Leltár

Fülszöveg

Cvtko Malusevnek, az észak-bácskai munkásmozgalom ismert szabadkai személyiségének Leltár című önéletrajza forradalmi múltunk fontos dokumentuma. Ő ugyan szerényes jegyzeteknek nevezi azt, amit több évtizedes, gazdag életútjából szükségesnek látott megörökíteni, de már az első fejezetek elolvasása után nyilvánvalóvá válik, hogy csaknem 140 oldalas könyve - adatainak gazdagságával és őszinteségével - megkerülhetetlen forrásmű lesz mindazok számára, akik fejlődésünknek a két világháború közti időszakát behatóbban szándékozzák tanulmányozni.
A gördülékenyen pergő szöveg olvasása közben feltárul az olvasó előtt egy küzdelmes életpálya, amely már valahol a gyermekkor pillanatképszerű felvillanásai mögül kisejlik. Megelevenedik előttünk a tízes-húszas-harmincas évek Szabadkája, a szerző gyermek- és ifjúkora, amikor is a létfenntartásért kifejtett szüntelen, mindennapi aktivitás eredményeként kialakult benne egyrészt a racionális életvitel, másrész t a társadalom osztályrétegeződésének a felismerése is.
Az érlelődés fokozatos, de folyamatos volt, mígnem a kizsákmányoltakra háruló teher szerzőnkből szellemi fölényt termelt ki: politikai állásfoglalása, aktivitása a legsúlyosabb percekben is egyértelműen az osztályérdekek szolgálatába állította. A magán- és a mozgalmi élet egysége természetszerű volt a számára, olyannyira, hogy a magánélet tapasztalatai, élményei a mozgalomban kifejtett munkáját is serkentették, ugyanakkor mozgalmi tevékenysége emocionálisan gazdagította magánéletét. Amit tett s ahogyan cselekedett a mozgalmi életben, azt teljesen természetesnek tartotta, holott igen jelentős illegális munkát végzett. Mindig azt cselekedte, amit - meggyőződése szerint - a munkások érdekei megköveteltek: pártanyagot fordított, szakszervezeti kulturális tevékenységet irányított, a Híd-mozgalmat szervezte. Kölcsönösen gyümölcsöző volt ez a kapcsolat, hiszen - mint írja - a munkásmozgalomban végzett közös munka, gond, öröm és bánat kigyomlálta lelkéből kamaszkora gátlásait és sérelmeit, mert olyan emberekre lelt, amilyenekre már nagyon régen vágyott, olyan életérzést érlelt ki benne, amelynek nyomán mindenben megváltozott előbbi felfogása és a magatartása éppen akkor, amikor már elveszett embernek érezte magát.
A Leltár több párttörténeti jelentőségű munkánál, mert művelődéstörténeti vonatkozásai is kimagasló értékűek, hiszen a munkásmozgalmi harcosok - Duro Mitrovic, Krsto Popivoda, Lazar Nesic, Matko Vukovic, Cseh Károly, Kizur István, Cséby József, Cséby Lajos, Szabó Géza, Dr. Steinfeld Sándor, Simokovich Rókus, Atlasz János, Wohl Lola és mások - mellett olyan ismert írók, újságírók és színművészek is megelevenednek lapjain, mint amilyen Ambrus Balázs, Bródy Mihály, Csillag Károly, Fenyvesi Ferenc, Havas Emil, Hubert János, Mijo Mandic, Milkó Izidor, Tamás István, Toncs Gusztáv, Herceg János, Debreczeni József, szegedi Emil és Garay Béla. A könyv tehát - amellett, hogy fontos dokumentum - élvezetes olvasmány is.
A negyven kisebb egységre tagolt kötetet tizenhat egykorú felvétel illusztrálja. Vissza