Magyarország története a 19. században

Szerző

Szerkesztő

'Csorba László: Magyarország története a 19. században ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	556 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-385-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Magyarország története a 19. században

A "hosszú" 19. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felsőoktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskey Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.

Tartalom

A Habsburg Birodalom és Magyarország 1848 előtt (Gergely András - Pajkossy Gábor)
A birodalom területi változásai	11
Az osztrák császárság megalapítása	12
A dinasztia	14
A birodalom központi kormányzata	16
A tartományok helyzete	18
Magyarország a Monarchiában	19
A Magyar Királyság	20
Dalmát-, horvát- és szlavónországok	22
Erdély Nagyfejedelemség	23
Katonai Határőrvidék	24
A bomló feudalizmus gazdasága (Fónagy Zoltán)
Birodalmi gazdaságpolitika	26
Vám- és adórendszer	28
Gyarmatosító gazdaságpolitika avagy egyenlőtlen partnerség?	30
Államháztartás és pénzrendszer	31
Hitelviszonyok	34
Szállítás, közlekedés, posta	36
A külkereskedelem és a belső piac	39
Konjunktúrák és válságok	41
Paraszti gazdaság - földesúri birtok	44
Növénytermesztés	47
Szőlő és bortermelés	49
Technika, terméshozamok	49
Állattenyésztés	50
Céhes ipar	52
A tőkés iparfejlődés és a gyáripar kezdetei	54
A rendi társadalom utolsó évtizedei (Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán)
A népesség	57
Egészségügy, higiénia	59
Demográfiai katasztrófák	62
Család és háztartás	64
Nemi szerepek	66
Az életciklus szakaszai	68
Idő- és térfelfogás	70
Települések	73
Városforgalom és városi szerepkör	76
Társadalomszerveződés	77
Társadalmi fegyelmezés	79
Etnikai viszonyok	81
Vallási megoszlás	83
Rendi tagoltság	84
Mágnások	87
Birtokos nemesség	89
Kisnemesség	92
Hagyományos paraszti világ	95
A parasztság tagozódása	98
Jobbágyviszonyok	102
Változások és feszültségek az úrbéri viszonyokban	105
Patriarchális kapcsolat vagy fokozódó feszültség?	109
A paraszti világ peremén	111
A régi városi polgárság	112
Új polgári elemek	114
Értelmiség, tisztviselők	118
Polgárság alatti rétegek: céhlegények, munkások	119
Katonaság	121
Az abszolutizmus és a rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések (Pajkossy Gábor)
Felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség, polgári átalakulás	125
II. József rendszerének bukása, a jozefinizmus öröksége	126
Politikai irányzatok	128
A nemzeti ébredés kezdetei	131
Az 1790-1791. évi magyar országgyűlés	132
Az 1790-1791. évi erdélyi országgyűlés	134
A rendszeres bizottsági munkálatok	135
A magyar jakobinus mozgalom	137
Folytonosság vagy kitérők?	140
A konzervatív abszolutizmus megszilárdulása	141
Magyar rendiség, rendi nacionalizmus	143
Magyarország a napóleoni háborúkban	145
Az abszolutizmus felülkerekedése	147
Az 1825-1827. évi országgyűlés, a rendszeres bizottsági munkálatok felülvizsgálata	151
A művelődés és a műveltség polgárosodása. (Dobszay Tamás)
Művelődési viszonyok	154
A kultúra tagoltsága	155
Szellemi áramlatok - művészeti irányzatok	156
Az egyházak kulturális szerepe	159
Az oktatás	163
Nyelvújítás	166
Kulturális intézményrendszer	168
A sajtó és a könyvkultúra	170
Szépirodalom	173
Társadalomtudományok	177
