Salgótarjáni munkások műveltsége és művelődése III.

Előszó

Salgótarjáni művelődésszociológiai vizsgálatunk szerves részeként terveztük meg mintegy száz mélyinterjú felvételét és feldolgozását azzal a céllal, hogy a kérdőíves adat- és vallomás-anyag helyesebb, sokoldalúbb értelmezéséhez, a szubjektív háttér érzékeléséhez mélyebb támpontokat kapjunk. Az itt következő 23 mélyinterjú szövegét kiegészítettük két csoportos beszélgetésről készült feljegyzéssel. Az interjúkat 1972 tavaszán készítettük, a kérdőíves felvétel után, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek olyan munkásaival, akik a kérdőíves felmérés mintájában is szerepeltek. Őket is véletlenszerűen választottuk ki, úgy, hogy az ABC-sorrendben legépelt vállalati névsor 3+4 helyétől elindulva minden negyediket kijelöltük, két megszorítással:
1. a városban lakjon,
2. legyen kitöltött kérdőíve. Szemmel látható, hogy ez a módszer erősen csökkenti az anyag reprezentatív jellegét a kérdőíves felvétel anyagához képest, hiszen az így kiválasztott minta már nem a salgótarjáni munkásságot képviseli, hanem csak az egyik nagyüzemét, illetve ennek is csak mintegy 60%-os helyben lakó rétegét. Továbbá, a dolog természetéből adódik, hogy használható mélyinterjú nem mindenkivel készíthető, aki a kérdőív kérdéseire hajlandó és képes válaszolni. Az interjúkat általában a megkérdezettek lakásán készítettük, magnetofonnal. Többen nem voltak hajlandók így nyilatkozni, illetve nem mindenkivel alakult ki a megfelelő interjú-szituáció, ami nélkülözhetetlen lett volna nagyigényű interjú-stratégiánk realizálásához. Ezért - noha az interjúerek, az utasítás szerit mechanikus sorrendben a következő alanyt keresték fel - a minta arányai nem követik az alapsokaság, vagy akár a kérdőíves felvétel mintájának megoszlási arányait. Menet közben - tapasztalva a nehézségeket - úgy döntöttünk, hogy mintegy 30 lefolytatott interjúval megelégszünk. Ezek közül is nélkülöznünk kell - technikai okokból, rossz magnófelvétel, amit a gépíró nem volt képes leírni - néhányat, így a 23 interjúszöveg természetesen semmiféle reprezentatív értékkel nem bír.
Mindemellett az interjúszövegek dokumentum értékűek, ezért úgy véljük, megérdemlik az érdeklődő olvasó figyelmét. Vissza