| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A csoportfogalom és buktatói | 15 |
| Mi a csoport? | 15 |
| A csoport társadalmi jelentősége | 16 |
| A lélektani munkára épülő kiscsoportok | 17 |
| Csoport és csoportozás. A csoport fogalom használatának politikuma | 19 |
| A kiscsoport-szcéna: csoportmódszerek a gyógyítás,a segítő foglalkozások, a személyiségfejlesztés, a képzés és a szervezetfejlesztés területén | 20 |
| Történeti kitekintés | 25 |
| Történeti összefüggések: a gyakorlat és az elmélet gyökerei | 25 |
| Történeti összefüggések: irányzatok és alkalmazás fejlődési vonalai | 43 |
| Hazai történet: főbb állomások, jelentősebb kezdeményezők | 54 |
| Csoportelmélet és csoportvezetés | 63 |
| A csoport | 71 |
| Gyakorlati szétválasztások a csoportfogalom használatához | 71 |
| A csoporthelyzet | 83 |
| Csoportméret: helyezet- és folyamatdinamikai összefüggések | 100 |
| Csoportfolyamat: időtényező és csoportdinamika | 117 |
| A kölcsönkapcsolat szorossága és dinamikai jellemzői | 133 |
| Miből táplálkoznak a csoportelméletek? | 145 |
| Az elméletképzés szintjei és a csoportelmélet forrásai | 145 |
| A komplexitás csapdája és az összeépítés korlátai | 147 |
| Az egyén és a csoport viszonya: fejlődéslélektani megfontolások | 153 |
| Személyiségelmélet és csoportelmélet | 153 |
| Fejlődéslélektani vonatkozások | 159 |
| A család mint elsődleges csoport és váltás a családról: serdülőkor és kortárscsoport | 164 |
| A csoporthelyzethez való viszonyulás zavarai | 167 |
| A csoportvezetői helyzet fejlődéslélektani előképei | 169 |
| A csoporthelyzetre vonatkozó elméletek | 171 |
| Szociálpszichológiai összefüggések | 171 |
| Rendszerelméleti összefüggések | 190 |
| A csoportfolyamat megértését szolgáló elméletek | 209 |
| Miért van szükség folyamatelméletre? | 209 |
| A csoportfolyamat és szakaszai | 213 |
| Mikrofolyamatok | 228 |
| A folyamat néhány sepciális kérdése: együléses csoport, blokkos forma, belépés-kilépés | 232 |
| A csoportfolyamt tempójának befolyásolása | 235 |
| Csoportközi folyamatok | 238 |
| Destruktív folyamatok. Az anticsoport elmélete | 241 |
| Hatás, változás, terápiás hatás, terápiás változás | 243 |
| A generikus modell adaptálása csoportra | 244 |
| Terápiás elemek, terápiás tényezők | 246 |
| Ellenállás a csoportban | 251 |
| A csoportvezetés kérdései | 257 |
| A vezető szerepe a csoportban | 257 |
| Csoportvezetői feladatok, vezetői beavatkozások | 277 |
| Destruktív jelenésgek észlelése és kezelése | 304 |
| A kettős vezetés | 319 |
| Etikai kérdések | 339 |
| A megvalósuló csoport: összefüggés cél, módszer, forma, alkalmazási terület és a csoport környezete között | 347 |
| A csoport megszervezése | 347 |
| Csoportvezetői ellenőrző lista | 348 |
| A csoportszervezés és -vezetés minimumkövetelménye | 350 |
| A csoportvezető szerepe a csoportcél, módszer és kontextus függvényében | 351 |
| Alkalmazási formák, alkalmazási területek | 353 |
| Csoport-pszichoterápiák | 359 |
| A pszichoterápiás csoportok közös kérdései | 360 |
| Pszichoanalitikus csoportmódszerek | 382 |
| Pszichodráma | 396 |
| Hazánkban elterjedt, vagy elterjedőben lévő, csoportformával is dolgozó további irányzatok | 404 |
| Csoprortterápiák | 413 |
| A csoportterápiák köre és közös kérdései | 413 |
| Néhány fontosabb módszer. Átvezetés a pszichoterápiák felé | 418 |
| Klinikumon kívüli alkalmazás: csoportmódszerek a tanácsadásban, személyiségfejlesztésben, felsőoktatásban, szervezetfejlesztésben | 425 |
| Bevezető szempontok | 425 |
| Csoport és segítő tanácsadás | 431 |
| Csoportmódszerek a személyiségfejlesztésben | 435 |
| Személyiségfejleztés, készségfejlesztés, szervezetfejlesztés határán: a tréning (készségfejlesztő) csoportok | 446 |
| Csoportok a komplex szervezetfejlesztésben. Folyamat-tanácsadás | 449 |
| Az önsegítő csoportok | 453 |
| Csoport és szervezet | 455 |
| Csoportok a szervezetben | 455 |
| Terápiás rendszer jellegű szervezetek | 473 |
| Elsősorban a klinikumban használt további csoportterápiás formációk: a (szervezeti) nagycsoport | 492 |
| Személyzeti csoort, team-szupervízió | 507 |
| Csoportdinamikai megközelítések. A "pozitív csoport": a team | 517 |
| Kutatás, képzés | 531 |
| Csoportkutatás és a gyakorlat | 533 |
| A csoportkutatás történetéből | 534 |
| Kérdések és problémák | 539 |
| Ízelítő a fontosabb témákból, eredményekből | 546 |
| A gyakorló csoportvezető kutatási lehetőségei | 553 |
| A képzés kérdései | 557 |
| Képzés - kit, mire, miért? | 557 |
| A képzés gyökerei: az analitikus-pszihcoterápiás képzés háromosztatú modellje | 559 |
| Az egyes képzési összetevők sajátosságai | 560 |
| Csoportvezetői gyakorlat és csoport-tapasztalat általános képzések részeként | 571 |
| Blokkos képzés, képzési rendszer | 573 |
| A csoportos esetmegbeszélés szerepe a segítő foglalkozásúak képzésében, munkájában | 575 |
| Esetmegbeszélés, konzultáció, szupervízió, team-szupervízió | 576 |
| A csoportos esetmegbeszélés alapmodellje: a Bálint-csoport | 577 |
| Alkalmazási lehetőségek: az esetmegbeszélő csoport funkciói | 582 |
| Az esetmegbeszélő csoport munkamódja; néhány vezetési kérdés | 583 |
| Társ-szupervíziós csoport | 587 |
| Irodalom | 589 |
| Név- és tárgymutató | 607 |
Folytatás Microsoft-tal