Curiai döntvények és elvi jelentőségü határozatok polgári és bünügyekben II-III/1-2.

Tartalom

A II/1. könyv tartalomjegyzéke:

ELSŐ RÉSZ.
A döntvények és elvi jelentőségü határozatok 105-137. folyó szám alatt 1-96. lap
MÁSODIK RÉSZ.
Tárgymutató.
Magánjog.
Dologi jog 99
Kötelmi jog 100
Családi jog 101
Örökösödési jog 101
Polgári törvénykezelési rendtartás (1868: LIV. t-czikk.) 103
A polg. törvk. rendtartást módositó 1881: LIX. t.-czikk 105
Végrehajtási törvény. (1881: LX. t-czikk.) 105
Kereskedelemi törvény. (1875: XXXVII. t.-czikk.) 106
Csődtörvény. (1881: XVII. t.-czikk.) 107
Telekkönyvi rendtartás 108
Ideigl. törvényk. szabályok 108
Az 1848. évi törvények által megszüntetett urbéri kapsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. (1871: LIII. törvényczikk) 108
Ügyvédi rendtartás (1874: XXXIV. törvényczikk) 109
Jász-kun statutumok 109
A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről. (1876: XVI. törvénycikk.) 109
A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről (1877: XX. t-czikk.) 110
A közforgalom tárgyát képező értékpapirok birói megsemmisitéséről és elévüléséről. (1881: XXXIII. törvényczikk) 110
A döntvények külön mutatója
27. Azon félnek, ki az alapperbeli itélet ellen ügyvéd mulasztása miatt már perujitással élt, a perujitás uj bizonyitékok alapján megengedhető 17
28. Ha a magánokirat az irni, olvasni tudó kiállitó sajátkezü aláirásával van ellátva, a kölcsönt tatalmazó magánokiratokon kivül minden más okirat tartalmának valóságát, ha az tagadásba vétetett nem az, ki arra hivatkozik, hanem annak ellenkezőjét, vagy is azt hogy a tartalma nem való, a kiállitó köteles bizonyitani 17
29. Az 1881: LIX. törv.-czikknek 6. §-a a telekönyvi rendelet I. Rész 3. §-nak 1. pontja alá tartozó, telekkönyv kiigazitását tárgyakozó keresetekre nem alkalmazható s azok ezentul is a telekkönyvi hatóságok, következésképen esetleg a kir. járásbiróságok illetőségéhez tartoznak 18
30. Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha valjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e? az ügy eldöntése a polgári biróságok hatásköréhez tartozik 19
31. Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék 21
32. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyujtásakor még nem járt le, nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megitélésére akkor, ha a teljesitési határidő és feltétel a per folyama alatt, az elsőbirósági itélet hozatala előtt bekövetkezett 49
33. Értékpapir fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisitést kimondó határozat előtt is marasztalható; kivánhatja azonban, hogy a megsemmisitési határozat jogerőre emelkedéseig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék 51
34. Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra vagy jezálogilag biztositott követelésekre az örökös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti 53
35. Oly községekben, melyekben bár a Mária Terézia ubér egyidejüleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az urbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségekben bel- és külteleki állományokkal láttattak el és ezen állományok az urbéri viszony megszüntetéseig telki hányad arányában járó urbéri tartozások szakadatlan teljesitése és a közterhek viselése mellett birattak, az urbér tényleg behozottnak tekintendő s ily községekben ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámitásának az 1871: LIII. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye 54

A II/2. könyv tartalomjegyzéke:

