| A TÁPLÁLKOZÁSRÓL ÁLTALÁBAN | |
| ELSŐ RÉSZ | |
| ÉLETTANI ÁTTEKINTÉS | |
| Az állati test és a takarmányok összetétele | 8 |
| Kalóriát szolgáltató anyagok | 8 |
| A nyers fehérjék | 10 |
| A zsírok | 12 |
| A szénhidrátok | 13 |
| A nitrogénmentes kivonható anyagok | 14 |
| A rostok | 14 |
| Az ásványi anyagok | 15 |
| A víz | 15 |
| A mész és a magnézium | 16 |
| A foszfor | 17 |
| A nátrium és a kálium | 17 |
| A halogének és a kén | 18 |
| Egyéb szervetlen alkotórészek | 18 |
| Biológiailag ható anyagok | 19 |
| Vitaminok | 20 |
| Hormonok | 20 |
| Antibiotikumok | 21 |
| A takarmányok összetételét módosító tényezők | 21 |
| A növény fejlődési foka | 23 |
| A talaj és a trágyázás | 23 |
| Az éghajlati tényezők | 24 |
| A tenyészterület | 24 |
| A növény fajtája | 24 |
| A növény betegsége | 25 |
| A szénaszárítás módja | 25 |
| Az erjesztés módja | 26 |
| A takarmány megfagyása | 26 |
| A takarmány kihasználása | 26 |
| Az emésztés | 26 |
| A felszívódás | 30 |
| A ballaszt és a tömeg (volumen) | 30 |
| Az emésztési gázok és a bélsár | 32 |
| A takarmányok kihasználásának megállapítása | 33 |
| A kihasználást módosító tényezők | 34 |
| A közbülső (intermedier) anyagforgalom | 37 |
| Az anyag- és energiaforgalom meghatározásának módszerei | 38 |
| A szerves anyagok forgalma | 41 |
| A szénhidrát, a zsír és a fehérje átalakulása | 41 |
| A takarmány táplálóértékének megállapítása | 47 |
| A keményítőérték | 47 |
| Egyéb takarmányegységek | 52 |
| Az ásványi anyagok forgalma | 53 |
| A savbázis egyensúly | 54 |
| A földalkálisók forgalma | 56 |
| A földalkáli-alkalicitás biztosítása | 56 |
| A földalkálisó-szükséglet | 61 |
| Törekvések a földalkálisó-forgalom rendezésének egyszerűsítésére | 65 |
| Az alkálisók forgalma | 67 |
| A vas és a réz forgalma | 69 |
| A jódforgalom | 71 |
| Egyéb, nyomokban ható elemek hatása | 72 |
| A vízforgalom | 75 |
| Az anyagforgalmat szabályozó tényezők | 76 |
| A szerves táplálóanyagok aránya | 78 |
| Avitaminózisok és hipovitaminózisok | 80 |
| Az A-hipovitaminózis | 81 |
| A D-hipovitaminózis | 84 |
| A tokoferol (E-vitamin) hatása | 88 |
| A B-vitamincsoport hiányjelenségei | 89 |
| A tiamin vagy aneurin (B1-vitamin) hiányjelenségei | 89 |
| A riboflavin (G-, vagy B2-vitamin) hiányjelenségei | 90 |
| A nikotinsav vagy niacin és a nikotinsavamid hiányjelenségei | 91 |
| A piridoxin vagy adermin (B6-vitamin) hiányjelenségei | 91 |
| A pantoténsav hiányjelenségei | 91 |
| A biotin (H-vitamin) hiányjelenségei | 92 |
| Az állati proteinfaktor (APF) és a kobalamin (B12-vitamin) | 92 |
| A B-vitamincsoport többi tagjainak hiányjelenségei | 94 |
| Az aszkorbinsav (C-vitamin) hiányjelenségei | 95 |
| A citrin (P-vitamin) hiányjelenségei | 98 |
| A K-vitamin hiányjelenségei | 98 |
| Antivitaminok | 99 |
| Hormonok | 99 |
| A pajzsmirigyek hormonjai | 103 |
| A mellékpajzsmirigy hormonja | 104 |
| A nemi mirigyek hormonjai | 104 |
| A mellékvese kéregállományának hormonjai | 106 |
| Az agyalapi-mirigy hormonjai | 106 |
| Egyéb hormonhatások | 107 |
| Antibiotikumok | 108 |
| A táplálék mennyisége | 110 |
| Az alkat | 112 |
| Az állati teljesítmények keletkezésének törvényszerűségei | 114 |
| A szárazanyagfogyasztás mértéke | 114 |
| Az éhezés, az elégtelen táplálás és a létfenntartás | 116 |
| A növekedés és a fejlődés anyagforgalma | 122 |
| A fejlődés szakaszossága | 124 |
| A szervezeti ellenállás | 125 |
| A táplálék mennyisége | 126 |
| A táplálék biológiai értéke | 128 |
| Az elválasztás | 131 |
| A szaporodás anyagforgalma | 131 |
| A táplálék mennyisége és a tápláltsági állapot | 133 |
