Az V/10-es vöröstüzér-üteg szerepe az 1919. május 1-i ellenforradalomban

Előszó

Részlet:

A Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló ellenforradalmi mozgalmak kirobbanása Heves megyében május 1 és május 2-ára esik. Ez a körülmény látszatra valamiféle összehangolt akciósorozatra enged következtetni. Az idevonatkozó dokumentumok azonban kétségtelenné teszik, hogy nem összehangolt, és egy ellenforradalmi szervezet által irányított, hanem egy más szerte a megyében érlelődőben levő és példáraváró láncreakciós megmozdulásokról van szó. Ilyen jelnek, vagy példamutató akciónak tekinthetjük az Egerben 1919. május 1-én kirobbant fegyveres ellenforradalmi megmozdulást, amelynek a hatására az ellenforradalmi érzelmű tisztek Gyöngyösön és Hatvanban is elérkezettnek látták az időt a Tanácsköztársaság helyi, hatalmi szerveinek az eltávolítására és a hatalom átvételére. Kétségtelenné teszi a mondottakat az a tény, hogy ezeknek az ellenforradalmi fegyveres akcióknak a vezetői a Tanácsköztársaság megdöntése után az Egri Kir. törvényszéken lefolytatott kommunista pörökben tett tanúvallomásaikban még csak utalást sem tesznek arra, hogy valami ellenforradalmi szervezet utasítására léptek volna akcióba. Ellenben találunk az említett periratokban olyan utalásokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyöngyösi és a hatvani ellenforradalmárok az egri ellenforradalom kitörésének és kezdeti sikereinek a hírére léptek akcióba. Ilyen megbízható utalásnak tekinthetjük a gyöngyösi ellenforradalom fegyveres vezetőjének Kenyeres János századosnak és a hatvani ellenforradalom fegyveres vezetőjének Mammuschich István századosnak és a vádlott kommunisták vallomásait. Vissza