Szocializmus és mezőgazdaság I. (töredék)

Szerző

David Eduard

Fordító

Dr. Szabados Sándor

'David Eduard: Szocializmus és mezőgazdaság I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1909
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	374 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Győri Ujság könyvnyomda nyomása, Győr.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szociálista elmélet és mozgalom egyetemes jellege.

Szocializmus és mezőgazdaság - vájjon minő ezeknek egymáshoz való viszonyuk? Ez a kérdés nemcsak nagy elméleti érdeklődésre tarthat számot,... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A szocialista elmélet és mozgalom egyetemes jellege	3
A kisparasztság a Nemzetközi Munkás Szövetség foruma előtt	5
A földtulajdon kérdése a lausannei kongresszuson	5
A brüsszeli kongresszus határozata	5
Eccarius J. György	6
A bazeli kongresszus határozata	8
A genfi szekció manifesztuma	8
Az akcióprogramm	11
A manifesztum hatása	12
A parasztkérdés és a német szociáldemokrácia 1870-től 1893-ig	13
Liebknecht Vilmos "Zu Grund und Bodenfrage" cimü irata, mint a mezőgazdasági agitáció kátéja	13
Bebel Ágostonnak a stuttgarti kongresszuson tartott referátuma	16
A gothai programm	17
Marx Károly	17
A mezőgazdasági válság halálra ítéli-e a kisüzemet?	20
Az erfurti programm	21
A kölni pártgyülés fölveti az agrárkérdést	22
Az 1894-95-i agrárprogramm mozgalom	23
A frankfurti párgyülés	23
Kell-e parasztvédelem?	24
Engels Frigyes állápontja	26
Kautsky Károly szerint a parasztvédelem utopia	27
Az agrárbizottság	29
Az összbizottság programmjavaslata és sorsa	30
Az agrárpolitikai gyakorlat és elmélet Boroszló után	32
A boroszlói határozatnak nem volt semmi gyakorlati jelentősége	33
A bajor, badani, hesszeni és würtenbergi országgyűlési frakció mezőgazdasági politikája	33
A kisüzem, a törpeüzem, a középüzem, a nagyüzem, az óriásüzem	34
Kautsky "Agrarfrage"-ja	37
Bernstein Eduárd "Voraussetzungen des Socialismus"-a	39
Hertz Firgyes "Die agrarischen Fragen im Verhältnsi zum Socialismus" cimü irata	39
A kisüzem a fejlődés áramában	41
A kisüzem és nagyüzem versenyképességének kérdésére nem lehet minden viszonyra alkalmas választ adni	41
Hol múlja fölül a kisüzem a nagyüzemet	41
Polgári agrárökonomok álláspontja. Sering. Conrád	42
Az ipari és mezőgazdasági munkásság egyesülését gátló akadályokat meg kell semmisíteni	43
A termelőszövetkezet, a termelők szövetkezete, a fogyasztószövetkezet	44
A mezőgazdasági és ipari termelőfolyamat lényeges különbsége és néhány fontos következtetés
A munkaeszköz jelentősége a Marxista fejlődéstanban	49
A "materialista történeti fölfogás" alapgondolatai	49
A kisüzem természetszerü pusztulásásnak tana	51
A mezőgazdasági termelőfolyamat sajátos lényege	53
Az analogia-álláspont	53
A munkaeszköz és munkatárgy marxista meghatározása a mezőgazdaságban nem állhat meg	54
Az ipari termékképző folyamat mechanikai, a mezőgazdasági szerves folyamat	56
A mechanikai és szerves termelés között lévő néhány eltérés	58
A szerves termelésben hiányzik a munkafolyamat folytonossága	58
A munkanem folytonos változása	58
A lokomotorikus jelleg	59
A termelőfolyamat üteme változhatatlan	60
A munkahely nagy kiterjedése	61
A termelő egyéni fogyasztása egybefonódik a termelőfolyamattal	61
A terménymennyiség adott üzemnagyságnál csak lassan és viszonylagosan szük korlátok között növelhető	62
Az egyszerű kooperáció
A kooperáció hatása az egyéni munkateljesítésre	67
A kooperáció növeli a termelő erőt	67
Tömegerő létesítése	68
Az életszellem ösztökélése	68
Az együttmunkálkodás káros hatása	70
A munkánál való személyes érdekeltség jelentősége	70
Az akkordmunka minősége	71
A mezőgazdasági termelés ellenőrzésének nehézségei; a fölügyelet költséges volta	74
Az igazgatás munkája és költsége	74
