A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a Tanácsrendszer létrejöttéig

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés: A közigazgatás-tudományok a magyar felsőfokú oktatásban 11
A felszabadulás utáni fejlődés 19
A közigazgatás-történet irodalma 20
I. A magyar közigazgatás szervezete a feudális kor végén 31
Az állami élet alapjai 31
A központi szervek 32
A vármegyék 37
A szabad kerületek, a prediális székek és a határőrvidék 43
A szabad királyi városok 47
A községek 53
A mezővárosok 54
A jobbágyközségek 57
A nemes községek 61
II. A hivatásos közszolgálat bevezetése és a bürokratikus működési formák felállítása 65
Az államapparátus fejlődése a XVIII. század első felében 65
A hivatásos közszolgálat kialakulása a felvilágosult abszolutizmus idején 67
A hivatali működési formák átalakulása a feudalizmus végén 75
III. A polgári közigazgatás megalapozása 79
A márciusi törvények 79
A közigazgatás a forradalomban és a szabadságharcban 83
Az önkényuralom változtatásai 88
A kiegyezési törvények közigazgatási rendelkezései 97
IV. A közigazgatás az osztrák-magyar kiegyezés idején 101
A közigazgatás a kiegyezéskor 101
Az ország közigazgatási egyesítése és a társországokhoz való viszony rendezése 101
A közigazgatás és a bíráskodás szétválasztása 105
Az első közigazgatási tervezetek 107
Tisza Kálmán reformelgondolásai 108
Szentkirályi javaslata. A konzervatív és liberális nézetek. Kossuth terve 110
A törvényhatóságok felterjesztései 115
V. Az önkormányzatok újjászervezése (1870-1872) 119
A törvényhatósági törvény (1870:42. tc.) 119
A községi törvény (1871:18. tc.) 125
A főváros egyesítése (1872: 36. tc.) 135
A központi ellenőrzés 142
VI. Területrendezés és koordináció (1873-1876) 145
A közigazgatási területrendezés I45
A Tisza-féle területrendezés 149
A koordináció kísérlete: a közigazgatási bizottság 153
VII. Tisza Kálmán kormányának egyéb közigazgatási reformjai (1880-1890) i6i
Az európai közigazgatás fejlődése a 80-as években 161
A közigazgatási ankét (1880) 163
A tisztviselők képesítése (1883:1. tc.) 169
A törvényhatósági és községi reformok 1886-ban (1886: 21. és 22. tc.) 176
VIII. A szakigazgatási szervezet a dualizmus idején 187
A szakigazgatás létrejöttének szükségessége I87
A közös szervek 188
A közös külügyi szervek 188
A közös hadügyi szervek 189
A közös pénzügyi szervek 191
A karhatalom szervei 192
A külön honvédelmi szervek 192
A rendőrség 192
A csendőrség 194
A belügyi szakigazgatási ágak további építése 195
A közegészségügyi szakigazgatás 196
A gyámügyi igazgatás 197
A pénzügyi közigazgatás 199
A közszolgálat a pénzügyminisztérium felügyelete alatt 201
A kultuszigazgatás 206
A vallásügy 206
Az oktatás- és nevelésügyi igazgatás 210
A gazdasági igazgatás 214
A közlekedésügyi igazgatás 214
A kereskedelmi és ipari igazgatás 217
A földmívelésügy i igazgatás 218
Az igazságügyi igazgatás 220
IX. Államosítási kísérletek a dualizmus válsága idején. A közigazgatási bíróság létrejötte
(1896:26. tc.) 225
A vármegyei közigazgatás államosítása (1891: 33. tc.) 225
A fővárosi kerületi elöljáróságok rendezése (1893: 33. tc.) 236
Reformtervek a fegyelmi eljárásról és a községekről 237
A közigazgatási bíróság létrejötte (1896:26. tc.) 239
Faschó-Moys Sándor városi tervezete 242
Heltai Ferenc fővárosi tervezete 243
X. Kísérletek a közigazgatás működésének javítására a XX. század elején. A városi reformok 245
Törekvések a községi közigazgatás színvonalának korszerűbbé tételére (1900:20. tc.) 245
A közigazgatás működésének javítása (1901:20. tc.) 248
A koalíció közigazgatási reformjai (1907:60, és 61. tc.) 258
A városok szervezkedése 262
A városok fejlesztéséről szóló törvény (1912:58. tc.) 267
önálló városi törvény tervezete 268
A fővárosi törvény revíziója 272
XL A vármegyei javaslatok az első világháború küszöbén 275
A Tisza-kormány közigazgatási reformjai 275
Bírálatok és javaslatok a vármegyéről 277
A Magyar Jogász Egylet közigazgatási ankétja 280
