Számok és mennyiségek

Előszó

Mindent, amit a világon ismerünk vagy ismerni vélünk, mindazt, amit valaha láttunk, tapasztaltunk, értelmeztünk vagy felhasználtunk, mindazt valahogyan magunkkal állítjuk szembe, magunkhoz viszonyítjuk és önmagunkkal hozzuk vonatkozásba. A természetnek minden jelenségét, például a világosságot, a meleget, a hideget, a gyorsaságot, a színt, épen úgy, mint a világ anyagainak tulajdonságait, amilyen p. a keménység, ruganyosság, átlátszóság stb. Leginkább pedig azokat a fogalmakat, amelyek a nagyságot vagy kicsinységet, a mennyiséget fejezik ki; nem szólva azokról, amelyek mint emberi fogalmak, amilyen a jó, rossz, becsület, szeretet, hűség, kitartás, szorgalom, stb. önmagunkban, emberi mivoltunkban gyökereznek s amelyeket maga az ember fejlesztett fogalommá, valamivé.
Az egész világnak emberi vonatkozásai és magunkhoz való viszonyításai közül most azokról szólok, amelyek valaminek nagyságát, kicsinységét, szóval mennyiségét fejezik ki. Ilyen kifejezések, vagyis fogalmak a nagy, kicsiny, hosszú, rövid, vastag, vékony, magos, mély; ilyenek továbbá: a távolság vagy messzeség, a közelség; szóval: a méretek és az erre szolgáló mértékek. Valaminek nagyságát, például az embernek magosságát centiméterekben fejezzük ki, s ha valaki 180 cm-nyire nőtt, azt magosnak tartjuk; s bár a hegyeket nem is centiméterekkel, hanem egész méterekkel mérjük, 180 méternyi hegyet csak az mondana magosnak, a ki ilyen magas hegyet először lát életében s magasabbról nem is hallott.
Hazánkban a legmagasabb hegyek - a Magos Tátrában - a Ferenc József-csúcs 2663 méternyi, a lomnici csúcs 2635 méternyi; de Földünk más hegyeihez képest ezek is alacsonyak, mert például az európai Montblanc 4810 méter és a kaukázusi Elbrusz 5660 méter magas; de már 7035 méternyi az amerikai Akonkagua és 7500 méternyi a Huascan; 8882 méternyire emelkedik az ázsiai Mount Evereszt vagy Gauriszankár a Himalája hegyláncban, a Föld legmagosabb hegye. Vissza