A mezőgazdasági üzem nyilt jellege; kölcsönös ösztökélés	75
A munkaerő kérdése a termelőfolyamat kritikus időszakában	77
A kooperáció, mint állítólagos segitség kritikus mozzanatokban	77
Az aratómunka gyors ellátása parasztközségekben	79
A munkamegosztásosan tagozott munkáscsoport	80
A tárgyi termélőtényezők megtakarítása koopercáció utján. Általános szempontok	83
Marxnak e kérdést illető általános tételei	83
A termelőeszközök elpocsékolása	84
Földterület megtakarítás és tanyától való nagyobb távolság káros oldala	86
A földnek közvetett és közvetlen részesedése a termelésben.	86
Útterület-megtakarítás. A kisüzem nem egyértelmű parcellaüzemmel	88
Tagositás	89
A szántóföld kicsiny volta és rossz uthálózat folytán jelentkező idő- és munkaveszteség	90
A gazdasági udvartól való távolsággal növekvő termelőköltség	90
A távoleső területek külterjes művelése	91
Területcsökkentés járadékbirtokok létesítése utján	93
Épületek és épitésköltség megtakarítása	95
A mezőgazdaságban a földszintes épitkezés a tulnyomó	95
A nagyistálló a járvány veszedelmét fokozza	96
Az építésnél segédkező kisparaszt olcsóbban épit	96
A fönntartás költsége a kisüzemnél csekélyebb	96
A nagybirtokbeli munkás olcsóbb lakásának és ellátásának "előnye"	97
Megtakarítás a mozgó fölszerelésen	99
Az eszközök jobb kihasználása a nagyüzemben	99
Az eszközök nagyobb gondozása a kisüzemben	101
Az élő fölszerelés hasonló szabályai	104
A nagyüzem kereskedelmi előnyeihez szövetkezés útján hozzájuthat a kisüzem	104
Összefoglalás	105
A munkamegosztás
Általános rész	109
A mezőgazdaságnak a munkamegosztás szempontjából való különleges helyzetére a marxizmus nincsen tekintettel	109
Smith Adámnak nézete a mezőgazdasági fejlett munkamegosztás lehetetlenségéről	109
A társadalmi, specializáló és technikai munkamegosztás fogalmaknak meghatározása	110
A specializáló munkamegosztás a növénytermelésnél	113
Az egyes termelőágak bonyolulttá válása további specializálásra ösztökél	113
A mezőgazdasági specializálás természetes korlátai	115
A földművelésnek egyszerűsített példái	115
Keletamerika egyetlen magfélét termelő farmjai	116
A vegyes üzem természetes előnyei; vetésforgás	117
A fölmívelés renszerei: vad mezőfüves gazdaság	120
Régi alpesi gazdaság	120
Régi legelő vagy sarjuerdő gazdaság	120
Régi vagy tiszta hármasforsásos gazdaság	121
Javított hármasforgásos gazdaság	121
Javított alpesi, illetőleg legelőgazdaság	121
Tiszta vetésforgásos gazdaság	121
Szabad gazdaság	123
Az összhozam biztosítása	124
A specializáció munkamegosztás az állattartásban	126
Az állattartás egyszerűsítése a haszonyirányzat különlegesítése útján; nem egy állatfajtára való korlátozás	126
A földmívelés és állattartás teljes szétválasztásának általános megvalósítása lehetetlen	128
Gyökeres különlegesítés helyett okszerű kombinációi	130
Az ipartechnikai munkamegosztásának megkönnyítése specializálás utján	131
A technikai munkamegosztás a munkás személyes teljesítőképességére való hatásában	132
A kézművesüzem lényege	132
A részmunkás személyes ügyességének fokozása	132
A mezőgazdaságban lehetetlen a hivatásos specializáló munka	133
Az állattartásban is csupán kis mértékben fejlődhetik ki a specializáló munka	134
A részmunkálkodás hátrányai: szellemi korlátoltság és fizikai elsatnyulás	136
A testi és szellemi munka egyesülése a parasztságban	138
A tudományosan képzett igazgatás előnye a fajtenyésztésnél	139
A parasztcsalád körében jelentkező természetes munkamegosztás	142
A technikai munkamegosztás a munkamódszerre és szerszámfejlődére való hatásában	143
A munkaterületnek a munkamegosztás utján való szűkítése a mezőgazdaságban lehetetlen	143
A fokozatfolyamatok időbeli egymásután valóságának térbeli egymásmellettiséggé való változása a kézművességben; a mezőgazdaságban lehetetlen	144
