Fülszöveg
' PAL ISTVÁN költő csángóföldön született Diószén községben, gazdálkodó földműves családban. Itt a kemény munka, a szeretetteljes családi légkör és a vallásos neveltetés meghatározta további életét. Iskoláit is itt végezte, ötödiktől magyar nyelven, majd a bákói tanítóképző iskolában a magyar tagozaton 1957-ben tanítói oklevelet szerzett. Iskolai éveiről így emlékezik vissza: „Erdélyből jött tanítók és tanárok tanították a szép magyar beszédet, meg a gyönyörű népdalokat, belénk oltva a magyar nemzettudatot. Arra buzdítottak, hogy legyünk büszkék magyarságunkra és szeressük a magyarokat, maradjunk meg magyarnak, sose felejtsük el anyanyelvünket A világon a legnagyszerűbb dolog magyarnak lenni."
Ez a hazaszeretet meghatározója lett életének. Erre tanította és nevelte tanítványait Erdélyben és Magyarországon, a katedrán és a verseiben. Versírással diákkora óta foglalkozik, de itt Magyarországon írta legtöbb költeményét, felidézve gyermekkori és fiatalkori emlékeit is. Világi...
Tovább
Fülszöveg
' PAL ISTVÁN költő csángóföldön született Diószén községben, gazdálkodó földműves családban. Itt a kemény munka, a szeretetteljes családi légkör és a vallásos neveltetés meghatározta további életét. Iskoláit is itt végezte, ötödiktől magyar nyelven, majd a bákói tanítóképző iskolában a magyar tagozaton 1957-ben tanítói oklevelet szerzett. Iskolai éveiről így emlékezik vissza: „Erdélyből jött tanítók és tanárok tanították a szép magyar beszédet, meg a gyönyörű népdalokat, belénk oltva a magyar nemzettudatot. Arra buzdítottak, hogy legyünk büszkék magyarságunkra és szeressük a magyarokat, maradjunk meg magyarnak, sose felejtsük el anyanyelvünket A világon a legnagyszerűbb dolog magyarnak lenni."
Ez a hazaszeretet meghatározója lett életének. Erre tanította és nevelte tanítványait Erdélyben és Magyarországon, a katedrán és a verseiben. Versírással diákkora óta foglalkozik, de itt Magyarországon írta legtöbb költeményét, felidézve gyermekkori és fiatalkori emlékeit is. Világi költeményei kiterjednek az élet számos területére, elősegítik a kölcsönös megértést és tiszteletet a családi harmóniát. ^
Egyik méltatója Máthé György plébános írja róla: „PBÍstván igazi népi tanító, aki elsősorban kis gyermekeket tanított szép Erdélyországban, magával hozva az ősi csángó érzésvilágot, szemléletet Nem a mai élet bonyolult érzésvilága lüktet a verssorokban, hanem valami régi, ősi, népi, vallási, gyermeki egyszerűség tárul elénk a költeményekből. Vallásos verseiben körüljárja a gyermek Jézus történéseit historikusán, de népi naivitással is, aminek helye van úgy, ahogy nagyanyáink vagy egyszerű falusi őseink belevitték a nép tiszta, szép érzéseit a Krisztus-misztériumokba."
Pál István 250 összegyűjtött versét e kötetben jelenteti meg, hogy ezzel is hozzájáruljon küldetésének teljesítéséhez,a szeretet, a hit, a tisztesség, a remény és nemzettudat erősítéséhez.
Vissza