| A vitaminszükséglet | 134 |
| A fehérjeellátás | 137 |
| A sószükséglet | 138 |
| Egyéb táplálóanyagok hatása | 139 |
| Az elapasztás és az anyagforgalom | 140 |
| A kitőgyeltetés | 141 |
| A tejképződés anyagforgalma | 143 |
| A tej képződése | 143 |
| A tejképződés fehérjeigénye | 146 |
| A tejképződés sószükséglete | 149 |
| A tejképződés vitaminszükséglete (4) | 150 |
| A takarmány hatása a tej minőségére | 151 |
| A hizlalás anyagforgalma | 154 |
| Az erőkifejtés anyagforgalma | 158 |
| MÁSODIK RÉSZ | |
| TAKARMÁNYISMERETTAN | |
| A legelő | 163 |
| Legelőtípusok | 166 |
| Faji igények a legelővel szemben | 167 |
| A legelés hatása az életjelenségekre | 169 |
| A rét és a legelő mérgező növényei | 171 |
| Szántóföldi zöldtakarmányok | 175 |
| Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 176 |
| Fűféle zöldtakarmányok | 179 |
| Egyéb fajú zöldtakarmányok | 181 |
| Takarmánykeverékek | 183 |
| Szénák és cséplési melléktermékek | 185 |
| Szénák | 186 |
| Rétiszénák | 186 |
| Szántóföldi szénák | 190 |
| Lombszénák | 193 |
| Szalmák | 193 |
| Gabonaszalmák | 194 |
| Egyéb szalmák | 195 |
| Pelyvak, héjak, törekek | 197 |
| Erjesztett takarmányok | 198 |
| A szilázs életrendi hatása | 198 |
| A gyakrabban erjesztett takarmányok | 200 |
| Gyökerek, gumók és húsos termések | 202 |
| Gyökerek | 203 |
| Gumók | 205 |
| Húsos termések | 206 |
| Szemek és magvak | 207 |
| Gabonaszemek | 208 |
| Hüvelyesmagvak | 211 |
| Egyéb magvak és termések | 213 |
| Malomipari melléktermékek | 214 |
| Korpák és takarmánylisztek | 214 |
| Egyéb őrlemények | 216 |
| Magtisztítási melléktermékek | 216 |
| Szénalisztek | 217 |
| Olajipari takarmányok | 217 |
| Fehérjében gazdag pogácsák és extrahált darák | 219 |
| Fehérjében mérsékelten gazdag pogácsák és extrahált darák | 219 |
| Fehérjében viszonylag szegény pogácsák és extrahált darák | 221 |
| Egyéb ipari takarmányok | 222 |
| Cukorgyári melléktermékek | 222 |
| Szeszgyári melléktermékek | 224 |
| Keményítőgyári melléktermékek | 225 |
| Sörgyári melléktermékek | 226 |
| Állati eredetű takarmányok | 227 |
| Tejgazdasági melléktermékek | 227 |
| Húsipari melléktermékek | 230 |
| Hallisztek | 233 |
| Kiegészítő takarmányok | 235 |
| Vegyes abrakok | 235 |
| Étkezdei hulladékok | 236 |
| Sókészítmények | 237 |
| Vitaminkészítmények | 238 |
| HARMADIK RÉSZ | |
| A TAKARMÁNYOZÁS MÓDSZEREI | |
| A takarmányok tartósítása | 241 |
| A szénaszárítás | 241 |
| A szénaszárítás módjai | 242 |
| A kazalozás | 245 |
| A takarmányerjesztés | 246 |
| Biológiai folyamatok silózáskor | 246 |
| A takarmány silózhatósága | 249 |
| Erjesztő tartályok | 250 |
| Az erjesztés technikai kivitele | 252 |
| A szilázs minősítése | 255 |
| A répa, a burgonya és a tök eltartása | 257 |
| Az abrakok tárolása | 258 |
| A kukoricaszár, a törek és a pelyva eltartása | 259 |
| A takarmányok előkészítése és adagolása | 259 |
| A széna, szalma, polyva előkészítése | 260 |
| A szalma és a törek feltárása | 261 |
| Füllesztés (gyorssilózás) | 261 |
| Szénafőzet készítése | 262 |
| A pácolás | 262 |
| A pépesítés | 263 |
| A szemek és a magvak előkészítése | 263 |
| A darálás | 263 |
| A kelesztés (élesztősítés) | 264 |
| A malátázás | 266 |
| Pörkölés | 266 |
| A kilúgozás | 266 |
| A csíráztatás | 267 |
| Főzet készítése gabonamagvakból | 267 |
| A répa, a burgonya és a szilázs előkészítése | 267 |
| Egyéb takarmányok előkészítése | 268 |
| Harmadik fejezet. Az etetés és itatás technikája | 269 |
| A legeltetés | 269 |
| A legelő berendezése | 270 |
| A legeltetés higiénéje | 271 |
| A legeltetés módszerei | 273 |
