| Ötödik időszak - A reformok és küzdelmek kora. 1825-1848. | |
| A haladás szelleme felébred; a király összehívja az országgyűlést 1825. szept. 11-re | 1 |
| Követválasztás | |
| Országgyűlési utasítások | |
| Követi jelentések | |
| Az 1830-iki országgyűlésre küldött követek utasításai | |
| A haladni akarók pártja megalakul | 18 |
| Bizottsági tárgyalások | |
| Közigazgatási érszrevételek | |
| Követválasztás 1832. | |
| Klauzál Gábor | |
| Utasítások | |
| Küzdelem a kormány ellen | |
| A követek nézeteltérése | |
| Szólás-szabadság védelme | |
| Csongrád az országgyülés helyét Pestre kivánja áttétetni | |
| Kossuth törv. tudósításait és az országgyűlési ifjakat pártolja | |
| Megdorgáltatik. Felirás, tiltakozás | |
| Klauzál kitüntetése | |
| További oppositio... | |
| Csongrádvármegye követei útján követeli a sérelmek orvoslását | 35 |
| Felír a magyar nyelv joga és Erdély egyesítése ügyében | |
| Az 1843/4-iki követi utasítások a reformoknak egész sorát követelik | |
| A nemesek önkényt vállalkoznak adófizetésre | |
| Vármegyei élet | 47 |
| Főispáni helytartók, fényes beiktatások, táblabírák kinevezése, rastauratiók | |
| Gr. Keglevics Gábor, 1825-27. | |
| B. Orczy Lőrincz, 1827-30. | |
| Gr. Károlyi Lajos főispáni helytartó 1830/37. fényes beiktatása és hatása | 64 |
| A kolera 1831. | |
| Tisztujitás 1835. | |
| Tajnay János, 1837/39. udvarpárti | |
| Gr. Károlyi György 1839-1841. | |
| Földváry Gábor 1842-45. | |
| Bene József 1845-48-ig főispáni helytartók működése és elveik | |
| A biráskodás | 96 |
| Közbátorság | |
| Gyenge lábon áll | |
| Kecskemét panasza. Rablások és ezek ellen a rögtönitélő biróság felállítása | |
| Rablók szervezete | |
| Rózsa Sándor | |
| A vármegye intézkedései | |
| Börtönügy | |
| Táblabírák teendője | |
| Urbéri dolgok | 106 |
| A nép elnyomott helyzete és felszabadulási törekvései | |
| Szentes örökváltsága | |
| Boros Sámuel szereplése | |
| A város önállósága érdekében folyt harczok 1836-48-ig | |
| Az uradalom és a vármegye ellen | |
| A többi községek örök megváltási törekvései | |
| Egyházi viszonyok | 131 |
| A vallási szabadság biztosítása érdekében folyt harczok | |
| Az 1844-iki vallástörvény | |
| Csongrád vármegye utasítja az alispánt, hogy a törvény értelmében járjon el | |
| A kath. papság tevékenysége | |
| Szentesi róm. kath. templom építése | |
| A gör. keletiek bajai | |
| A protestánsok és zsidók | |
| Ezeknek emancipátiója | |
| Közoktatás, tanfelügyelet | 142 |
| Római kath. iskolák | |
| A vármegye gondoskodása 1836-ban | |
| A megyei bizottság jelentése 1845-ben | |
| A szegedi, vásárhelyi és szentesi középiskolák | |
| Gazdasági viszonyok | 158 |
| A felszabadult nép iparkodása, védekezése a marhavész ellen | |
| Selyemtenyésztés | |
| Szőlők | |
| Az 1817-iki inség | |
| Az ipar és kereskedelem | |
| Közlekedési utak | |
| Széchenyi a Tiszán gőzhajózást létesít | |
| Hitelviszonyok | |
| Első takarékpénztárak | |
| A Tiszaszabályozás Csongrádban | 172 |
| E század elején | |
| Az 1830-ki árvíz hatása | |
| Csongrád a Tisza szabályozását sürgeti a mellékfolyók szabályozása előtt | |
| Széchenyi István törekvései | |
| Leutazik Csongrádba, létre hozza az úgynevezett Tiszavölgyi Társulatot | |
| Javaslatokat készít 1827-ben | |
| Hatodik időszak | |
| Általános lelkesedés | 182 |
| Követi utasítások szelleme | |
| Első magyar független miniszterium | |
| Az 1848. márcz. 31-ki megyei gyűlés. A béke és rend fentartására bizottságok küldettek ki; nemzetőrség szerveztetett. Május 2 iki megyei gyűlésre az összes lakosság meghivatott | |
| Kárász Benő főispánná lesz | |
| Beiktatása | |
| Tisztújítás | |
| Országos képviselőválasztás | |
| Szomorú hírek a szomszédból | 198 |
| Május 28-ki és jun. 15-ki közgyülések | |
| A lázadó szerbek elleni intézkedések | |
| Nemzetőrség fegyver nélkül. A vármegye a kormánytól kér fegyvert | |
| A csongrádi nemzetőrök Ó-Becsére vonulnak | |
| Uj veszedelem | |
| Kossuth személyesen jön le a nép közé - sereget toborzani | |
| Honvédek, kormánybiztosok és megyei hatóságok zavarai, áldozatai. Népfelkelés szervezése, Rózsa Sándor csapata. Szőreg | |
| Kossuth levele | |
| Uj erőfeszítések; gr. Batthyányi Kázmér kormánybiztos intézkedései | 227 |
