| Bevezetés | 5 |
| A bor Kelet- és Közép-Európa kultúrkapcsolataiban és konfliktusaiban | 5 |
| Az első magyar orvosi bordisszertáció, 1715. Bázel | 12 |
| Pohárnokok-sommelierek | 18 |
| Vallonok a szőlő-bortermelésben | 24 |
| A magyar szőlőhegyek, mint kultúrtájak | 35 |
| Hagyomány a jövő, az utóparaszti szőlő-bortermelésben? | 44 |
| A furmint | 55 |
| A hárslevelű | 56 |
| A chardonnay | 57 |
| A csobolyók | 60 |
| A kulacsok | 62 |
| Kelettő nyugatig | 65 |
| A tokaji aszú és világhíres társai | 65 |
| Híres Tokaj-hegyaljai nemes-arisztokrata családok | 71 |
| Francia-tokaji kapcsolatok | 74 |
| Tokaj neve a Tokaj-hegyaljai népi mondákban | 103 |
| Az aszúválogató asztalok jelentősége | 106 |
| Antal hordók és a tokaji aszúk | 108 |
| A gönci hordók regénye | 110 |
| Muzeális tokaji borok | 114 |
| Preysz Móric (1829-1877), aki megelőzte a francia Pasteurt | 117 |
| A tokaji bor arany legendája | 125 |
| Tokaj, a tokaji a közmondásokban, szólásokban | 132 |
| Az egri Eged-Egyed-hegy | 139 |
| Ihattak-é egri bikavért a törökök | 142 |
| Az egri bikavér | 144 |
| Az egri szőlőművesek védőszentje Szent Donát | 147 |
| Az egri kadarka, mint a régi bikavér alapja | 150 |
| Egy jellegzetes eszköz az egri kapa | 154 |
| Az egri kapások és hírük | 155 |
| Az egri fertálymesterek, fertálymesterség | 159 |
| A Mátra-aljai szőlők és talajok | 161 |
| A gyöngyöstarjáni Haller-pince | 162 |
| Vargakés a Mátraalján | 164 |
| Soltvadkerti szőlők és borok | 166 |
| A világhíres alföldi fajta, a Csabagyöngye története | 167 |
| Közép-Magyarországtól nyugatig | 171 |
| Töki pincék a zsámbéki medencében | 171 |
| Édes szőlő-tüzes bor (Velencei-tó környéke) | 173 |
| A balatoni szőlők és borok évszázadai | 191 |
| Dörgicsei pincék és présházak | 198 |
| Balaton egyik csodája, a csopaki olaszrizling (Pedigré és karrier) | 199 |
| Gróf Széchenyi Imre és a dél-balatoni új szőlőtelepítések | 202 |
| Balatonboglári szőlők a flioxéra után | 205 |
| A lellei Majthényi kápolna "villáműző Szent Donát" tiszteletére | 208 |
| Balaton-felvidéki pincék, présházak, udvarházak, kúriák | 209 |
| A cserszegi fűszeres története | 213 |
| A somlói vár története és legendája | 215 |
| Középkori somlói szőlőfajták | 216 |
| A soproni borvidék | 221 |
| A soproni poncihterek | 223 |
| Archaikus fa présházépítkezés Zalában | 225 |
| Dél-délnyugatig | 229 |
| A szekszárdi szarkofág | 229 |
| A szekszárdi Bakta | 231 |
| Miért vörös a Szekszárdi? | 234 |
| A szekszárdi németek szőlészete-borászata | 236 |
| A szekszárdi törkölykalap | 239 |
| A szekszárdi tanyák | 240 |
| A szekszárdi kadarka | 243 |
| A Szársomlyó-hegy legendája | 247 |
| A villányi Siralomvölgy és a Kopár dűlő | 248 |
| Az egykori villányi mintauradalmak példái | 250 |
| Villányi pinceutcák | 254 |
| Villány, a Bólyi Uradalom része | 256 |
| Teleki (Taussig) Zsigmond munkássága | 258 |
| Megújulás és a régi hagyományok Villányban | 260 |
| Palkonyai pincék | 263 |
| A villánykövesdi pincesor | 264 |
| Ha a villányi surc-kötény mesélni tudna | 266 |
| Teleki (Taussig) család jelentősége a magyarországi alanynemesítésben és a szőlő-borkultúrában | 268 |
| "Az Szerém bora..." | 279 |
| Bácskai szőlők | 281 |
| Arad-Ménes-Hegyalja | 283 |
| Utóhang | 287 |