| Az etetés módjai | 276 |
| Az etetések száma és ideje | 278 |
| Az itatás | 279 |
| A takarmány termelőértékének és egyéb hatásainak megállapítása | 281 |
| Hiteles mintavétel | 0 |
| Kísérleti módszerek | 282 |
| A szálasok hatásának megállapítása | 283 |
| A legelő termelőértékének a megállapítása | 286 |
| Egyéb takarmányok értékének a megállapítása | 287 |
| Takarmányozási előirányzatok készítése és takarmányadagok összeállítása | 287 |
| Takarmányozási előirányzatok | 287 |
| A zöldtakarmányozás folyamatosságának biztosítása (zöld futószalag) | 289 |
| A téli takarmányozási előirányzat | 292 |
| Az abrakok viszonylagos pénzértéke | 293 |
| A táblázatos adatokat módosító tényezők | 293 |
| A takarmányadag ellenőrzése a földalkálisók forgalma tekintetében | 294 |
| NEGYEDIK RÉSZ | |
| A KÜLÖNBÖZŐ FAJÚ ÉS HASZNOSÍTÁSÚ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
| A szarvasmarha takarmányozása | 298 |
| A fejőstehén takarmányozása | 298 |
| A tejtermelés táplálóanyagszükséglete | 299 |
| A tehéntej minőségét befolyásoló takarmányok | 304 |
| Takarmányozás a laktáció különböző szakaszaiban | 305 |
| Takarmányozás a vemhesség utolsó harmadában | 306 |
| A frissfejős tehenek takarmányozása | 308 |
| Takarmányozás a laktáció derekán | 309 |
| Takarmányozás a laktáció végén | 310 |
| Takarmányozás a változó évszakokban | 311 |
| Takarmányozás az istállózott tehenészetben, nyáron | 314 |
| Takarmányozás a tehenészetben, télen | 316 |
| A különleges hasznosítású tehenek takarmányozása | 319 |
| Takarmányozás különleges tej termelésekor | 319 |
| Az igázott tehén takarmányozása | 321 |
| A tenyészbika takarmányozása | 322 |
| A felnevelendő szarvasmarha takarmányozása | 323 |
| A borjú táplálóanyagszükséglete | 325 |
| Az éven aluli növenékek takarmányozása | 331 |
| A növendékek legeltetése | 331 |
| A másodéves növendékmarhák takarmányozása | 335 |
| A hízómarha takarmányozása | 336 |
| Szokványminőségek | 337 |
| A hizlalás táplálóanyagszükséglete | 338 |
| A "borjúfogas" tinó hizlalása | 339 |
| Hizlalás répaszelettel | 342 |
| Hizlalás szeszmoslékon | 342 |
| Hizlalás a legelőn | 343 |
| A választott borjú (baby beef) hizlalása | 343 |
| A fejlődő bikák hizlalása | 344 |
| A selejt borjú és a selejt idős marhák feljavítása | 345 |
| Az igásökör takarmányozása | 346 |
| A ló takarmányozása | 348 |
| A ló takarmányozása munkában | 348 |
| A tenyészmén takarmányozása | 350 |
| A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 351 |
| A csikó takarmányozása | 353 |
| A sertés takarmányozása | 355 |
| A vemhes koca takarmányozása | 356 |
| A szoptató koca takarmányozása | 358 |
| A kanok takarmányozása | 360 |
| A szopósmalacok takarmányozása | 361 |
| A választott malacok takarmányozása | 364 |
| A hízósertés takarmányozása | 366 |
| A bacon- (békn) és a sonkasüldő hizlalása | 367 |
| A tőkesertés hizlalása | 369 |
| A zsírsertések hizlalása | 371 |
| A mangalica expresszhizlalása | 374 |
| A kifejlett sertések hizlalása | 375 |
| A makkoltatás | 376 |
| Az öreg (szalámi) sertések hizlalása | 376 |
| A juh takarmányozása | 377 |
| A táplálék hatása a gyapjú mennyiségére és minőségére | 378 |
| Az ürü és a meddő anya takarmányozása | 380 |
| A kos takarmányozása | 381 |
| A vemhes anyajuh takarmányozása | 382 |
| A szoptató és fejős anya takarmányozása | 384 |
| A bárány és toklyó takarmányozása | 385 |
| A hízójuh takarmányozása | 387 |
| Szabvány a gazdasági állatok takarmányszükségletéről | 391 |
| Szabvány a gazdasági állatok mész- és foszforszükségletéről | 404 |
| A takarmányok táplálóértéke | 410 |
| Tárgymutató | 423 |