Következésképpen a munkásnak munkástársa útján való belső ellenőrzése hiányzik	145
Az általános szerszámok részszerszámmű különülése, jelentőségteljes a gépezet felé való haladásban	147
A mezőgazdasági gépezet üzemtechnikai szempontból
A gép, mint az ipari átalakulás kiindulópontja	153
A gép fogalmi meghatározása	153
A szervezett géptömeg	155
A közlőműszerkezet nehézkessége gőzerőközéppont alkalmazásánál	156
Villamoserő középpont	157
Az ipari és mezőgazdasági termelőhely ellentétessége	159
A középponti motor hiánya a szántógazdaságban	162
A mezőgazdasági gépezet szétszórt és csak időlegesen működő egyesgépből áll	162
Az iparban a helyben álló nagymotor, a mezőgazdasában a helyváltoztató kismotor az irányadó	163
A gőzcséplőgép	165
Története	165
Alkalmazásának gyarapodása Németországban 1882-1895-ig	166
Előnyei: költségmegtakarítás, tisztább cséplés, gyorsabb munka	166
Hátránya a nagybirtokra nézve: a letelepedett napszámosság mozgósítása	167
Közös használat	159
A gőzeke	170
Alkalmazása a nagyszántógazdaság privilégiuma	170
Különböző rendszerek	171
A nagyobb erőszolgáltatás előnye	172
A mélyművelés nem kizárólagos sajátsága a gőzekének és csupán korlátolt mértékben alkalmazható	172
A gőzeke nem egyetemes eke	174
A gőzművelés és az igásművelés költsége	176
A gőzeke jobb munkát szolgáltat-e, illetőleg emeli-e a nyershozamot?	178
Általános használata a jövőben sem várható	181
Az amerikai gőzekerendszer	182
A villamosság a mezőgazdaság szolgálatában	187
A villamos energia sokal jobban illeszkedik a mezőgazdaság szükségleteihez, mint a gőzerő	187
Távolba vezethető, fölhalmozható, helyben és időben osztható	187
Egy nagy középponti erőtelep kihasználásának lehetősége sok kisüzem által	188
Egy "villamos udvar" és a "villamos falu"	189
A villamos erő kölséges volta	193
A villamos eke	196
Története	196
A villamos eke a gőzekével ellentétben nem önmozgó	196
Ujabb rendszerek	197
A villamos eke kényes volta és veszedelmessége	198
A villamos eke és a gőzeke	199
A jövedelmezőség kérdése villamoságra berendezett gazdaságok alapján	200
Petróleum és szeszmotorekék	204
A mechanikai motor a mezőgazdasági szállításügyben	205
A helyi teherszállítást a gőzerő még a városokban is érintetlenül hagyta	205
A teherszállítás mechanizálásának nehézségei a vidéken. Mezőgazdasági vasut-sinpár	207
A sinpár nélkül való mechanikai motor problémája a mezőgazdaságra nézve még megoldatlan	208
Az állati motor	211
Elvi összhang a szerves motor és a mezőgazdasági termelőmunka között	211
Az állati mozgásmechanizmus célszerüsége	212
"A lónak megvan a maga feje"	213
Sokoldalu használhatósága	213
A lónak, ökörnek, tehénnek különleges előnyei	214
Összefoglalás	217
A mezőgazdasági szerszámgépezet lényege	219
A mezőgazdasági szerszámgépezet csaknem kivétel nélkül kézi és állati hajtásra berendezett kisgépezet	219
A sajátos hozzáidomulás irányzatának szemléltetése az eke fejlődéstörténetében	220
Egyetemes eszközök szerkesztése	224
Vizszintes és merőleges szerszámkombinációk	226
Az iparban merőlegesen specializált részmunkagép a rendszer; a mezőgazdaságban elszigetelten működő kombinációs gép	228
Egyes szerszámgépek jövedelmezősége	229
A mezőgazdasági gépezet jövedelezőségének kedvezőtlen föltételei	229
Gépek beszerzésére a munkákshiány ösztökéi	232
Sorvetőgép	233
Szóravetőgép és fészekrakógép	236
Trágyaszórógép	236
A burgonyaültető és burgonyalyukgatógép	238
A kapálógép	239
Fü- és gabonaaratógép. Önkötők	241
Szénaforgatógép	242
Lógereblyék	242
Széna-, szalmarakodók és szénasajtolók	243
Burgonyaaratógép	243
Répakiemelőgép	244
Gabonatisztitógép. Triör	244
Takarmánykészítőgép	245
Fejőgép	246
Összefoglalás	246
A gépezet hatása a mezőgazdasági munkásviszonyokra
A munkaerők "fölössé tétele"	253
A mezőgazdasági gépezet kevés emberi munkaerőt takarít meg	253
