A magyar honfoglalás és a szlávok

Előszó

Nincs egységes vélemény a magyar törzsek IX. századig tartó történetéről. Sok kutató (Fehér G., Moravcsik Gy., Perényi J., a "Magyarország története" szerzői és mások) a kaukázusi őshaza mellett foglal állást. Szerintük a magyarok onugor, szabir és türk néven ismert ősei 463-ban jöttek a Kaukázus északi részére. Igaz, hogy régészeti adatok nem támogatják ezt a feltevést. Ezért több tudós, pl. Molnár Erik, V. Susarin, és mások nem ismerik el a kaukázusi őshaza valószínűségét. Szerintük a Közép-Volga területéről a magyarok tovább mentek nyugatra, és elfoglalták Levédia területét. Itt a magyarok közvetlenül érintkeztek a keleti szlávokkal.
Tudvalevő, hogy a keleti szlávok időszámításunk IV-VI. századában váltak ki a többi szláv törzsből, és a Kárpátokból északkeletre, a Dnyeperen túl a Volgáig és Novgorodig terjedő területet foglalták el. A keleti szláv törzsekhez tartoztak a poljánok, drevljánok, dulibok, ulicsiek, tiverciek, sziverjánok, vjaticsok, radimicsok, drehovicsok, krivicsek, iljmenyi szlávok és fehérhorvátok. A magyar törzseknek csak a keleti szláv törzsekkel voltak etnikai kapcsolataik és csak azokkal, melyek az erdős-sztyeppés sávban éltek. B. Grekov szerint e törzseknél már megvolt az államalakulat kezdetleges formája. Azokhoz a törzsekhez, melyekkel tartós és közvetlen kapcsolatban voltak a magyar törzsek, tartoztak a poljánok, sziverjánok, és vjaticsok. Ezek a törzsek a sztyepp peremén életk, és lakterületükön vonultak át a magyar törzsek. Közülük a poljánok álltak a legmagasabb műveltségi fokon, náluk már a IX. században állam jött létre. A szivrjánok és vjaticsok a fejlődés alacsonyabb fokán álltak. Több kutató úgy vélte, hogy a magyarok a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppéken a IX. sz. harmincas éveiben jelentek meg. Ezek szerint a magyar a IX. sz. 80-as éveiig voltak kapcsolatban a keleti szlávokkal, azaz kb. fél évszázadon át. Azonban a nyelvészeti és régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a magyarok jóval korábban léptek kapcsolatba a keleti szláv törzsekkel. Ezt bizonyítja a kutatók szerint a vengri elnevezés is. Így Melich János szerint a vengri szóval a szlávok előbb az onogurokat jelölték, később a magyarokat. A VI-VII. században az onogur szövetség felbomlott, és a VII-VIII. században a vengri szó valószínűleg a magyarokra vonatkozott. Munkácsi Bernát szintén megállapítja, hogy "... a keleti szlávok ejtették a X. század első felében az orrhangot, mert csakis tőlük s nem Pannóniából hallhatták a görögök először ezt a nevet" (vengri). Vissza