| Bevezetés | 13 |
| Irodalom | 14 |
| Az orvoshoz fordulás | 15 |
| A tünetek észlelése | 15 |
| A betegviselkedés | 16 |
| "Normálisak vagy abnormálisak-e a magamon észlelt jelenségek?" | 17 |
| "Orvoshoz kell- e fordulnom ezzel a tünettel?" | 18 |
| "Van-e választási lehetőségem?" | 19 |
| Melyek az orvos felkeresésének előnyei és hátrányai? | 19 |
| A betegviselkedés jelentősége az orvos számára | 21 |
| Betegviselkedés és orvosi modell | 22 |
| Pszichofiziológiai kutatások | 22 |
| Tünetértelmezéssel kapcsolatos kutatások | 24 |
| Antropológiai kutatások | 24 |
| Irodalom | 26 |
| Az egészségi állapot mérése | 28 |
| A mortalitás | 28 |
| A nyers halálozási ráta | 28 |
| Korcsoportok és nemek szerint standardizált halálozási ráta | 28 |
| Korspecifikus és okspecifikus mortalitási ráta | 29 |
| Morbiditásgyakorisági vizsgálatok | 29 |
| A betegség miatti hiányzás mint mérőszám | 30 |
| Az orvoshoz fordulás mint mérőszám | 31 |
| A normális életvitel-fenntartás képességének és korlátozottságának mérése | 32 |
| Az egyéni beszámoltatás módszere | 32 |
| Az egészségi állapot szubjektív megítélése | 33 |
| Az életminőség mérése | 34 |
| Összegzés | 35 |
| Irodalom | 36 |
| A megbetegedések társadalmi okai | 37 |
| Okozati modellek | 37 |
| Az okozati összefüggés megállapítása | 39 |
| Társadalmi tényezők: közvetett hatások | 41 |
| A társadalmi tényezők általános hatása | 41 |
| A társadalmi tényezők specifikus hatása | 41 |
| Társadalmi tényezők: közvetlen hatások | 43 |
| Metodológiai nehézségek | 44 |
| Társadalmi integráció | 45 |
| Társas támogatás | 46 |
| A házasság mint támogatás | 46 |
| A kapcsolat mint társas támogatás | 47 |
| A támogatás minősége | 48 |
| A támogatás mint percepció | 48 |
| Az életesemények | 49 |
| Irodalom | 51 |
| A minősítés | 53 |
| Az elsődleges deviáció | 53 |
| A másodlagos deviáció | 54 |
| Sablonalkotás | 54 |
| A személyközi interakció | 54 |
| Utólagos értelmezés | 55 |
| A másodlagos deviáció jelentősége az orvoslásban | 55 |
| A stigma | 56 |
| Csökkent képesség és fogyatékosság | 57 |
| A címkézés és a pszichiátriai betegség | 58 |
| A pszichiátriai betegség az elsődleges deviáció minősítésének a következménye | 59 |
| A pszichiátriai betegség az elsődleges deviáció minősítésének és az ebből eredő másodlagos deviációnak a következménye | 59 |
| A pszichiátriai betegséget súlyosbíthatja a minősítés és a másodlagos deviáció | 60 |
| Irodalom | 61 |
| A betegségek társadalmi mintázata - I. | 62 |
| A megbetegedési minták magyarázata | 62 |
| Történeti változások | 63 |
| A tizenkilencedik század | 63 |
| A huszadik század | 63 |
| Földrajzi tényezők | 64 |
| Foglalkozás | 65 |
| Nem | 66 |
| Etnikum | 68 |
| Munkanélküliség | 68 |
| Irodalom | 71 |
| A betegségek társadalmi mintázata - II. | 72 |
| Életkor | 72 |
| Társadalmi osztály | 73 |
| Besorolás | 74 |
| Különbségek | 76 |
| Magyarázatok | 76 |
| Irodalom | 82 |
| Megküzdés a betegséggel | 84 |
| A minősítésre adott válasz | 84 |
| A stigmára adott válasz | 84 |
| Az "intézményesülés" | 85 |
| A krónikus betegségre adott válasz | 86 |
| A beteg értelmezései | 87 |
| Az ismeretek és az egészség | 88 |
| A szakértői értelmezés rendszerei | 90 |
| A beteg gondozói | 91 |
| Irodalom | 91 |
| Betegségmodellek | 93 |
| A hasi fájdalom vizsgálata | 93 |
| A hagyományos differenciáldiagnózis | 93 |
| A gyermekek hasi fájdalma | 93 |
| Az életesemények és az appendicitis | 94 |
