Előszó
Az „outboard"
Dr. Fényes Kornél főmérnöknek az Automobili-Motorsportban megjelent cikke nyomán, kibővítve.
Noha egyike vagyok azoknak, akik technikai nyelvünk magyarságáért évek óta irtó harcot...
Tovább
Előszó
Az „outboard"
Dr. Fényes Kornél főmérnöknek az Automobili-Motorsportban megjelent cikke nyomán, kibővítve.
Noha egyike vagyok azoknak, akik technikai nyelvünk magyarságáért évek óta irtó harcot vettek föl az idegen kifejezések egész hada ellen, mégis a cimben leirtani azt az angol szót, amely szolgailag magyarra forditva „fedélzeten kívüli"-t jelent. Ennek a motor fajtának a hivatalos magyar neve még nincs megállapítva és igy részemről ugy vélem, hogy a külmotor kifejezés talán elég találó lenne.
Hogy milyen nehéz erre megfelelő másnyelvü szót találni, mutatja az, hogy a németek, akik különösen a legutóbbi éveikben igazán tüzzel-vassal küszöbölik ki nyelvükből az idegen kifejezéseket, az angol „outboard" szónál nem találtak rövidebbet és kifejezőbbet s megelégedtek azzal, hogy a „outboard" helyett „Autbord"-ot írnak, s tényleg ezt hivatalosan el is fogadták, bár az „Anhangemotor" kifejezést sokan szivesebben használják.
Mi tehát az úgynevezett külmotor? Egy olyan haj tógép, amely egyesítve magábanfoglalja a hajótest hajtásához szükséges összes alkatrészeket, úgymint: a hajtómotort, a tengelyvezetéket, a propellert, a kormányt, valamint az üzemanyagtartányt is, s az egész hajtómű a hajótestről könnyűszerrel le- és fölszerelhető.
Ez volt az az elv, amelyből a külmotor első szerkesztője, a svéd származású Ole Evinrude mérnök kiindult, amidőn mintegy 20 év előtt megteremtette az első ilynemű motort.
Vissza