ELSŐ RÉSZ.
A döntvények és elvi jelentőségű határozatok 97-133- folyó szám alatt ... 1-96. lap.
MÁSODIK RÉSZ.
Tárgymutató.
Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről.
I. RÉSZ.
A büntető törvény hatálya terület és személyek tekintetében - 99
Kísérlet - - - 99
A szándék és gondatlanság - - --- 100
A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok - 100
A bűnhalmazat - - - 101
A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok ... - 101
II. RÉSZ.
A hatóságok, országgyűlési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak ... - 102
A vallás és ennek ssabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek ... ___ - 103
A személyes szabadságnak, a házjognak, továbbá a levél- és a távirdai titoknak
közhivatalnok általi megsértése I°3
Kettős házasság ___ 103
A rágalmazás és becsületsértés ... 103
Az ember élete elleni büntettek és vétségek ... ... 104
A párviadal ___ ___ ___ ___ __ ___ __ __ ______104
A személyes szabadságnak megsértése magánszemélyek által - - I04
A magánlak megsértése magánszemélyek által - 104
A lopás ___ ___ ___ ___ ___ _ ___ ___ 105
A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés ... - i°6
Az orgazdaság és bűnpártolás ... 107
Lap.
A csalás - - - - - --- - - -. ... ... ... ... 107
Okirathamisitás - - - ... 107
A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek ... ... ... 108
Büntető törvénykönyv a kihágásokról ... ... ... ... ... 109
Bűnvádi eljárás - - ... - ... ... ... ... ... ... ______109
Sajtóügyi eljárás - ... 110
A felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbvitel korlátozásáról a királyi járásbíróságokhoz utalt büntető
ügyekben ___ ... ... ... ... ... - - ... 111
A döntvények külőn mutatója.
49. Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha
sem súlyosító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn,
vagy ha a súlyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák, s ez indokokból a fennforgó cselekményre a törvény által
megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a büntetés középtartama oly módon
határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntető törvény
által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet egyenlő részre felosztatik,
s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon menynyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fennmaradt 1
50. A B. T. K. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, s e
szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság,
a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn, nem válik
bűntetté csupán az által, hogy az orgazda, több külön lopás által eltulajdonított, egyenkint 50 frt értéke tul nem haladó, de
összeségükben ezen értéket fölülmúló dolgokat, habár a 370. §.
egyéb feltételeinek is fennforgása mellett megszerez ;
mindazonáltal a B. T. K. 370. §-ának világos rendelkezéséből
s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából, összefüggésben a 82. §. első bekezdésének logicai értelméből folyó jogszabálylyal, egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki
ugyanazon tolvaj lopásaiból származó külön dolgokat, habár
különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cselekmény
által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával
tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 50 frtot felülhalad azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár az ezen alkalommal
megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 50 frtnál
nem nagyobb.
Magától érthetőnek mondja ki a kir. Curia továbbá: hogy az
ezen határozatban kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének, a B. T. K. 370. g-ában megjelölt többi módozataira, nevezetesen az «elrejtésre* vagy «az elidegenítés c-.éljából való
közreműködésre» is értelemszerüleg alkalmazandók 4
51. Azon esetben, melyben a tettes a K. B. T. K. 126. §-ában megjelölt
határozott lopás elkövetése czéljából, a magánlaksértés-vétséget
is elköveti -- föltéve, hogy mindkét törvénysértés, idő és véghezviteli módozat tekintetében, elválaszthatatlan összefüggésben áll
egymással, - a B. T. K.-ek két külön rendelkezésének, habár
az egységes czél által összefoglalt megsértése forogván fenn:
B. T. K. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg 6
52. A sértett fél visszavonható indítványára üldözendő büntetendő
cselekmény miatti végtárgyalás megtarthatására a sértett jelenléte mulhatlanul szükséges s ennek a végtárgyalásról, - kellő és
különösen az elmaradás következményeit feltüntető megidéztetése
után - igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának tekintendő 10
53. Iparos-segéd, valamint kereskedő-segéd által is főnöke, vagy
ennek hozzátartozója ellen elkövetett lopás, szolgálatban levő
személy által, az ellen, esetleg annak házához tartozó elleni lopásnak lévén tekintendő, a kinek a segéd szolgálatában áll: ily
eset a B. T. K. 336. §-ának 7. pontja, esetleg annak 343. §-a
alá foglalandó 44
54. A kir. járásbiróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben elévülés fenforgása esetében a kir. Curiához felebbvitelnek nincs
helye 46
55. Kettős házasság esetében, ezen viszony fennállása alatt, az elévülés nem kezdetik meg, ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjával veszi kezdetét 49
56. Az úgynevezett «ferbli »-játék a kih. B. T. K. 91. §-ában meghatározott szerencsejátékok fogalma alá esik 51
57. Oly esetben, midőn vádlott a másodfokú felebbviteli bíróság
Ítéletének kihirdetése előtt megszökik, ha ezen Ítélet irányában
elitéltetést tartalmaz, köröztetés és hirdetmény utján való idézésen kivül, az elitélt vádlott részére, felebbezési jogának esetleges
érvényesithetése czéljából, védő rendelendő 52
58 A kir állami kezelés alatt álló vasutaknál alkalmazott hivatalnokok vagy szolgák ezen minőségükben és szolgálati uton kezeikhez jutott pénznek vagy értéknek elsikkasztása által hivatali
sikkasztást követnek el 52
59. A B. T. K. 92. §-a alapján vétséggé minősített büntetendő cselekmények is a B. T. K. 106. §-a végbekezdésében a vétségekre
nézve meghatározott három év alatt évülnek el
60. Oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint a kit sérteni
akart, a bűnhalmazat szabályai alkalmazást nem nyernek, hanem
a tettes felelőssége akként állapítandó meg, mintha büntetendő
cselekményét azon személy ellenében követte volna el, a kit
megölni vagy testileg megsérteni akart.
A B. T. K. 82. §-ának azon rendelkezése, melyhez képest olyan
minősítő vagy súlyosító ténykörülmények, melyekről a tettes a
cselekmény elkövetésekor tudomással nem bírt, annak be nem
számithatók, az aberratio ictus esetében is teljes alkalmazást
nyer, miután az, mint általános rendelkezés, a büntetendő cselekmények minden eseteire kivétel nélkül kiterjed 54