| Az életesemények és a gyomor-bélrendszeri rendellenességek | 95 |
| Tünetek és patológia | 96 |
| A tünetek szűrése | 96 |
| "Életrajzi" medicina | 97 |
| A betegség alternatív modelljei | 98 |
| Az orvos-beteg-kapcsolat modelljei | 99 |
| Kapcsolat a biomedicinával | 99 |
| Konszenzusmodellek | 99 |
| Konfliktusmodellek | 100 |
| Egyezkedési modellek | 101 |
| Irodalom | 101 |
| Az egészségügyi ellátás típusai | 103 |
| Öngyógyítás | 103 |
| Gyógyítás a családban | 104 |
| A család | 104 |
| A családi gondoskodás megléte | 106 |
| A családi gondoskodás költségei | 107 |
| A lakóhelyi-közösségi gondozás | 107 |
| Önsegítő csoportok | 109 |
| A professzionális gyógyítás | 110 |
| Alapellátás kontra szakellátás | 110 |
| Hagyományos kontra alternatív gyógyítás | 111 |
| Magánorvosi gyakorlat kontra közellátás | 112 |
| Csoportmunka kontra egyéni praxis | 112 |
| Irodalom | 112 |
| Az orvosi hivatás autonómiája | 114 |
| Az információ ellenőrzése | 115 |
| Képzés | 115 |
| Az információáradat | 115 |
| A költségek ellenőrzése | 116 |
| A rendelhető gyógyszerek körének korlátozása | 116 |
| A diagnóziscsoporttól függő elszámolás rendszere | 117 |
| Egészségügyi költségvetés/menedzsment-kontroll | 118 |
| Az orvosok díjazása | 119 |
| A szolgálatások díjazása (a "fee-for-service" rendszer) | 119 |
| A "fejkvóta" | 121 |
| A fix fizetés | 121 |
| Áttekintés | 122 |
| Az orvosi döntések megítélése | 122 |
| A kórházon belüli ellenőrzés | 123 |
| A munkatársak által végzett ellenőrzés | 123 |
| Teljesítménymutatók | 124 |
| A betegek állásfoglalása | 124 |
| Irodalom | 126 |
| Az egészségügyi ellátás szerveződésének rendszere | 127 |
| A szűkös források elosztása | 127 |
| A piaci rendszer | 128 |
| A központi utasításos rendszer | 129 |
| A biztosítási elv | 130 |
| Állami beavatkozás az egészségügyi ellátásba | 134 |
| Az egészségügyi ellátás központosított formájával kapcsolatos problémák | 135 |
| A választási szabadság szélesítése és a hatékonyság növelése | 135 |
| Közösségi finanszírozás és piaci ellátás | 136 |
| Az egészségügy jövője | 139 |
| Irodalom | 140 |
| Az egészségügyi ellátás értékelése | 141 |
| Hatékony, illetve gazdaságos-e az egészségügyi rendszer? | 141 |
| Hatékonyság | 141 |
| Elosztási problémák | 142 |
| Gazdaságosság | 143 |
| Megfelel-e az egészségügyi rendszer a fogyasztók "valós" szükségleteinek? | 146 |
| Az egészségügy szerepe | 146 |
| A szükségletek tipológiája | 146 |
| Igazságos-e az egészségügyi rendszer? | 147 |
| Területi egyenlőtlenségek | 147 |
| Osztályegyenlőtlenségek | 148 |
| Szakmai egyenlőtlenségek | 150 |
| Okoz-e betegséget az egészségügyi rendszer? | 151 |
| Klinikai iatrogenesis | 151 |
| Társadalmi, kulturális és strukurális iatrogenitás | 151 |
| Irodalom | 154 |
| A megbetegedés társadalmi alapjai | 155 |
| A betegség definíciója | 155 |
| A normalitás fogalma az orvoslásban | 156 |
| A normalitás statisztikai jelentése | 156 |
| A normalitás társadalmi jelentése | 157 |
| A betegség biológiai alapja | 158 |
| Irodalom | 159 |
| A medicina társadalmi szerepe | 160 |
| A betegség mint deviáció | 160 |
| Az orvos mint a társadalmi kontroll tényezője | 162 |
| Hivatások | 162 |
| A betegszerep | 164 |
| Elméletek a medicina társadalmi szerepéről | 166 |
| A funkcionalizmus | 166 |
| A funkcionalizmus "jobb"-ról jövő kritikája | 166 |
| A funkcionalizmus "baloldal" felől jövő kritkája | 167 |
| A konstruktivizmus | 167 |
| Irodalom | 169 |
| Bibliográfia | 170 |
| Tárgymutató | 176 |