Alkalmazott és természettudományok	179
Színjátszás	181
Zene	184
Építészet és képzőművészetek	185
A nemzetiségek nemzeti kultúrájának kibontakozása	188
A reformkor (1830-1848) (Pajkossy Gábor)
A reformkor	191
Európa és Magyarország 1830-ban	193
A polgári átalakulás első programjai - Széchenyi és Wesselényi munkái	194
Az 1931. évi parasztfelkelés	197
A rendszeres bizottsági munkálatok a vármegyék előtt	199
A rendi fórumok a reformkorban	200
Az 1832-1836. évi magyar és az 1834-1840. évi országggyűlés	203
A politikai nyilvánosság új formái	214
Kossuth, a Pesti Hírlap és a Széchenyi-Kossuth vita	216
Az újkonzervativizmus	219
A nem magyar népek nemzetté válása - a nacionalizmusok konfliktusai	221
Az 1843-1844. évi magyar országgyűlés	223
Kormányon az újkonzervatívok	225
A centralisták	227
Az erdélyi politika kérdései az 1840-es években	228
Az újkonzervativizmus és az ellenzéki liberalizmus párttá szerveződése	231
Az utolsó rendi országgyűlés	233
A forradalom és az önvédelmi háború (1848-1849) (Gergely András)
1848-1849 historiográfiája	236
Forradalmi áttörés március 3 - április 11. között	238
A "törvényes forradalom" - az áprilisi törvények	241
A hatalomra került magyar liberálisok	244
A társadalom és a forradalom	245
A nemzetiségek válaszai a forradalom kihívására	146
A népképviseleti országgyűlés	248
A Batthyány-kormány külpolitikája	250
A feszültségek nyár végi fokozódása	251
A szeptemberi fordulat	253
Az Országos Honvédelmi Bizottmány: Kossuth	255
Az ellenforradalom második fegyveres támadása: Windisch-Grätz258
A kormány és a parlament Debrecenben	259
A hadszínterek	260
A nemzetiségi kérdés a történetírásban	262
A tavaszi hadjárat	264
Az ellenforradalom céljai és eszközei	265
A függetlenségi nyilatkozat	267
A nemzetközi helyzet és a nemzetiségi kérdés	269
Az ellenforradalom harmadik támadása: Haynau és Paszkevics	271
Az utolsó katonai és politikai erőfeszítések	274
Vereség, megtorlás	275
Batthyány, Kossuth, Görgei a történetírásban	276
Az önkényuralom kora (1849-1867) (Csorba László)
Föderalizmus vagy centralizmus, alkotmányosság vagy abszolutizmus?	279
A császár és kormánya	280
Az új hatalom berendezkedése	282
Politikai hangulatviszonyok	287
Konzervatívok és hajdani centralisták	289
Deák és a passzív ellenállás politikája	289
Merre tovább, Magyarország?	290
Tervek és remények az emigrációban	292
A nemzetiségek helyzete	293
A birodalom gazdasági közösségében	294
Az úrbéri pátens	295
Ipar- és kereskedési szabadépítés és az áruforgalom fejlődése	299
Iparfejlődés	301
Arisztokraták, nemesek	302
Polgárok, értelmiségek	303
Munkások, parasztok	304
Művelődési intézmények	305
Tudományok	306
Szépirodalom, művészetek	308
Európai válság és háborús verség	310
A válság elmélyülése	312
Az Októberi Diploma és a Februári Pátens	313
Az 1861. évi országgyűlés	316
Az "ideiglenes" önkényuralom	319
A Dunai Szövetség terve	320
A kiegyezési törekvések erősödése	321
A kiegyezés megkötése és tartalma	323
A kortársak vitája a kiegyezésről	325
Piaci hullámzások és gazdasági növekedés (Kövér György)
A neoabszolutizmus gazdaságpolitikái	327
A gazdasági kiegyezés	328
A magyar gazdaságpolitika lehetőségei	330
Piacosodás és monetarizáció	333
Pénzrendszerek	337
Bank- és hitelrendszerek	338
A nemzetközi értékpapírpiac és Magyarország	341
A Monarchia közös piaca - előny vagy hátrány?	343