III/1. könyv tartalomjegyzéke:

Első rész
A döntvények és elvi jelentőségű határozatok 138 - 168. sorszámig 1-96. lap
MÁSODIK RÉSZ.
Tárgymutató.
Magánjog.
Dologi jog 99
Kötelmi jog 100
Vétel 100
Ajándékozás 101
Kölcsön 101
Családi jog 101
Örökösödési jog 101
Polgári törvénykezési rendtartás (1868 : LIV. t.-czikk) 104
Birói hatáskör 104
Bitói illetőség 104
Felperesség104
Alperesség 104
Birói határozatok 104
Kézbesítés 105
Örökösödési eljárás 105
1881: LIX. t.-czikk a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868:
LIV. t.-cz. módosítása tárgyában - 100
Végrehajtási törvény (1881: LX. t.-cz.) 106
Birói ügyviteli szabályok 107
Kereskedelmi törvény 107
Váltótörvény 107
Csődtörvény 108
Telekkönyvi rendtartás 108
1848: XX, t.-cz. A vallás dolgában 110
1868: IX. t.-ozikk A görög keleti vallásnak ügyében 110
1868: LIII. t.-cz. A törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek
viszonosságáról 111
1871: LIII: t.-cz. Az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri
kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről 111
1874: XXXV. t.-cz. A kir. közjegyzőkről 111
1876 : XVI. t.-cz. A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre
szóló ajándékozások alaki kellékeiről 111
A döntvények külön tartalom-mutatója.
36. A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg hogy az inscriptió
arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet.
Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog
telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg hogy azon ingatlanra az inscriptió ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az
illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni.
Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek
folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti, s jogerős itélet alapján a végrehajtás elrendelhető .1
37. Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági válóperekben kiterjed az ország
egyéb részeiben lakó unitáriusokra is 15
38. Az 1881. évi LX. t.-cz. 119. §-a rendelkezésének ellenére a
tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem
kézbesített végzés ellen 3 napon tul, de 8 napon belül beadott
felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasítható 60
39. Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra
zálogjogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az
eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy
a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig
nem követelheti, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli.
Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn
a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az
eladó a vételárnak birói kézhez való letételét és a bíró a fenforgó
viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. 62