A vármegyei törvényjavaslatok 289
XII. A közigazgatás az első világháború idején és a polgári demokratikus államban 299
A közigazgatás tervezése a háborús években 299
A háborús közigazgatás 300
A forradalmak küszöbén 302
A „Magyar Népköztársaság" közigazgatása 308
A „második hatalom" szervei 316
Új munkamódszerek kísérlete 318
XIII. A Magyar Tanácsköztársaság közigazgatása 321
A tanácsrendszer központi létrehozása 321
A helyi tanácsok 325
A nemzetek szervezete a Tanácsköztársaságban 331
A szakigazgatási szervezet a Tanácsköztársaságban 332
Művelődésügyi igazgatás, az állam és egyház szétválasztása 335
XIV. A közigazgatás az ellenforradalom és a konszolidáció első éveiben (1919-1927) 339
A„jogfolytonosság" helyreállítása 339
A kormány szervezete. Új minisztériumok 343
Az átmeneti törvényjavaslatok 346
A fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezése 346
A Magyar Jogász Egylet közigazgatási ankétja 348
Ferdinandy miniszter reformtervei. A „történelmi családok" ellenakciója 349
A Bethlen-kormány és a reformok elhalasztása 353
Illetményrendezés az önkormányzatokban 356
Rakovszky belügyminiszter ankétjai A vármegyei tisztviselők és jegyzők egyesületeinek
állásfoglaláséi 358
Bethlen újabb átmeneti törvényjavaslatai 362
Az adminisztratív tutela kiterjesztése az önkormányzatok háztartása felett 366
A területrendezés 367
XV. A közigazgatás rendezése (1928-1932) 371
Az 1929: 30. tc. 371
Az ügyrendi reform 387
A községi kérdések 388
A fővárosi törvény (1930:18. tc.) 390
A Vásáry-féle városi törvénytervezet 397
Tervezet az önkormányzati testületek háztartásáról 400
XVI. A racionalizálási törekvések 403
A racionalizálási mozgalom 403
Az Országos Takarékossági Bizottság 405
Magyary Zoltán szerepe a közigazgatás racionalizálásában 409
A Közigazgatási Racionalizálási Bizottság tevékenysége 418
XVII. A gazdasági válság és hatásai a közigazgatásban 423
A „Führerprinzip" megjelenése a magyar közigazgatásban 423
Közigazgatási reformjavaslatok a gazdasági válság idején 428
A közigazgatás újabb rendezési kísérlete. (Az 1933:16. tc.) 431
A fővárosi novellák (1934:12. tc., 1937: 3. tc.) 434
A „testületi önkormányzatok" kiépítése 441
A városrendezési törvény (1937:6. tc.) 444
XVIII. A korszak tisztviselője 447
A tisztviselő a Horthy-korszakban 447
A szolgálati pragmatika kérdése 448
A közhivatalnok meghatározása 452
A közhivatalnoki létszám alakulása 453
A személyzeti politika 455
A közszolgálati állások betöltése 456
A közigazgatási képesítés 457
A jegyzőképzés változásai 464
A közszolgálati alkalmazottak felelőssége 465
A közszolgálati alkalmazottak nyugellátása 468
XIX. A közigazgatás a második világháború időszakában 471
A fasizmus előretörése az államéletben 471
Jobbratolódás a közigazgatás elméletében 473
Kormányfelhatalmazások a honvédelmi törvényben 475
A községi igazgatás kérdése 480
A városi igazgatás reformtervezetei 484
Egyéb közigazgatási reformtervek 486
Kísérlet a közigazgatási eljárás szabályozására 487
A szakigazgatás átalakulása 492
A hadügyi igazgatás 492
A szociális igazgatás 495
A közegészségügyi igazgatás 500
A földmívelésügyi igazgatás 502
A közellátási minisztérium 505
A magyar közigazgatás a második világháborúba lépés után 505
XX. Kitekintés a közigazgatás felszabadulás utáni fejlődésére (1944-1950) 515
Az igazgatás első szervei a felszabadult területeken 515
A nemzeti bizottságok megalakulása 518
A nemzetgyűlés hatása a közigazgatás szervezetére: a 14/1945. M. E. rendelet 520
Tervezet a nemzeti bizottságok működésének szabályozására 524
Az önkormányzati testületek újjáalakítása 526
A kormány Budapesten 530
Az 1030/1945. M. E. számú rendelet 531
A köztársasági elnök a közigazgatásban 534
A kormány és közigazgatási jogköre 5 35
Közigazgatási reformtervezetek. A helyi tanácsok megalkotása felé 538
Források rövidítése 543
A szerző közigazgatás-történeti munkáinak jegyzéke 547
Codepotcame 551
Tables des matiéres 557

Témakörök