| Csongrádvármegyei nemzetőrök | |
| A "hűtlenek" | |
| A Habsburg-ház detronizálását a vármegye megünnepelte. Orosz interventió elleni "keresztes hadjárat." | |
| Csongrád veszedelme | |
| Szegedi zavar, a lőporraktár felrobbanása | |
| Az ellenség közeledése | |
| Szőregi csatavesztés | |
| Ország bukása | |
| Az úgynevezett Bach-korszak küzdelmei | 247 |
| Temesváry kir. biztos működése | |
| Gaal Ede kir. főbiztos | |
| Uj szervezéskor ennek helyét Cseh Ede, amazét Bonyhády István foglalja el | |
| Ennek túlbuzgósága | |
| Néphangulat | |
| Jombart főnöksége | |
| A Bach-korszak utáni dolgok | 267 |
| Az alkotmány részbeni visszaállítása nagy lelkesedést idéz elő | |
| Tomcsányi József főispán a deczember 18-20-ki megyei gyűlésen elfoglalja székét | |
| A restaurátió | |
| Lelkes határozatok | |
| Kir. rendelet rossz vért szül | |
| Az országgyűlés szétoszlása után erős hazafias beszédek | |
| Provizorium | |
| Provizorium | 286 |
| Az uj kormány törvénytelen rendeletei lemondásra kényszerítik a tisztikart | |
| Tomcsányi levele | |
| Petrovics István főispáni helytartó | |
| Uj megyei tisztikar | |
| Népszerűtlensége | |
| Megyei gyűlések | |
| Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó - bukása | |
| Tomcsányival újra alkotmányos élet kezdődik | |
| Kárász B. főispán, tisztújitás | |
| Városi bajok | |
| Rossz adminisztrátio | |
| Rónay L. főispán | |
| Székhelykérdés Szentes javára dől el | |
| Törvénykezés | 325 |
| Szervezése a Bach-korszakban | |
| Elterjedt bűnök | |
| Oroszy Miklós esete | |
| A betyárvilág elterjedése | |
| Vakmerő rablások | |
| Rózsa S. hőstettei | |
| A vármegye rendszabályai | |
| Rablók szervezete, jelei, titkos nyelve | |
| Gr. Ráday kiirtja a betyár bandákat | |
| Egyházi viszonyok | 338 |
| Kath. papság a Bach-korszakban | |
| Régi templomok és romok összeirása | |
| Püspöki látogatások. Szentesi és többi egyházközségek kegyurai | |
| A protestánsok helyzete; szentesi ref. papválasztás 1845. Révész Imre | |
| A pátens elleni harcz | |
| Nazarénusok | |
| Gör. keleti egyházak Szentesen és Vásárhelyen | |
| Izraeliták | |
| Közoktatásügyi állapotok | 360 |
| Uj "létszeresítés" | |
| Kath. népiskolák | |
| Protestáns iskolák | |
| A vasárnapi és más iskolákról szóló jelentés 1856-ban | |
| Vásárhely megjegyzései | |
| Az alkotmány visszaállítása után Csongrád gondot fordít a szellemiekre is | |
| Az új törvény hatása | |
| A vásárhelyi, szentesi és szegedi főiskolák ügye | |
| A közművelődés iránti érdeklődés 1848 előtt | |
| A Bach-korszakbeli kaszinók és lapok nehéz helyzete | |
| Uj élet | |
| Irodalmi férfiak, kik részint Csongrádon születtek, részint más vidékről jövén, itt működtek | 388 |
| Mezőgazdasági viszonyok | 429 |
| A jobbágyság megszüntetésének hatása | |
| A föld kataszteri fölmérése egyes járások szerint | |
| Magtermelés; a dohánykertészségek megszüntetése | |
| Palásty esete | |
| Az 1863-i i aszály és az 1866 iki fagy | |
| Székely verséből | |
| Egy gazdasági intézet iránti lelkesedés | |
| Munkáskérdés | |
| Faültetés | |
| Csongrádvármegyei czéhek, ezeknek új szervezése, iparkamarák felállítása | 450 |
| Mesterek és kontárok. Iparosok száma 1856-ban | |
| Törvény általi rendezés 1872-ben és 1884-ben | |
| Gyárverseny hatása | |
| Kereskedelem; iparosok vásárai | 457 |
| Pénzintézetek keletkezése, szaporodása | |
| Mérték és pénz változása | |
| Heti vásárok. Árszabás 1853-ban | |
| Közlekedési utak | |
| Azok fenntartása | |
| Vasutak tervezgetése és kiépítése | |
| A Tisza szabályozásának folytatása és befejezése | |
| A csongrádi nép ragaszkodás földjéhez | 480 |
| A nép pusztai életében történt nagy változás | |
| Régi erkölcsök és szokások. A nép valláserkölcsi élete | |
| Házi rend és tisztaság; bútorzat és viselet - 1848 előtt és után | |
| Keresztelési, lakodalmi és temetkezési szokások | |
| A csongrádi nép szeret danolni | 500 |
| Tiszai dalok | |
| Kanászdal, betyáros dal, pásztordal, fonódal, arató dal, felgyői búcsudal | |
| Históriák, elbeszélések Nagy Sándorról, Kinizsi Pálról, Mátyás királyról és II. Rákóczi Ferenczről. Olvasási kedve, hazafisága, politikai jóhiszeműsége, magyarsága | |
| Befejezés | |
Folytatás Microsoft-tal