A III/2. könyv tartalomjegyzéke:

A döntvények külön tartalom-mutatója.
61. Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bíróságoknak hatásköre házassági válóperekben kiterjed az ország
egyébb részeiben lakó unitáriusokra is 1
62. A napszámosként fizetett, bár hosszabb és megszakitlan időn át
ugyanazon munkaadónál munkában álló személy által a reá
bizott teendők körében elkövetett lopásra a B. T. K. 336. §. 7.
pontja nem alkalmazható 28
63. A kir. törvényszék hatósági körébe tartozó és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben a sértett felet - a mennyiben a vádat nem kizárólag ő képviseli a büntetés súlyosbítása végett a felebbezés joga nem illeti 19
64. A kir. Curia nincs hivatva, hogy a vádhatározatnak az 1880:
XXXVII. t.-cz. 45. §-ának esetében való felülvizsgálásával a
vizsgálati fogságra vonatkozó intézkedése iránt hivatalból és akkor
is rendelkezzék, ha az a felebbezésben panasz tárgyává nem
tétetett 81
65. Azon postaszolga, a ki a hivatali szolgálatánál fogva reábízott
és általa kezelt hivatali postakönyv azon rovatába, mely azoknak sajátkezű névaláírása bejegyzésére van rendelve, a kik
részére a posta-küldemény küldetett, hamisan maga írja vagy
Íratja be a czimzett nevét a czélból, hogy a posta kezelése alatt
levő, másnak szóló küldeményt ez uton átvegye és azzal mint
tulajdonával rendelkezzék : a B. T. K. 394. §-a alá eső közokirat-hamisítást követi el ; ellenben azon magánfél, a ki, habár
hamisan és a fentebbi pontban megjelölt czélból, másnak nevét
jegyzi be az emiitett postakönyvbe, nem követi el a közokirathamisitás bűntettét 82
Tartalomjegyzék.
ELSŐ RÉSZ.
A döntvények és elvi jelentőségű határozatok 134-174 folyó szám alatt 1-96. lap.
MÁSODIK RÉSZ.
Tárgymutató.
Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről.
I. RÉSZ.
Bevezető intézkedések 99
A kísérlet 99
A részesség 100
A beszámítást kizáró vagy enyhitő okok 100
A bűnhalmazat 100
A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok 100
II. RÉSZ.
A hatóságok, országgyűlési tagok vagy bírósági közegek elleni erőszak 101
A magánosok elleni erőszak 101
A személyes szabadságnak, a házjognak, továbbá a levél- és távirdai titoknak
közhivatalnok általi megsértése 101
A szemérem elleni bűntettek és vétségek 102
Kettős házasság 102
A rágalmazás és becsületsértés 102
A testi sértés 103
A lopás 104
A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés 104
A csalás 105
Okirathamisítás 105
A csalárd és vétkes bukás 106
A hivatali büntettek és vétségek 106
Erdőtörvény 106
A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 106
A kir. ügyészségekről 107
1880: XXXVII. t.-cz. a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről 107
A felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbvitel korlátozásáról
a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben 107
Sajtóügyi eljárás 108
Közigazgatási és birói hatóság közötti illetőségi összeütközés 108
Az unitárius egyházi bíróságok hatásköre 108
Bűnvádi eljárás 108
Illetőség 108
Előnyomozás 109
Vizsgálat 109
Szakértők 109
Végtárgyalás és Ítélet 109
Felebbezés 111
Perujitás 111

Témakörök