| Egy természettudós utazásai (Akadémiai Kiadó-Bibliotheca Kiadó, 1957) | |
| Napló az R. A. Fitz Roy kapitány parancsnoksága alatt álló Beagle földkörüli útja alkalmával meglátogatott országok természetrajzáról és geológiájáról | |
| Előszó | 7 |
| Utószó | 9 |
| St. Jago - A zöldfoki-szigetek | 11 |
| Porto Praia | |
| Ribeira Grande | |
| Légköri por ázelékállatkákkal | |
| A tengeri csiga és a tintahal szokásai | |
| A St. Paul-sziget sziklái nem vulkanikus eredetűek | |
| Különleges lerakódások | |
| A szigetek első gyarmatosítói a rovarok | |
| Fernando Noronha | |
| Bahia | |
| Csiszolt sziklák | |
| Egy Diodon tulajdonságai | |
| Fonálmoszatok és ázalékállatkák | |
| A tengerszíneződés okai | |
| Rio de Janeiro | 26 |
| Rio de Janeiro | |
| Kirándulás a Frio-foktól északra | |
| Nagy párolgás | |
| Rabszolgaság | |
| Botofogo-öböl | |
| Szárazföldi planáriák | |
| Felhők Corcovado felett | |
| Nagy eső | |
| Éneklő békák | |
| Foszforeszkáló rovarok | |
| A pattanóbogár ugróképessége | |
| Kék köd | |
| Zaj, amit a pillangók okoznak | |
| Rovartan | |
| Hangyák | |
| Pókölő darázs | |
| Parazita pók | |
| Az Epeira ravaszsága | |
| A társas pók | |
| Asszimmetrikus hálójú pók | |
| Maldonado | 44 |
| Montevideo | |
| Moldando | |
| Kirándulás a Rio Polancóhoz | |
| Lasszó és bolasz | |
| Foglyok | |
| A fák hiánya | |
| Szarvasok | |
| A Capybara, vagy vízidisznó | |
| Tukó | |
| Molothrus, életmódja a kakukkéhoz hasonló | |
| Óriási légyfogó | |
| A gazerigó | |
| Dögevő keselyű | |
| Villámformálta csövek | |
| Villámsújtott ház | |
| A Rio Negrótól Bahia Blancáig | 65 |
| Rio Negro | |
| Tanyák, amelyeket megtámadtak az indiánok | |
| Sós tavak | |
| Flamingók | |
| A Rio Negrótól a Rio Coloradóig | |
| Szent fa | |
| Patagóniai nyúl | |
| Indián családok | |
| Rosas tábornok | |
| Tovább Bahia Blanca felé | |
| Homokdombok | |
| Néger hadnagy | |
| Bahia Blanca | |
| Sós lerakódások | |
| Punta Alta | |
| Szuriló | |
| Bahia Blanca | 81 |
| Bahia Blanca | |
| Földtani viszonyok | |
| Számos kihalt óriási négylábú | |
| Újabbkori kihalás | |
| A fajok hosszú élete | |
| Nagy állatoknak nincs szükségük buja növényzetre | |
| Dél-Afrika | |
| Szibériai ősállatok | |
| A strucc két faja | |
| A fazekasmadár életmódja | |
| Öves állatok | |
| Mérgeskígyók, békák, gyíkok | |
| Az állatok téli álma | |
| A tengeri toll életmódja | |
| Indián háborúk és mészárlások | |
| Nyílhegyek, ősi maradványok | |
| Bahia Blancától Buenos Airesig | 103 |
| Kirándulás Buenos Airesbe | |
| Rio Sauce | |
| Sierra Ventana | |
| A harmadik állomás | |
| Lóterelés | |
| Bolasz | |
| Foglyok és rókák | |
| A vidék jellege | |
| Hosszúlábú lile | |
| Teru-tero | |
| Jégeső | |
| Természetes karámok a Sierra Tapalguenben | |
| Pumahús | |
| Húsos étrend | |
| Guardia del Monte | |
| A szarvasmarhatenyészet hatása a növényzetre | |
| Kardonok | |
| Buenos Aires | |
| A corall, mint vágóhíd | |
| Buenos Airestől Santa Féig | 118 |
| Kirándulás Santa Fébe | |
| Bogáncserdők | |
| A pampaszi nyúl életmódja | |
| Kis bagoly | |
| Sós folyók | |
| Egyhangú síkságok | |
| Mastodon | |
| Santa Fé | |
| A táj megváltoztatása | |
| Földtani viszonyok | |
| Kihalt lófaj foga | |
| Észak- és Dél-Amerika ásatag és élő emlőseinek rokonsága | |
| A nagy aszály hatása | |
| Parana | |
| A jaguár szokásai | |
| Az ollóscsőrű madár | |
| Jégmadár, papagáj, és ollósfarkú madár | |
| Forradalom | |
| Buenos Aires | |
| A kormány helyzete | |
| Banda Oriental és Patagónia | 135 |
| Kirándulás Colonia del Sacramientóba | |
| Egy estancia értéke | |
| Hogyan számolják a szarvasmarhákat | |
| Különös ökörfajta | |
| Átfúrt kavicsok | |
| Juhászkutyák | |
| Lovak betörése, guacho-lovaglás | |
| A bennszülöttek jelleme | |
| Rio Plata | |
| Lepke-seregek | |
| Léghajózó pókok | |
| A tenger foszforeszkálása | |
| Port Desire | |
| Guanako | |
| Port St. Julian | |
| Patagónia geológiája | |
| Ásatag óriásállatok | |
| A szervezetek típusainak állandósága | |
| Az amerikai állatvilág megváltozása | |
| A kihalás okai | |
| Santa Cruz, Patagónia és a Falklandi-szigetek | 166 |
| Santa Cruz | |
| Kirándulás a folyók felé | |
| Indiánok | |
| Hatalmas bazalt lávaárak | |
| Szikladarabok, amelyeket nem vitt magával a víz | |
| A völgy kimélyítése | |
| A kondor életmódja | |
| A Cordillerák | |
| Hatalmas vándorkövek | |
| Indián emlékek | |
| Visszatérés a hajóra | |
| A Falkland-szigetek | |
| Vadlovak, szarvasmarhák, nyulak | |
| Farkasformájú róka | |
| Csontból rakott tűz | |
| Vad szarvasmarha vadászat | |
| Földtani viszonyok | |
| Kőárak | |
| Erőszakos változások | |
| Pingvinek | |
| Ludak | |
| A Doris petéi | |
| Telepes állatok | |
| A Tűzföld | 190 |
| Megérkezés a Tűzföldre | |
| A Jószerencse-öböl | |
| Tűzföldiek a fedélzeten | |
| Találkozás a vadakkal | |
| Erdős táj | |
| A Hoorn-fok | |
| A Wigwam-öböl | |
| A vadak nyomorúságos helyzete | |
| Éhinségek | |
| Kannibálok | |
| Anyagyilkosság | |
| Vallásos érzés | |
| Nagy vihar | |
| A Beagle-csatorna | |
| Ponsoby Sound | |
| Wigwam-építés | |
| A tűzföldiek letelepítése | |
| A Beagle-csatorna szétágazása | |
| Gleccserek | |
| Visszatérés a hajóra | |
| A hajó második látogatása a telepen | |
| Egyenlőség a vadak között | |
| A Magellán-szoros - A déli partok éghajlata | 214 |
| A Magellán-szoros | |
| Port Famine | |
| A Tarn-hegy megmászása | |
| Erdők | |
| Ehető gomba | |
| Állatvilág | |
| Nagy tengeri növények | |
| Elhagyjuk a Tűzföldet | |
| Éghajlat | |
| Gyümölcsfák és a déli partok termékei | |
| A hóhatár magassága a Cordillerákon | |
| Gleccserek leereszkedése a tengerbe | |
| A jéghegyek kialakulása | |
| Sziklatömbök szállítása | |
| Az Antarktisz szigeteinek éghajlata és terményei | |
| A megfagyott állati tetemek megmaradása | |
| Összefoglalás | |
| Közép-Chile | 234 |
| Valparaíso | |
| Kirándulás az Andesek lábához | |
| A szárazföldi struktúrája | |
| A quillotai Haranghegy megmászása | |
| Összetöredezett zöldkőtömegek | |
| Óriási völgyek | |
| Bányák | |
| A bányászok helyzete | |
| Santiago | |
| Melegfürdők Cauquenesben | |
| Aranybányák | |
| Zuzómalmok | |
| Átfúrt kövek | |
| A puma életmódja | |
| Turko és tapacolo | |
| Kolibrik | |
| Chiloé és a Chonos-szigetek | 251 |
| Chiloé | |
| Általános benyomás | |
| Csónakkirándulás | |
| Bennszülött indiánok | |
| Castro | |
| Szelíd róka | |
| A San Pedro megmászása | |
| A Chonos-szigetvilág | |
| A Tres Montes-félsziget | |
| Gránithegylánc | |
| Hajótörött matrózok | |
| Low kikötője | |
| Vadburgonya | |
| Tőzegképződés | |
| Myopotamus, vidra és egerek | |
| A cheucau és az ugatómadár | |
| Az Opetiorhynchus | |
| A madárvilág sajátos jellege | |
| Viharmadarak | |
| Chiloé és Conception: A nagy földrengés | 267 |
| San Carlos, Chiloé | |
| Az Osorno kitörése az Aconcaguával és a Coseguinával egyidejűleg | |
| Lovaglás Cucaóba | |
| Áthatolhatatlan erdőségek | |
| Valdívia | |
| Indiánok | |
| A földrengés | |
| Conceptión | |
| A nagy földrengés | |
| Meghasadt sziklák | |
| A hajdani városok képe | |
| Fekete és forrongó tenger | |
| A rezgések iránya | |
| Megforgatott kövek | |
| Nagy hullám | |
| A föld állandó emelkedése | |
| A vulkanikus jelenségek hatásköre | |
| Az emelő és errputív erők összefüggése | |
| A földrengések oka | |
| A hegyláncok lassú felemelkedése | |
| Átkelés a Cordillerákon | 286 |
| Valparaíso | |
| A Portillo-hágó | |
| Az öszvérek okossága. Hegyi zuhatagok | |
| Hogyan fedezik fel a bányákat | |
| A Cordillerák lassú felemelkedésének bizonyítékai | |
| A hó hatása a sziklákra | |
| A két főláncolat földtani fölépítése | |
| Eredetük és felemelkedésük különállósága | |
| A nagy süllyedés | |
| Vörös hó | |
| Szelek | |
| Hóoszlopok | |
| Száraz és tiszta légkör | |
| Elektromosság | |
| A pampák | |
| Az andesek két szemközti oldalának állatvilága | |
| Sáskák | |
| Nagy poloskák | |
| Mendoza | |
| Az Uspallata-hágó | |
| Eredeti helyükön eltemetett és megkövült fák | |
| Az Inka-híd | |
| Túlozzák a hágók veszélyességét | |
| Cumbre | |
| Casuchas | |
| Valparaíso | |
| Észak-Chile és Peru | 307 |
| Parti út Coquimbóba | |
| A bányászok óriási terheket szállítanak | |
| Coquimbo | |
| Földrengés | |
| Lépcsőzetes teraszok | |
| Új lerakódások hiánya | |
| A harmadkori képződmények egyidejűsége | |
| Kirándulások a völgyben felfelé | |
| Út Guascóba | |
| Sivatagok | |
| A Copiapó völgye | |
| Eső és földrengés | |
| Veszettség | |
| A Despoblado | |
| Indián romok | |
| Az éghajlat valószínű megváltozása | |
| Folyómeder, amit földrengés emelt fel | |
| Hideg szélrohamok | |
| Hangot hallató domb | |
| Iquique | |
| Sólerakódás | |
| Salétromsavas nátrium | |
| Lima | |
| Egészségtelen vidék | |
| A földrengés következtében összeomlott Callao romjai | |
| Újabbkori süllyedés | |
| San Loranzo felemelkedett molluszkái és pusztulásuk | |
| Molluszkahéjakat és fazékcserepeket tartalmazó síkságok | |
| Az indián fajta ősi eredete | |
| A Galápagos-szigetcsoport | 338 |
| Az egész szigetcsoport vulkanikus eredetű | |
| A kráterek száma | |
| Levéltelen bokrok | |
| Település a Charles-szigeten | |
| A James-sziget | |
| Sóstó a kráterben | |
| A szigetcsoport természetrajza | |
| Madárvilág, különös pintyek | |
| Csúszómászók | |
| A nagy teknősbéka szokásai | |
| Tengeri moszatokkal táplálkozó tengeri gyík | |
| Üregásó és növényevő szárazföldi gyík | |
| A csúszómászók fontossága a szigetvilágban | |
| Halak, molluszkák, rovarok | |
| Növényvilág | |
| Amerikai organizációs típus | |
| A fajok, vagy fajták különbözősége a különböző szigeteken | |
| A madarak szelídsége | |
| Félelem az emberektől, mint szerzett ösztön | |
| Tahiti és Új-Zéland | 365 |
| Átkelés a Low-szigetcsoporton | |
| Tahiti | |
| A sziget látképe | |
| Növényzet a hegyeken | |
| Eimeo látképe | |
| Kirándulás a sziget belsejébe | |
| Mély szakadékok | |
| Vízesések sora | |
| Számos hasznos vadnövény | |
| A lakosság mértékletessége | |
| Erkölcsi állapotok | |
| A parlament ülése | |
| Új Zéland | |
| Szigetöblök | |
| Hippák | |
| Kirándulás Waimatéba | |
| Missziós település | |
| Elvadult angol gyomok | |
| Waiamio | |
| Egy új-zélandi asszony temetése | |
| Útban Ausztrália felé | |
| Ausztrália | 390 |
| Sidney | |
| Kirándulás Bathhurst-be | |
| Az erdők képe | |
| Bennszülöttek | |
| Az őslakók fokozatos kihalása | |
| Fertőzést okoz az értintkezés egészséges emberekkel | |
| A kék-hegyek | |
| Nagy, öböl alakú völgyek | |
| Eredetük és képződésük | |
| Bathhurst, az alsóbb néposztályok udvariassága | |
| Társadalmi viszonyok | |
| Van Diemen-föld | |
| Hobart Town | |
| Minden bennszülött száműzve | |
| Wellington-hegy | |
| A György király szoros | |
| A vidék kietlen képe | |
| Bald Head, meszes lerakódások a faágakon | |
| Bennszülöttek | |
| Távozás Ausztráliából | |
| Keeling-sziget - korallképződmények | 408 |
| Keeling-sziget | |
| Sajátos formája | |
| Gyér növényzet | |
| Magok szállítása | |
| Madarak és rovarok | |
| Áradó és apadó források | |
| Halott korallmezők | |
| Fák gyökereiben szállított kövek | |
| Nagy rák | |
| Szúrós korallok | |
| Korallevő hal | |
| Korallképződmények | |
| Lagunaszigetek, vagy atollok | |
| Milyen mélységben élhetnek még zátonyépítő korallok | |
| Óriási területek tele alacsony korallszigetekkel | |
| Alapjaik lesüllyedése | |
| Sánczátonyok | |
| Szegélyzátonyok | |
| A szegélyzátonyok átváltozása sánczátonyokká és atollokká | |
| A szintváltozás bizonyítékai | |
| Törések a sánczátonyokban | |
| A Maldiva atollok | |
| Sajátos felépítésük | |
| Kihalt és lesüllyedt zátonyok | |
| Lesüllyedt és felemelkedett területek | |
| A vulkánok megoszlása | |
| Lassú és nagméretű süllyedés | |
| Mauritiustól Angliáig | 436 |
| Mauritius csodálatos látványa | |
| Nagy, kráterformájú hegy-gyűrű | |
| Hinduk | |
| Szt. Ilona | |
| A növényzet változásainak története | |
| A szárazföldi csigák kihalásának okai | |
| Ascension | |
| A behozott patkányok változékonysága | |
| Vulkáni bombák | |
| Ázalékállat-rétegek | |
| Bahia | |
| Brazília | |
| A trópusi tájak szépsége | |
| Pernambuco | |
| Különös zátony | |
| Rabszolgaság | |
| Visszatérés Angliába | |
| Visszapillantás az útra | |
| Az útleírásokban használt angol mértékek átszámításának kulcsa | 456 |
| Életrajzi-lexikon. A szövegben szereplő nevesebb utazók és természettudósok adatai | 457 |
| Jegyzetszótár | 464 |
| Név- és tárgymutató a címszavak fő előfordulási helyének feltüntetésével | 489 |
| A fajok eredete (Akadémiai Kiadó-Művelt Nép Könyvkiadó, 1955) | |
| A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása/Charles Darwin önéletrajza | |
| Charles Darwin önéletrajza | 5 |
| "A fajok eredeté"-nek tudományos és társadalmi jelentősége | 59 |
| A fajok eredete | |
| A fajok eredetére vonatkozó nézetek haladásának történeti vázlata e mű első kiadásának megjelenéséig | 89 |
| Bevezetés | 100 |
| A háziasítás során végbemenő változások | 105 |
| Változás természetes állapotban | 137 |
| A létért való küzdelem | 155 |
| A természetes kiválasztás vagy a legalkalmasabbak megmaradása | 171 |
| A változás törvényei | 220 |
| Az elmélet nehézségei | 251 |
| Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen | 290 |
| Ösztön | 331 |
| Hibiridzáció | 365 |
| A geológiai adatok hiányosságairól | 399 |
| Az élőlények egymásutánja a földtörténet folyamán | 428 |
| Földrajzi elterjedés | 456 |
| Geográfiai elosztás | 485 |
| A szerves lények kölcsönös rokonsága. Morfológia. Embirológia. Csökevényes szervek | 507 |
| Összefoglalás és befejezés | 554 |
| Életrajz-lexikon "A fajok eredeté"-nek megírásánál felhasznált tudományos irodalom szerzőinek adatai | 585 |
| Magyarázó szótár | 605 |
| Név- és tárgymutató a címszavak fő előfordulási helyének feltüntetésével | 669 |
| Állatok és növények változásai háziasításuk során I. (Akadémiai Kiadó, 1959) | |
| Bevezetés | 11 |
| Házikutyák és házimacskák | 23 |
| Házikutyák | 23 |
| Házimacskák | 48 |
| Lovak és szamarak | 53 |
| A ló | 53 |
| A szamár | 64 |
| Sertés. Szarvasmarha. Birka. Kecske | 67 |
| Sertés | 67 |
| Szarvasmarha | 79 |
| Birka | 92 |
| Kecske | 98 |
| Házinyulak | 100 |
| Csonttani jellegek | 111 |
| A részek használatának és nem használatának következményei | 120 |
| Háziasított galambok | 127 |
| I. csoport | 132 |
| II. csoport | 134 |
| III. csoport | 141 |
| IV. csoport | 148 |
| Egyedi változékonyság; különleges változatok | 151 |
| Csonttani jellegek | 156 |
| A növekedés korrelációja | 162 |
| A nem használat következményeiről | 165 |
| A különféle háziasított fajták és az egyes madárpéldányok közti különbségek összefoglalása | 170 |
| Galambok (folytatás) | 173 |
| A legfontosabb galambfajták története | 196 |
| A főfajták kialakulásának módja | 201 |
| Tyúkok | 213 |
| A tyúk története | 232 |
| A fajták külső és belső felépítése közti különbségek; egyedi változékonyság | 233 |
| A nemmel össze nem függő külső különbségek a fajták és az egyes madárpéldányok között | 242 |
| Csonttani különbségek | 245 |
| A részek nem használatának következményei | 255 |
| A növekedés korrelációja | 258 |
| Kacsa. Lúd. Páva. Pulyka. Gyöngytyúk. Kanári madár. Aranyhal. Mézelőméh. Selyemhernyó | 260 |
| A kacsa | 260 |
| Csonttani jellegek | 266 |
| A végtagok megnövekedett vagy csökkentett használatának hatásáról | 268 |
| A lúd | 271 |
| A páva | 273 |
| A pulyka | 275 |
| A gyöngytyúk | 277 |
| A kanári madár | 278 |
| Az aranyhal | 279 |
| A mézelő méh | 280 |
| A selyemhernyó | 283 |
| Termesztett növények: gabonafélék és konyhanövények | 288 |
| Bevezető megjegyzések | 288 |
| Gabonafélék | 295 |
| Konyhakerti növények | 305 |
| Növények (folytatás): Gyümölcsök. Díszfák. Virágok | 314 |
| Gyümölcsök | 314 |
| Hasznos és díszfák | 341 |
| Virágok | 345 |
| A rügyváltozatokról, valamint a szaporodás és változás rendellenes módjairól | 352 |
| Rügyváltozatok | 352 |
| Gyümölcsök | 352 |
| Virágok | 356 |
| Levelek és hajtások | 361 |
| A szaporodás és változás rendellenes módjairól | 366 |
| Oltott hibridek | 366 |
| A szülői bélyegek szétválasztása rügyváltozás útján a maghibridekben | 376 |
| A hím ivarelem egyenes vagy közvetlen befolyása az anyagi alakra | 378 |
| Befejezés és a fejezet összefoglalása | 386 |
| Öröklődés | 394 |
| Az átöröklés elmaradásának okai | 415 |
| Befejezés | 417 |
| Állatok és növények változásai háziasításuk során II. (Akadémiai Kiadó, 1960.) | |
| Öröklődés (folytatás): visszaütés vagy atavizmus | 9 |
| Tiszta és nem keresztezett alakok visszütése az elveszett jellegre | 10 |
| Visszaütés elvadult állatok és növények körében | 13 |
| Visszaütés szemzés útján történő szaporítás során - Részleges visszaütés ugyannannak a virágnak vagy termésnek egyes szelvényein vagy ungyanannak az állatnak különböző testrészein | 17 |
| A keresztezés mint a visszaütés közvetlen oka | 20 |
| A visszaütés közelebbi okainak összefoglalása | 27 |
| Lappangó jellegek | 31 |
| Öröklődés (folytatás): A jellegek állandósága - Prepotencia - Az ivarhoz kötött öröklés - Megfelelő életkorok | 41 |
| A jellegek állandósága | 41 |
| A prepotencia a jelleg átadásánál | 44 |
| Az ivarhoz kötött öröklés | 50 |
| Öröklődés a megfelelő életszakaszokban | 53 |
| A három előző fejezet összefoglalása | 58 |
| A kereszteződésről | 63 |
| Arról a lehetőségről, hogy alkalomadtán minden szerves lény kereszteződhetik | 68 |
| Némely nem keveredő tulajdonságról | 70 |
| A régi fajták módosulásáról és új fajták keletkezéséről kereszteződés útján | 73 |
| A változatok szabad kereszteződését zavaró okok. - A háziasítás hatása a termékenységre | 77 |
| A háziasítás a fajok kereszteződése során általában jelentkező meddőségi hajlamot megszünteti | 85 |
| A termékenység növekedése háziasítás és termesztés következtében | 87 |
| A keresztezés kedvező és a szoros beltenyésztés káros hatásáról | 90 |
| Állatok | 94 |
| Növények | 103 |
| Bizonyos hímnős növényekről, amelyeket rendesen vagy rendellenesen meghatározott egyed vagy külön faj virágporával kell megtermékenyíteni | 108 |
| Az életkörülmények változásainak előnyei és hátrányai: meddőség különböző okokból | 121 |
| Terméketlenség megváltozott életfeltételek következtében | 124 |
| A háziasított állatok terméketlensége a megváltozott életfeltételek következtében | 135 |
| A növények terméketlensége megváltozott életviszonyaik és más okok következtében | 137 |
| A négy utóbbi fejezet összefoglalása és megjegyzések a hibridizálásra vonatkozólag | 147 |
| A változatok és fajok szaporasága közti különbség keresztezés alkalmával | 152 |
| Az emberi kiválasztás | 164 |
| Kiválasztás a régi és félművelt népek körében | 172 |
| Nem tudatos kiválasztás | 181 |
| A kiválasztásnak abban megnyilatkozó hatása, hogy az ember által legtöbbre becsült részeken találjuk a legnagyobb mennyiségű változást | 187 |
| Kiválasztás (folytatás) | 194 |
| Természetes kiválasztás vagy a legalkalmasabbak fennmaradása a háziasított egyedek közül | 194 |
| Az emberi (mesterséges) kiválasztásnak kedvező körülmények | 203 |
| Az emberben rejlő hajlam, hogy a kiválasztást a legszélsőségesebb mértékig folytassa | 209 |
| Összefoglalás az emberi kiválasztásról | 216 |
| A változékonyság okai | 219 |
| Az életkörülmények változékonyságot okozó változásainak jellegéről | 224 |
| A külső életfeltételek közvetlen és meghatározott befolyása | 239 |
| Az ellen a vélemény ellen szóló tények és megfontolások, hogy az életfeltételek hatékony módon meghatározott módosulásokat okoznak | 252 |
| A változás törvényei: Használat és nem-használat stb. | 260 |
| A szervek fokozott használatának vagy nem-használatának hatásáról | 262 |
| Fejlődésbeni visszamaradások: csökevényes és csenevész szervek | 679 |
| A változás törvényei (folytatás): korrelatív változékonyság | 284 |
| A homológ részek korrelatív változásai | 286 |
| A szín korrelációja az alkati sajátságokkal | 299 |
| A változás törvényei (folytatás): Összefoglalás | 302 |
| A virágok elhelyezkedése a növény tengelyéhez képest és a magok helyzete a tokban mint változás előidézője | 306 |
| A változás törvényeiről szóló három utóbbi fejezet összefoglalása | 312 |
| Ideiglenes feltevés a pangenézisről | 317 |
| I. rész | 318 |
| II. rész | 334 |
| Befejezés | 358 |
| Záró megjegyzések | 361 |
| Utószó | 386 |
| Név- és tárgymutató | 387 |
| Az ember származása és a nemi kiválasztás (Gondolat Könyvkiadó, 1961) | |
| Dr. Malán Mihály: Az ősembertan mai eredményei és Darwin "Az ember származása" könyve | 5 |
| Az ember származása és a nemi kiválasztás | |
| Előszó a második kiadáshoz | 45 |
| Bevezetés | 47 |
| Az ember származása vagy eredete | |
| Az ember alsóbbrendű alakoktól való származásának bizonyítékai | 53 |
| Az ember eredetére vonatkozó bizonyítékok természete | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok homológ struktúrái | |
| A megegyezés különböző pontjai | |
| Fejlődés | |
| Csökevényes struktúrák, izmok, értékszervek, szőrzet, csontok, szaporodási szervek stb. | |
| A tények e három nagy csoportjának jelentősége az ember eredetét illetően | |
| Az ember valamely alsóbbrendű alakból való fejlődésének módja | 74 |
| Az emberi test és értelem változékonyságáról | |
| Öröklődés | |
| A változékonyság okai | |
| A változás törvényei azonosak az embernél és az alsóbbrendű állatoknál | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásai | |
| A testrészek fokozott használatának és nemhasználatának hatásai | |
| Akadályozott fejlődés | |
| Visszaütés | |
| Korrelatív változások | |
| A szaporodás mértéke | |
| A szaporodás akadályai | |
| Természetes kiválasztás | |
| Az ember az egész föld leginkább uralkodó állata | |
| Testi felépítésének jelentősége | |
| Az okok, amelyek az ember felegyenesedett testtartásához vezettek | |
| Az ennek következtében létrejött strukturális elváltozások | |
| A szemfogak megkisebbedeése | |
| A koponya megnagyobbodása és alakjának megváltozása | |
| Csupaszság | |
| A farok hiánya | |
| Az ember védtelensége | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása | 114 |
| A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási különbség van | |
| Bizonyos ösztönök közösek | |
| Az indulatok | |
| Kíváncsiság | |
| Utánzás | |
| Figyelem | |
| Emlékezet | |
| Képzelet | |
| Értelem | |
| Fokozatos tökéletesedés | |
| Az állatok által használt eszközök és fegyverek | |
| Absztrahálás, öntudat | |
| Nyelv | |
| Szépérzék | |
| Az istenben és a szellemekben való hit, babonák | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása (folytatás) | 148 |
| Az erkölcsi érzék | |
| Alaptétel | |
| A társas állatok tulajdonságai | |
| A társas természet eredete | |
| Az ellentétes ösztönök harca | |
| Az ember társas állat | |
| A maradandóbb társas ösztönök legyőzik a kevésbé maradandó ösztönöket | |
| A vadember kizárólag a társas erényeket tartják tiszteletben | |
| A fejlődés későbbi szakaszában kialakult egyéni erények | |
| A közösség tagjainak véleménye a magatartást illetőleg igen fontos | |
| Erkölcsi hajlamok öröklődése | |
| Összefoglalás | |
| Az intellektuális és erkölcsi képességek fejlődése az ősi időkben és a civilizált korokban | 180 |
| Az intellektuális képességek fejlődése a természetes kiválasztás útján | |
| Az utánzás fontossága | |
| Társadalmi és erkölcsi tulajdonságok | |
| Fejlődésük ugyanannak a törzsnek a keretein belül | |
| A természetes kiválasztás hatása a civilizált nemzetekre | |
| Annak bizonyítékai, hogy a civilizált nemzetek egykor barbárok voltak | |
| Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 200 |
| Az ember helye az állatok sorában | |
| A természetes rendszer genealógiája | |
| Csekély jelentőségű alkalmazkodási hajlamok | |
| Különféle kis hasonlatosságok az ember és a majmok között | |
| Az ember rangja a természetes rendszerben | |
| Az ember szülőhelye és kora | |
| A fosszilis összekötő láncszemek hiánya | |
| Az ember genealógiájának alacsonyabb fokai, elsősorban rokonságai, másodsorban testi felépítése alapján | |
| A gerincesek korai kétneműsége | |
| Következtetés | |
| Az ember fajtáiról | 221 |
| A sajátos jellegek természete és értéke | |
| Alkalmazásuk az ember fajtáira | |
| Érvek annak alátámasztására és az ellen, hogy az úgynevezett emberfajtákat mint külön fajokat osztályozzuk | |
| Alfajok | |
| Monogenisták és poligenisták | |
| A jellegek konvergenciája | |
| Az ember legkülönbözőbb fajtái között testi és szellemi hasonlóságok megegyezésének számos pontja | |
| Az ember állapota akkor, amikor először terjedt el a Földön | |
| Valamennyi fajta nem származik egyetlen pártól | |
| Egyes fajták kihalása | |
| A fajták kialakulása | |
| A keresztezés hatásai | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
| A természetes kiválasztás csekély vagy nemlétező hatása | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás alapelvei | 265 |
| Másodlagos nemi jellegek | |
| Nemi kiválasztás | |
| A hatás módja | |
| A hímek túlsúlya | |
| Poligámia | |
| A nemi kiválasztás útján általában csak a hím módosul | |
| A hím nemi gerjedelme | |
| A hím változékonysága | |
| A nőstények választanak | |
| A nemi kiválasztás és természtes kiválasztás összehasonlítása | |
| Öröklés a megfelelő életkorra, az év megfelelő szakaszaira és az egyik nemre korlátozott módon | |
| Az öröklés különböző formáinak kapcsolatai | |
| Miért nem módosítja a nemi kiválasztás az egyik nemet és a fiatalokat? | |
| További adatok a nemek arányáról az egész állatvilágban | |
| A nemek aránya a természetes kiválasztás viszonylatában | |
| Másodlagos nemi bélyegek az állatvilág alacsonyabb osztályaiban | 318 |
| A legalacsonyabb osztályokban ezek a bélyegek hiányoznak | |
| Ragyogó színek | |
| Mollusca | |
| Anneida | |
| Crustacea | |
| A másodlagos nemi bélyegek erősen fejlettek | |
| Dimorfizmus | |
| Színek | |
| Az érettség előtt ki nem fejlődő bélyegek | |
| Pókok | |
| Nemi színeik | |
| A hímek cirpelése | |
| Myriapoda | |
| A rovarok másodlagos nemi jellegei | 333 |
| A hímeknek a nőstény megadásra szolgáló különféle képződményei | |
| Ismeretlen jelentőségű különbségek a hím és a nöstény között | |
| Nagyságbeli különbség a két nem között | |
| Thysanura | |
| Diptera | |
| Hemiptera | |
| Homoptera | |
| Csak a hímek képesek hangot adni | |
| Orthoptera | |
| A hímek hangadó szervei s ezek nagyfokú szerkezeti eltérései | |
| Harciasság | |
| Színek | |
| Neuroptera | |
| A színezetben megnyilvánuló nemi különbségek | |
| Hymenoptera | |
| Harciasság és színek | |
| Coleoptera | |
| Színek | |
| Látszólag csak díszként szolgáló nagy szavak | |
| Harcok | |
| A cirpelőszervek rendesen mindkét nemen előfordulnak | |
| Rovarok (Folytatás) - A Lepidopterák rendje (Nappali és egyéb lepkék) | 365 |
| A nappali lepkék udvarlása | |
| Harcaik | |
| Ketyegő zörejek | |
| A két nem színezete azonos, vagy a hímé ragyogóbb | |
| Példák | |
| Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
| Védelemhez alkalmazkodott színek | |
| Az éjjeli lepkék színei | |
| Kelletés | |
| A Lepidopterák megfigyelőképessége | |
| Változékonyság | |
| A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai | |
| Mimikri, a nőstény lepkék ragyogóbb színűek, mint a hímek | |
| A hernyók élénk színei | |
| Összefoglalás és a rovarok másodlagos nemi jellegeire vonatkozó megjegyzések | |
| A madarak és rovarok összehasonlítása | |
| A halak; kétéltűek és hüllők másodlagos nemi jellegei | 389 |
| Halak: a hímek udvarlása és harca | |
| A nőstények nagyobb termete | |
| A hímek élénkebb színei és díszítő függelékei; más különös jellegek | |
| Színek és függelékek, amelyeket a hímek kizárólag a párzási időszakban vesznek fel | |
| Halak, amelyeknek mindkét neme élénk színű | |
| Védőszínek | |
| A nőstény kevésbé feltűnő színei nem magyarázhatók a védelem elvével | |
| Fészket építő s a petékről és a kicsinyekről gondoskodó hím halak | |
| Kétéltűek: A két nem színe és szervezete közötti különbségek | |
| Hangszervek | |
| Hüllők | |
| Teknősök | |
| Krokodilok | |
| Kígyók: színük néhány esetben védelmül szolgál | |
| Gyíkok, harcaik | |
| Díszítő függelékek | |
| Furcsa különbségek a két nem szervezete között | |
| Színek | |
| A nemi különbségek csaknem olyan jelentősek, mint a madaraknál | |
| A madarak másodlagos nemi jellegei | 416 |
| Nemi különbségek | |
| A harc törvénye | |
| Különleges fegyverek | |
| Hangadó szervek | |
| Hangszeres zene | |
| Szerelmi taglejtések és táncok | |
| Időleges és állandó díszítmények | |
| Évenkénti kettős és egyszeri vedlés | |
| A hímek kérkedése díszítményeikkel | |
| Madarak (Folytatás) | 462 |
| A nőstények általi választás | |
| Az udvarlás időtartama | |
| Nem párosodó madarak | |
| Értelmi képességek és szépérzék | |
| A nőstényeknek bizonyos hímek iránti előszeretete vagy ellenszerve | |
| A madarak változékonysága | |
| A változások néha hirtelenek | |
| A változás törvényei | |
| Az ocellusok alakulása | |
| A jellegek fokozatai | |
| A páva, az Argus-fácán és Urosticte esete | |
| Madarak (Folytatás) | 503 |
| Annak magyarázata, hogy némely fajnak miért csupán a hímjei, más fajnak pedig mindkét neme élénk színű | |
| A nemre korlátozott öröklődés és alkalmazása a különféle képződményekre és a ragyogó tollazatra | |
| A fészekrakás és a színezet összefüggéseiről | |
| A násztollazat elvesztése télen | |
| Madarak (Befejezés) | 523 |
| A fiatalkori tollazat mindkét nem érettkori tollazatának jellegéhez viszonyítva | |
| Az esetek hat csoportja | |
| A közelrokon vagy reprezentatív fajok hímjeinek nemi különbségei | |
| A nőstények a hímek jellegzetességeit veszik fel | |
| A fiatalok tollazata a kifejlett madarak téli és nyári tollazatához viszonyítva | |
| A madarak szépségének fokozódása az egész világon | |
| Védőszínek | |
| Feltűnő színezetű madarak | |
| Az újdonság méltánylása | |
| A madarakkal foglalkozó négy fejezet összefoglalása | |
| Az emlősök másodlagos nemi jellegei | 559 |
| A harc törvénye | |
| A hímek sajátos fegyverei | |
| A nőstények fegyvertelenségének oka | |
| A két nem közös, de eredetileg a hímen kifejlődött fegyverei | |
| Az ilyen fegyverek más használása | |
| Óriási fontosságuk | |
| A hím nagyobb alakja | |
| A védekezés módjai | |
| A négylábúak párosodásakor mindkét nem részéről mutatkozó vonzalom | |
| Az emlősök másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 584 |
| Hang | |
| A fókák figyelemre méltó nemi sajátosságai | |
| Szag | |
| A szőrzet fejlődése | |
| A szőr és a bőr színe | |
| Rendellenes esetek, amikor a nőstény díszesebb, mint a hím | |
| A szín és a díszítés a nemi kiválsztás eredménye | |
| A színek a védelem szolgálatában | |
| A szín, noha mindkét nemnél közös, gyakran mégis a nemi kiválasztás eredménye | |
| A kifejlett emlősök foltjainak és csíkjainak eltűnése | |
| A majmok színe és díszei | |
| Összefoglalás | |
| A nemi kiválasztás hatása az emberre vonatkoztatva | |
| Az ember másodlagos nemi jellegei | 615 |
| Különbségek a férfi és nő között | |
| Az ilyen különbségek és bizonyos, mindkét nemnél, közös jellegek okai | |
| A harc törvénye | |
| Eltérések a szellemi képességekben és hangban | |
| A szépség hatása az emberek házasságára | |
| A vad népek előszeretete az ékesség iránt | |
| Elképzelésük a női szépségről | |
| Hajlam minden természetes adottság túlzott kifejlesztésére | |
| Az ember másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 644 |
| A nők másodlagos kiválasztásának hatásáról a különféle emberfajták eltérő szépségideálja szerint | |
| A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél | |
| A nemi kiválasztásra kedvező feltételek az őserdőben | |
| A nemi kiválasztás hatásának módjáról az emberiségnél | |
| A vad törzsek asszonyainak bizonyos fokig lehetőségük van férjüket megválasztani | |
| A szőrzet hiánya a testen és a szakáll fejlődése | |
| A bőr színe | |
| Összefoglalás | |
| Általános összefoglalás és végkövetkeztetés | 666 |
| Legfontosabb következtetés: az ember alsóbbrendű alakoktól származik | |
| A fejlődés módja | |
| Az ember genealógiája | |
| Értelmi és erkölcsi képességek | |
| A nemi kiválasztás | |
| Befejező megjegyzések | |
| Kiegészítő jegyzetek | 681 |
| A nemi kiválasztás hatása a majmokra | |
| Életrajzi-lexikon | 687 |
| A szövegben szereplő nevesebb tudósok és más személyiségek életrajzi adatai | |
| Magyarázó szótár | 709 |
| Név- és tárgymutató | 805 |
| Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (Gondolat Könyvkiadó, 1963) | |
| Előszó a II. kiadáshoz | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A kifejezés általános elvei | 27 |
| A három alapelv ismertetése | |
| Az első elv - célszerű cselekvések szokásossá válnak s bizonyos lelkiállapottal társulnak, s ezeket a cselekvéseket végrehajtjuk attól függetlenül, hogy az adott esetben hasznosak vagy nem | |
| A szokás hatalma | |
| Öröklődés | |
| Az ember társított szokásszerű mozdulatai | |
| Reflextevékenységek | |
| Átmenet a szokásból a reflextevékenységbe | |
| Alsóbbrendű állatok asszociált szokásszerű mozdulatai | |
| Befejező megjegyzések | |
