Előszó
BEVEZETÉS
Ezen kiadványunk a gömb, a négyzet,illetve a buga anyagoknak különféle technológiai eljárásokkal végzett darabolásával foglalkozik. Célja, hogy összehasonlító módszerrel rámutasson,...
Tovább
Előszó
BEVEZETÉS
Ezen kiadványunk a gömb, a négyzet,illetve a buga anyagoknak különféle technológiai eljárásokkal végzett darabolásával foglalkozik. Célja, hogy összehasonlító módszerrel rámutasson, melyik darabolási eljárás a leggazdaságosabb. A vállalatok e tanulmány alapján, technológiai adottságaiknak megfelelően, kiválaszthatják a leggazdaságosabb módszert, vagy ennek alapján az eddig még nem alkalmazott darabolási technológiát bevezethetik, mert önköltségcsökkenést érnek el vele és maga a beruházott fejlesztési költség aránylag hamar amortizálódik.
A darabolás - gömb és négyzet (buga)-anyagok felszabása hosszabb-rövidebb darabokra - igen gyakori első művelete mind a hidegüzemi gyártástechnológiának, mind pedig a kovácsolt munkadarabok előállításának. Ezt a műveletet, mint nem közvetlen alkatrészt előállító tevékenységet mellékes munkának tekintik és a megfelelő, gazdaságos technológiára általában nem fordítanak gondot.
Közelebbről vizsgálva a darabolási müveletek módozatait, kitűnik, hogy a legtöbb alkalmazott technológia nagyon munkaigényes, költséges és a munkaigényességgel összefüggő alacsony termelékenység nem egyszer gátolja a megmunkálás programszerű inditását is.
Néhány kiragadott példa jól érzékelteti a darabolásnak a gyártásnál felmerülő fontosságát és a megmunkálási technológia szerepét gazdaságossági szempontból.
A süllyesztékes kovácsolás műveleti Idejének a tárcsás fürésszel végzett darabolás ideje 25-35 %-a, a kalapácson végzett darabolás ideje 50-75%-a, azonban nem ritka a kovácsolás idejét meghaladó idő sem. A szabadalakitó kovácsolásnál a megfelelő értékek a kovácsolás! Idő 15-20%-át, sőt 25-50%-át is elérik.
A darabolást mind a hideg, mind a melegüzemi technológiában egyaránt alkalmazzák, mégis különbséget kell tenni a két felhasználási terület között. Ugyanis a forgácsolással darabolt anyagok mérete általában nagyobb pontosságú és fokozottabbak a követelmények a darabolt felület simaságával szemben. Kovácsolás céljára darabolt anyagok esetében a hangsúly a megfelelő köbtartalmon van és a vágási felületek simasága, merőlegessége itt kevésbé fontos.
E tanulmány mindazokat a darabolási technológiákat tárgyalja, amelyek mindkét területen alkalmazhatók.
Vissza