föld sajátosan összetett mozgását már figyelembe vette, 2360 éve készült. A történelem folyamán ez az évezredek alatt felhalmozott ismeretanyag visszatükröződött - a társadalom fejlettségének és igényeinek megfelelően - az iskolai oktatás anyagában is. A szocialista társadalom iskolarendszereinek fő sajátossága az is, hogy mindig lépést tart a tudomány fejlődésével, a társadalom igényeivel. hazánkban a földrajz keretében a csillagászati földrajzi alapismeretek oktatása már az általános iskola 4. osztályában megkezdődik. Az utóbbi időben ezek a témák a tárgy anyagában rejlő kitűnő integrációs lehetőségek révén - az új tantervi koncepcióknak megfelelően - jobban előtérbe kerülnek. Azonban az oktatási anyagban való hatékony érvényesülésének fontos feltétele, mint mindig, a jól képzett és a lényeget, összefüggéseket értő tanár munkája. A csillagászati földrajzi gyakorlatok célja, hogy ebben a megértési és lényegláttatási folyamatban nyújtson útmutatást, segítse az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását.
Egy régi kínai közmondás szerint: "Ha hallom, elfelejtem, ha látom, akkor emlékezem, ha csinálom, akkor tudom." A jegyzetben megadott gyakorlati feladatok, műszeres feladatok elvégzésével, a hallgatóság öntevékenységével érhetjük el a fenti célt. Vissza