1.031.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Buday György és Kolozsvár

Álom egy Solveig-házról/Esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések

Szerző

Kiadó: Komp-Press Kiadó
Kiadás helye: Kolozsvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 238 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 20 cm
ISBN: 978-973-9373-67-8
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

BUDAY GYÖRGY (Kolozsvár, 1907. április 7. - Coulsdon, Anglia, 1990. június 12.) páratlan életműve a magyar és az európai kulturális örökség szerves része, amely összeköti az erdélyi, a magyarországi és a nyugati magyarság életét, szellemi teljesítményeit. Közösségszervező korszakában az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok, a Válasz korszellem-változtató szenvedélye tartotta lázban; művészi hagyatékában a népi kultúra értékvilágának mélyrétegei, a magyar raji klasszikusai és Shakespeare örök igazságokat hordozó alakjai találnak egymásra.
Világhírű grafikusművész emléke előtt tisztelgünk ezzel a kötettel, szülővárosában, amelytől lélekben sosem szakadt el. Kolozsvári barátainak jó ideig akkor is postázta az esztendőfordulókor szétküldött George Buday's Little Book-ot, amikor azok már csak az ő emlékezetében éltek. Pályája csúcsán is számon tartotta, hogy művészi indulásában mit köszönhet ennek a városnak (ahol 17 évesen rendezte meg első egyéni kiállítását), mint ahogy haláláig sem... Tovább

Fülszöveg

BUDAY GYÖRGY (Kolozsvár, 1907. április 7. - Coulsdon, Anglia, 1990. június 12.) páratlan életműve a magyar és az európai kulturális örökség szerves része, amely összeköti az erdélyi, a magyarországi és a nyugati magyarság életét, szellemi teljesítményeit. Közösségszervező korszakában az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok, a Válasz korszellem-változtató szenvedélye tartotta lázban; művészi hagyatékában a népi kultúra értékvilágának mélyrétegei, a magyar raji klasszikusai és Shakespeare örök igazságokat hordozó alakjai találnak egymásra.
Világhírű grafikusművész emléke előtt tisztelgünk ezzel a kötettel, szülővárosában, amelytől lélekben sosem szakadt el. Kolozsvári barátainak jó ideig akkor is postázta az esztendőfordulókor szétküldött George Buday's Little Book-ot, amikor azok már csak az ő emlékezetében éltek. Pályája csúcsán is számon tartotta, hogy művészi indulásában mit köszönhet ennek a városnak (ahol 17 évesen rendezte meg első egyéni kiállítását), mint ahogy haláláig sem feledte: a Korunk Galéria látogatói jelképes hazatérését ünnepelték születésének háromnegyed százados fordulóján.
A Buday Györgyöt „Kolozsvár-közeibe" hozó kötet egyben.a két világháború közötti magyar művelődés egyik izgalmas műhelytörténetébe is bepillantást enged. Mindenekelőtt a Buday György és Jancsó Béla levelezéséből kibontakozó korkép, illetve az Erdélyi Fiatalok és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma sokrétű kapcsolatát dokumentáló közelkép alapján. A diákönszervezésben és a szegedi tanyavilág kutatásában (az agrársettlement mozgalomban) alkalmazott módszereit elsősorban Jancsó Béla közvetíti, de egyben ő az, aki a művészpálya alakulását kezdettől a legkövetkezetesebben figyelemmel kíséri. Elsősorban neki, illetve Kós Károlynak és Debreczeni Lászlónak köszönhető, hogy az erdélyi közönség rendre tudomást szerez a Szegedi Kis.Kalendárium sorjázó köteteiről, az 1931-es év legszebb magyar könyve címet elnyert Boldogasszony búcsúja fametszetsorozat sikeréről; az ő közreműködésükkel látott napvilágot 1933-ban Kolozsváron az Arany János balladái, amelyről mindhárman írnak; a Székely népballadák 1937-es világsikerét Debreczeni László már az előzmények alapján megjósolhatta.
A kötet szerkesztése során derült fény arra, hogy jószerint még feltárásra és árnyalt bemutatásra várnak Buday londoni évtizedei: letelepedésének körülményei és szerepe az Angliai Magyar Tanácsban; magyar állampolgárságának elveszítése 1941-ben; a Londoni Magyar Intézet élén végzett munkája; a Rákosi kitervelte per története; rádiós tevékenysége; 1956 utáni belső emigrációja és művészetének kiteljesülése. Vissza

Tartalom

Kántor Lajos: A Farkas utcából - Shakespeare közelébe (2006) 7
Buday György: Életemről, művészetemről (1970) 9
Cseke Péter: Álom egy kolozsvári Solveig-házról (2005) 19
I. Egyéniségformáló műhelyek (Kolozsvár, Szeged)
Sas Péter: Buday György családi háttere (2006) 39
Jancsó Béla: Buday György első képkiállítása (1924) 51
Buday György: A Szegedi Fiatalok (1935) 52
Murádin Jenő: Buday György a szülőföld emlékezetében (2005) 56
II. Kolozsvár - Szeged - Kolozsvár (1924-1938)
Kós Károly: Buday György grafikái (1932) 69
Jancsó Béla: Arany János balladái Buday György képeivel (1933) 71
Kós Károly: Új Arany-illusztrációk (1933) 72
Vásárhelyi Z. Emil: Buday György (1936) 76
Lengyel András: Buday György és Kós Károly (1982) 81
III. „Szeretnék magam is otthon lenni Kolozsváron"
Egy tragikus barátság története (Buday György és Jancsó Béla levelezéséből összeállította
Cseke Péter) 97
IV. Kolozsvár - London - Kolozsvár (1938-1990)
Farkas Cs. Magda: A szülőföld, Kolozsvár örök vonzásában (2006) 183
Kántor Lajos: Buday György balladája (1981) 192
Gábor Dénes: Meditáció a Korunk Galériában kiállított Buday-grafikák ürügyén (1982) 195
Váróné Tomori Viola: A közösségi élmény melege (1981) 200
Czigány Lóránt: Athéni Timon Londonban (1990) 218
Szepesi Attila: Ördögszekér (1999) 222
Sárközi Mátyás: Buday György angliai évtizedei (2004) 227
Kass János: A szigetországban angol művésznek tartották (2004) 231
Makkai Ádám: Buday György magyar költői arcképsorozata (2005) 234
Képek jegyzéke 240
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv