Csokonai Vitéz Mihály összes művei 1-2.

Előszó

Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én, Debreczenben született. Atyja Dunántúlról szakadt Biharba, hol a vidám, ügyes, "tanult" seborvost hamar megkedvelték; anyja egy debreczeni jómódú szabó mester lánya volt, arczra nem szép, de okos, megnyerő társalgású asszony, aki örömest olvasott és hallgatta a költők műveit. A fiú kétségkívül apjára ütött, voltak víg, élni szerető és tudománykedvelő hajlamai, de anyjának .érzékenységét is örökölte és tőle tanulta szeretni az irodalmat, különösen Gyöngyösit, a XVIII. század kedves poétáját. Csokonai József nem volt hosszú életű és a család korán árvaságra jutott. De az értelmes, takarékos özvegy gondot visel kis vagyonára. A házban mindig van néhány kosztos diák, kik az anyagi hasznon kívül szellemi táplálékkal szolgálnak, és a kis házikor a hosszú téli estéket rendesen valami érdekes könyvnek, Telemachusnak, Argenisnek vagy másnak, főképp Gyöngyösinek közös olvasásával tölti. Csokonai e derűit meleg fészek hatásával lép abba a komor, szürke épületbe, amelynek a neve kollégium. Vajjon megtalálja-e ott, amire szüksége van, a szelid szeretettel gyámolító és vezérlő kezet, a pezsgő, üde szellemi élet áramlatát, mely fogékony lelkét megragadhatja és hevítheti? Odaadással lát tanulmányaihoz, végezi az iskolai élet szokásos feladatait, hogy csakhamar ráunjon e rideg, szellemtelen foglalkozásra, melynek magukban véve legjobb elemeit is visszataszítóvá teszi a rövidlátó tudákosság és pedanteria. Minél tovább forog benne, annál kevésbbé bír megelégedni e kicsinyeskedő élettel, annál inkább a maga útján kezd járni. Vissza