Előszó
Részlet a kötetből:
Az alvó óriás
Létezett-e a mesék Óperenciás-tengere? És vajon mire gondoltak a mesemondók, amikor úgy gombolyították a mese fonalát, hogy elvitték a királyfit a világ...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Az alvó óriás
Létezett-e a mesék Óperenciás-tengere? És vajon mire gondoltak a mesemondók, amikor úgy gombolyították a mese fonalát, hogy elvitték a királyfit a világ végére?
A járhatatlan, ezer veszedelmet rejtegető messzeségeket gondolták a világ végének s az ismeretlen tengereket Óperenciás-tengernek. Az a föld, ahol még a madár sem jár, ismeretlen föld volt és nagyon távoli, hiszen a madár messzire elrepül. A világ vége meg az Óperenciás-tenger ma már egyszerűen csak azt jelenti, hogy - valami nagyon messze van. De sok évezred telt el addig, amíg az ember megismerte ezeket a nagy messzeségeket, és azt, hogy milyen ott az élet.
Ebben a könyvben a felfedezők, tudósok munkájáról beszélünk. Azt mondjuk el, hogy mit láttak, miközben bejárták a földkerekséget: a jégországokat, a forró sivatagokat, az őserdőket, az óriási hegyeket, a távoli tengereket, földrészeket, szigeteket.
A zord sziklák és a mély szakadékok kövei, a hegyi patakok és a hömpölygő folyók útja, a tengerek mozgása, a kitáruló rónaságok, erdők vonala, a barlangok belseje, a föld mélye is a tudósok segítségére volt a Föld megismerésében.
Vissza 