Gazdasági szerkezet és növekedés	345
Mezőgazdaság és élelmiszeripar	346
Az iparosodás elméletei	352
Nagyvállalatok: vasút és nehézipar	353
Ütem és ciklikusság	357
A dualizmus rendszerének kiépülése és konszolidált időszaka (1867-1890) (Csorba László)
A dualista államszervezet kialakítása	360
A függő kérdések rendezése	362
Pártviszonyok, politikai küzdelmek	367
A Tisza-kormányzat első feladatai és az okkupációs válság	370
A Tisza-konszolidáció évei	372
Tisza Kálmán bukása	378
Az önkényuralom és a kiegyezés kora a történetírásban	379
A dualista monarchia külpolitikája (Gergely András)
Kontinentális külpolitika - világpolitika	385
A dualizmus külpolitikai konszolidációja	387
"Keleti kérdés" - balkáni politika	390
A világpolitika peremvidékén - a világháború centrumában	393
Magyarország társadalma a 19. század második felében (Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán)
Népesség és népesedési viszonyok	397
Népesedési katasztrófák	400
Az egészségügyi, táplálkozási és lakásviszonyok javulása	401
Család és háztartás	403
Házasodási szokások	406
A nemek viszonya	407
Az életciklus szakaszai	410
Etnikai viszonyok	412
Felekezetek és vallási élet	417
Az időfelfogás változása	421
Viszony a természethez és a térhez	423
Kivándorlás és bevándorlás	426
Belső vándorlás, településszerkezet, urbanizációs folyamat	427
Társadalmi fegyelmezés, a viselkedés szabályozása, térhasználat	430
Társadalomszerveződés, egyletek	432
Társadalmi átrétegződés	434
Nagybirtokosok és arisztokraták	435
A nagypolgárság	438
A középosztály	440
Kispolgárok	445
A birtokos parasztság	448
A mezőgazdasági bérmunkások	453
A városi munkások	456
Utórendiség? - a polgárosodás hiányai és eredményei	458
Magyarország kulturális élete a dualizmus idején (Dobszay Tamás)
Művelődési viszonyok	460
A kultúra tagoltsága	462
Szellemi áramlatok és fontosabb művészeti irányzatok	463
Az oktatás	465
A tudományos és kulturális intézményrendszer	473
A humán és a társadalomtudományok	475
Az alkalmazott és természettudományok	477
A sajtó	478
Szépirodalom	481
A képző- és építőszművészet	484
Színjátszás és zene	486
A dualizmus válságperiódusa (1890-1918) (Pölöskei Ferenc)
A dualizmus válságjelei	490
Szapáry Gyula kormánya	491
Wekerle Sándor első miniszterelnöksége	493
Egyházpolitikai reformok	495
Bánffy Dezső báró a kormány élén	496
A millenium	497
A viharos századvég	498
A századforduló Széll-csendje - Széll Kálmán miniszterelnöksége	500
Khuen-Héderváry Károly gróf első miniszterelnöksége	502
Tisza István gróf első miniszterelnöksége	504
A házszabály-revízió és a "nagy obstrukció"	505
A "darabont"-kormány	506
A munkásság szervezetei és mozgalmai	508
Agrármozgalmak a századfordulón	512
A nemzetiségek meghatározó politikai mozgalmai a századfordulón	515
A koalíciós Wekerle-kormány	517
A koalíció bomlása - új pártok alakulása	520
A Nemzeti Munkapárt megalakulása és választási győzelme	522
A háborús feszültség erősödése és a véderőreform elfogadtatása	524
Ellenzéki pártok, irányzatok	525
Tisza István nemzetiségi politikája	527
A világháború kitörése	528
Villámháborús tervek, kudarcok	531
A hátország gazdasági, szociális és politikai viszonyai	533
A Monarchia szétesése, az összeomlás	537
A történetírás a dualizmus utolsó évtizedeiről	540
Függelék
Államfők, kormányfők	547
Irodalom	551