Előszó
Karcsú könyvhöz rövid bevezető illik.
A monorerdei értekezletet, amely a Bibó-emlékkönyv mellett a magyar értelmiség legérdemesebb vállalkozása volt az utóbbi években, a résztvevők s később a vele...
Tovább
Előszó
Karcsú könyvhöz rövid bevezető illik.
A monorerdei értekezletet, amely a Bibó-emlékkönyv mellett a magyar értelmiség legérdemesebb vállalkozása volt az utóbbi években, a résztvevők s később a vele hivatalból vagy érdeklődésből foglalkozók is a "kis-szárszó" elnevezéssel illették,kifejezve és helybenhagyva ezzel a két konferencia között fennálló atya-fiúi viszonyt. Ennek a könyvnek a nyomatékos dolgozata, "Új magyar önépítés", a monorerdei értekezlet számára készült. Nemcsak teljesen természetesnek érzem tehát, hanem megtiszteltetésnek is, hogy ezek az írásaim Püski Sándor kiadásában jelenjenek meg. Püski Sándor volt a "nagy-szárszó" szervezője, lelke, motorja.
Ugyanakkor tisztelgés és főhajtás ez az előtt a felelősségteljes, bátor szókimondás előtt is, melyik akkor, ott Balatonszárszón, 1943-ban és a résztvevő szellemóriások részéről később is megnyilvánult. Az ő munkájukat, nemzetmentő szolgálatukat szeretném folytatni a magam szerény eszközeivel.
A kötetbe foglalt írásokon a megjelenésükhöz vagy elhangzásukhoz képest némi stiláris változásokat eszközöltem. Egyik-másik gondolatomat árnyaltabbá, indulatossága miatt nem eléggé pontos kifejezésemet szabatosabbá tettem.
Hiába keresi az Olvasó e kötetben egyik széles körűen ismerté lett írásomat, a Hubay Miklósnak, az Írószövetség elnökének a Csoóri Sándor eltiltása ügyében írott levelemet.
Továbbra is magánlevélnek tekintem.
Remélem nem keltenek csalódást ugyanazon érzéseknek és gondolatoknak eme más formájú kifejezései.
Vissza