Bethlen Gábor

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia az "Erdély aranya és Észak oroszlánja" című kiállítás megrendezésével olyan ügyet szolgál, amely hű az intézmény nemzet iránti elkötelezettségéhez, alkalmat nyújt múltunk megismerésére, lehetőséget teremt a történelmi tisztelgésre és nem utolsó sorban lehetővé teszi olyan magyar vonatkozású emlékek, relikviák megszemlélését, amelyek határainkon túl évszázadok óta hirdetik történelmünk egy-egy jelentős korszakát és hozzásegítenek egy egészséges nemzeti öntudat kialakításához. Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk 1626-ban II. Gusztáv Adolfnak adott ajándék-együttese a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és szervezésében - ha rövid időre is - magyar földre érkezett vissza és reményeink szerint magával hozta azt a szellemi értéket, amit ajándékozója Európában ezidőtájt szinte egyedülállóan képviselt. Kiállításunk szándéka: felkelteni a figyelmet a múltbéli és a jelenkori svéd-magyar kapcsolatok iránt, és közreadni mindazokat az értékeket, amelyek révén a ma embere, beleértve politikusainkat is, bölcsességet meríthet a történelmi múltból. Bethlen Gábor krisztusi korban, 33 évesen, 1613-ban lett Erdély fejedelme. Benne tiszteljük az első modern magyar uralkodót, aki jó ösztönnel és nem csekély sikerrel kereste és részben meg is találta a kiutat a rendi feudális állam korlátokká vált keretei közül egy korszerű politikai rendszer kiépítése felé. Nevéhez fűződik az önálló és központosított fejedelmi hatalom létrehozása, a termelés fejlesztésére, a kincstári jövedelmek összpontosított gyarapítására s a kereskedelem támogatására épülő új gazdaságpolitika bevezetése, mindazok a győzelmes hadjáratok és kényszerű békekötések, amelyek megőrizték, megszilárdították Erdélyt. Művelődéspolitikája és tudománypártolása, valamint vallási toleranciája tekintélyt szerzett a fejedelemségnek. A vesztes csaták után többször is török földre menekült. Fő célja: a vallás szabadságának megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása. Ezért kapcsolódott be három ízben is az Európában folyó harmincéves háborúba. Felismerte, hogy Erdélyből kiindulva kell Magyarország politikai egységét helyreállítani és erre a harmincéves háború kínálta az alkalmat. Élete legfőbb szándéka Magyarország újraegyesítése volt. Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat becsülte és segítette. Támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását is. Gyulafehérvári udvartartása - különösen Bethlen Brandenburgi Katalinnal kötött házassága után - fényűző, messze földön híres fejedelmi udvar lett. E házasság révén lett II. Gusztáv Adolf svéd királynak sógora, akinek Mária Eleonóra volt a felesége. Vissza