A termelés fokozódó belterjessége a testi munka gyarapodására vezet	255
Nincs tartaléksereg. Munkáshiány van	256
Tanács a külterjes művelésmódhoz való visszatérésre	259
A tanulatlan munkás	263
A tanult munkásnak tanulatlannal való pótlása	263
Az iparban a gépmunkást testi és lelki elsatnyulás fenyegeti	263
A mezőgazdasági gép mellett töltött átmenti munka fejleszti az értelmet	264
Pótbér a gépmunkáért	265
A női munka	267
Az iparban a gépezet gyararpitja a női munkát	267
A mezőgazdaságban csökken a női munka	268
A kisüzem keretében kárpótlást talál az állattartás belterjes fejlődésével	269
A gyermekmunka	271
A gyermekmunka erős kiterjedése a mezőgazdaságban nem a gép alkalmazásának kisérő jelensége	271
A gyermekmunka alkalmazása a munkáshiány következménye	272
A bérmunkás gyermekek fizikai és erkölcsi károsítása	272
A szociális neveléseszmény produktív gyermekmunkát követel	274
Bernstein és Kautsky a gyermekbérmunka védőidőszakának leszállitáa ellen	280
Az ipari és mezőgazdasági kisüzem ellentétes helyzete a gyermekeknek az üzemben való együttmunkálkodása szempontjából	281
Az iskolallenesség nem a kisparasztvidékeken, hanem a nagyüzem uradalmaiban otthonos	283
Jobb iskolai képzés és a mechnaikai munka	286
A vidéki asszonyok előnye a városival szemben a nevelő gyermekmunka szempontjából	286
Az életnek való nevelés útja és célja	287
A népiskola és gyermekvédelem gyarapitása tekintet nélkül a nagyüzemekre	290
A munkanap	292
A gép az ipari munkássággal való harcában	292
A munkaidő meghosszabítására törő irányzat	293
Fokozott munkaintenzitásra törő irányzat	295
A munkáság ellentállása és osztályharca	296
Az iparilag legfejlettebb országok mezőgazdasági munkásságát érintette legkevésbé az oszályharc	297
A mezőgazdasági gépezet nem irányul sem a föltétlen, sem a viszonylagos többmunkára	299
Kautsky mezőgazdasági "nyolcórás munkanapja"	301
A munkaidőszabályozás szocialista eszménye nem egyértelmű a sablonizálással	306
A téli nyugalom	307
Munkáscsere az ipar és mezőgazdaság között	307
A munkabér	310
A német mezőgazdasági munkásság hátramaradásánka oka a bérfölemelésért való harcban	310
A járadék süllyedése és a mezőgazdazdasági munkabér emelkedése	310
A mezőgazdasági bérformák különfélesége	312
Cselédek és szolgálók	312
Részesek (Insten)	313
Zsellérek (Heuerlinge)	313
Öngazdálkodó napszámosok	314
A százalékos részbérek átváltoztatása megszabott illetménnyé és a természetben való béré pénzébérré	314
A vándormunkás mozgalom	315
Az osztályharc és a mezőgazdasági munkásság	320
A mezőgazdasági munkás mai helyzete	320
Nyomorusága tartja felszinen a nagymezőgazdaságot	322
Az osztályharc szükségessége	323
Minő agitatorikus szempontok legyen irányadók	323
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eszménye a propaganda szempontjából hatástalan	326
A mezőgazdasági munkásság törekvése saját gazdaságra	328
A talaj javítása
A természetes talajjóság	331
A talaj mint önműködő termelőeszköz és mint nyersanyagforrás	331
A természetes talajjóság jelentősége a kis- és nagygazdálkodó között folyó verseny szempontjából	332
A talaj megatartása a levegő, víz, világosság és meleggel szemben	335
A talajlégviszonyok	335
A talajhőség jelentősége. A csirázóhőség	336
A hőmérsékleti viszonyok befolyásolása	338
Egyes kulturnövények hőigényének különbözősége	339
A víz hatása a talajra	340
A vízbefogadókpesség. Vízátszűrődés. Vízemelőképesség. Elpárolgás	342
A talajművelés haladása	345
A talajművelés célja és eszközei	345
A belterjes szántóművelés jellegzetes példái	347
A kapásművelés	350
Az ugar	350
A mélyművelés előnyei és előföltételei	351
Az okszerű talajművleés összföladatainak bonyolultsága	353
A talajjavitások	356
Uj mezőgazdasági talajnak nyerése	356
Lápgátművelés	357
Öntözés	358
Vizmentesités	360
Tagositás	361