| A kifejezés általános elvei (Folytatás) | 45 |
| Az ellentét elve | |
| A kutya és a macska példája | |
| Az elv eredete | |
| Egyezményes jelek | |
| Az ellentét elve nem ered olyan ellentétes műveletekből, amelyeket ellentétes ösztönzésekre tudatosan hajtottak végre | |
| A kifejezés általános elvei (Befejezés) | 57 |
| A felizgatott idegrendszer közvetlen, az akarattól és részben a szokástól is független hatása a testre | |
| A haj színének változása | |
| Az izmok remegése | |
| Megváltozott elválasztás | |
| Izzadás | |
| A legnagyobb fájdalom, a düh, a nagy öröm és a félelem kifejezése | |
| Ellentét azok között az érzelmek között, amelyek kifejező mozdulatokkal járnak, és azok között, melyek nem váltanak ki ilyeneket | |
| Izgató és leverő állapotok | |
| Összefoglalás | |
| A kifejezés eszközei állatoknál | 70 |
| Hangok kibocsátása | |
| Vokális hangok | |
| Más módon előidézett hangok | |
| Bőrfüggelékek, szőrök, tollak stb. felegyenesedése harag és félelem érzésekor | |
| A fül hátrahúzása, mint a harcra készülődés és a harag kifejezése | |
| A fül felegyenesedése és a faj felemelése, mint a figyelem jele | |
| Az állatok különleges kifejezései | 94 |
| A kutya - macska - ló - kérődzők különféle kifejező mozdulatai | |
| Majom örömének és szeretetének - fájdalmának - dühének - meglepetésének és félelmének kifejezése | |
| Az ember különleges kifejezései: szenvedés és sírás | 118 |
| A kisgyemek sikoltozása és sírása | |
| Az arcvonások alakja | |
| Az életkor, amelyben a sírás kezdődik | |
| A sírás szokásszerű elfojtásának hatásai | |
| Zokogás | |
| Sikoltás közben a szem körüli izmok összehúzódásának oka | |
| A könnyelválasztás oka | |
| Nyomott hangulat, nyugtalanság, szomorúság, csüggedés, kétségbeesés | 140 |
| A szomorúság általános hatása a testre | |
| Szenvedés közben a szemöldök ferde állása | |
| A szemöldök ferde állásának okai | |
| A szájzug levonása | |
| Öröm, jókedv, szeretet, gyöngéd érzések, áhítat | 155 |
| A nevetés eredetileg az öröm kifejezése | |
| Nevetséges gondolatok | |
| Az arc mozgása nevetés közben | |
| Az ilyenkor kiadott hang természete | |
| Könnyezés hangos kacagás közben | |
| Fokozatok a hangos kacagástól a könnyű mosolyig | |
| Jókedv | |
| A szeretet kifejezése | |
| Gyöngéd érzések | |
| Áhítat | |
| Gondolkodás, elmélkedés, rossz kedv, duzzogás, eltökéltség | 173 |
| A homlokráncolás művelete | |
| Elmélkedés erőltetéssel vagy valami nehézség vagy kellemetlenség felfogása közben | |
| Elvont elmélkedés | |
| Rossz kedv | |
| Mogorvaság | |
| Csökönyösség | |
| Duzzogás és ajakbiggyesztés | |
| Határozottság vagy eltökéltség | |
| A száj összeszorítása | |
| Gyűlölet és harag | 185 |
| Gyűlölet | |
| Dühöngés, ennek hatása a testre | |
| A fogak kimutatása | |
| Elmebetegek dühöngése | |
| Harag és felháborodás | |
| Ennek kifejezése különböző emberfajtáknál | |
| Megvető gúny és kihívó dac | |
| A szemfog kimutatása az egyik arcfélen | |
| Lenézés - Megvetés - Utálat - Bűnösség - Gőg stb. - Ügyefogyottság - Türelem - Igenlés és tagadás | 197 |
| Különféleképpen kifejezett megvetés, gúny és lenézés | |
| Gúnymosoly | |
| Megvetést kifejező taglejtések | |
| Utálat | |
| Bűnösség, fortély, gőg stb. | |
| Ügyefogyottság vagy tehetetlenség | |
| Türelem | |
| Konokság | |
| Vállvonás; a legtöbb emberfajta körében közönséges | |
| Az igenlés és tagadás jelei | |
| Meglepődés - Ámulat - Félelem - Iszonyat | 216 |
| Meglepetés, ámulat | |
| A szemöldök felemelése | |
| A száj kinyitása | |
| Az ajkak előretolása | |
| A meglepetéshez társuló taglejtések | |
| Csodálat | |
| Félelem | |
| Rettegés | |
| A haj égnek állása | |
| A platysmaizom összehúzódása | |
| A szembogár kitágulása | |
| Iszonyat | |
| Végső következtetések | |
| Önmegfigyelés - Szégyenkezés - Szemérmesség - Szerénység: elpirulás | 241 |
| Az elpirulás természete | |
| Öröklés | |
| A test leginkább érintett részei | |
| Különféle emberfajták elpirulása | |
| Kísérő taglejtések | |
| A lélek zavara | |
| Az elpirulás okai | |
| Önmegfigyelés, mint alapelem | |
| Szemérmesség | |
| Szégyenkezés az erkölcsi törvények és egyezményes szabályok megsértése miatt | |
| Mértéktartás | |
| Az elpirulás elmélete | |
| Összegzés | |
| Záró megjegyzések és összefoglalás | 270 |
| A három sarkalatos alapelv, a kifejezés legfontosabb mozdulatainak szabályozói | |
| Ezek öröklődése | |
| Az akarat és szándék részesedése a különféle kifejezések megszerzésében | |
| A kifejezés ösztönös felismerése | |
| Tárgyunk összefüggése az emberfajták faji egységének kérdésével | |
| A kifejezések fokozatos megszerzése az ember őseinél | |
| A kifejezés jelentősége | |
| Befejezés | |
| Név- és tárgymutató | 285 |
Folytatás Microsoft-tal