1.037.115

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Értekezés az emberi természetről

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 629 oldal
Sorozatcím: Filozófiai írók tára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-05-8381-X
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nehéz túlbecsülni a Filozófiai Írók Tára régebbi sorozatainak a jelentőségét a filozófiai kultúra magyar nyelvének a kialakításában. Abban, ahogyan a klasszikusok filozófiai terminusait magyarul... Tovább

Előszó

Nehéz túlbecsülni a Filozófiai Írók Tára régebbi sorozatainak a jelentőségét a filozófiai kultúra magyar nyelvének a kialakításában. Abban, ahogyan a klasszikusok filozófiai terminusait magyarul használjuk és abban, hogy egyáltalán melyik klasszikus szerző mely művei otthonosak a magyar filozófiai szerzők és olvasóik számára; meghatározó szerepe van annak az egy és egynegyed századdal ezelőtti könyvkiadási kezdeményezésnek, amelynek sorozatcíme természetesen ma már a legtöbbünknek inkább az 1950-ben indult új folyam köteteiből ismerős. Alexander Bernát és Bánóczi József elgondolásának és ötödfél évtizedes, kitartó munkásságának a jelentőségét azonban nem akkor becsüljük igazán, ha azt a magyar filozófiai kultúra kiindulópontjának tekintjük, amely előtt semmi sincsen, utána viszont a mindenkori jelen filozófiai kultúrájának a magaslata áll, ahonnan megítélhetők az elődök kezdetleges kísérletei. Ellenkezőleg: Alexanderék kezdeményezésének jelentősége akkor lesz világos, ha összevetjük a közvetlenül megelőző állapotokkal. A Filozófiai Írók Tára első sorozatának értékelésekor két fontos tényezőt kell figyelembe vennünk: a magyar filozófiai fordításirodalom állapotát Alexanderék feltűnése előtt, különös tekintettel az Akadémia kezdeményezéseire és a tizenkilencedik század végének azt a filozófiafelfogását, filozófus-attitűdjét, amelynek legismertebb képviselője nálunk éppen Alexander Bernát. Vissza

Tartalom

AZ ÉRTEKEZÉS ELSŐ KÖTETE
Figyelmeztetés 13
Bevezető 14
Első könyv AZ ÉRTELEMRŐL
I. rész Az ideákról, eredetükről, összetételükről, asszociációjukról és elvontságukról
1. szakasz Ideáink eredetéről 21
2. szakasz A tárgykör felosztása 26
3. szakasz Az emlékezőtehetség és a képzelőerő ideái 27
4. szakasz Az ideák összekapcsolódásáról vagy asszociációjáról 29
5. szakasz A relációkról 32
6. szakasz A módozatokról és a szubsztanciákról 34
7. szakasz Az elvont ideákról 35
II. rész A tér és az idő ideáiról
1. szakasz A tér és az idő ideáinak végtelenül osztható voltáról 44
2. szakasz A tér és az idő végtelenül osztható voltáról 46
3. szakasz A tér és az idő ideáinak egyéb tulajdonságairól 50
4. szakasz Válasz az ellenvetésekre 55
5. szakasz Az ellenvetésekre adott válasz folytatása 68
6. szakasz A létezésnek és a külső létezésnek az ideájáról 79
III. rész A tudásról és a valószínűségről
1. szakasz A tudásról 82
2. szakasz A valószínűségről, valamint az ok és az okozat ideájáról 85
3. szakasz Miért van mindig szükség okra? 90
4. szakasz Az okot és okozatot illető következtetéseink alkotórészeiről 94
5. szakasz Az érzékeknek és az emlékezőtehetségnek a benyomásairól 95
6. szakasz Hogyan következtetünk a benyomásról az ideára? 98
7. szakasz Az idea és a hívés természetéről 105
8. szakasz A hívés okairól 110
9. szakasz Egyéb relációk és szokások hatásáról 118
10. szakasz A hívés befolyásáról 128
11. szakasz A véletlenek valószínűségéről 134
12. szakasz Az okok valószínűségéről 140
13. szakasz A filozófián kívül eső valószínűségről 151
14. szakasz A szükségszerű kapcsolat ideájáról 161
15. szakasz Szabályok az okok és okozatok megállapítására 178
16. szakasz Az állatok eszéről 180
IV. rész A szkeptikus filozófiáról és más rendszerekről
1. szakasz Az ésszel szembeni szkepszisről 184
2. szakasz Az érzékkel szembeni szkepszisről 190
3. szakasz A régi filozófiáról 218
4. szakasz Az újabb filozófiáról 223
5. szakasz A lélek nem anyagi voltáról 229
6. szakasz A személyiség azonosságáról 246
7. szakasz Az első könyv befejezése 257
AZ ÉRTEKEZÉS MÁSODIK KÖTETE
Második könyv A SZENVEDÉLYEKRŐL
I. rész A büszkeségről és a szégyenkezésről
1. szakasz A tárgykör felosztása 271
2. szakasz A büszkeségről és a szégyenkezésről: mi a tárgyuk és okuk? 273
3. szakasz Mi teszi e tárgyakat és okokat azzá, amik? 275
4. szakasz A benyomások és az ideák közötti relációkról 278
5. szakasz Hogyan befolyásolják a relációk a büszkeséget és a szégyenkezést? 280
6. szakasz E rendszer korlátai 284
7. szakasz A bűnről és az erényről 288
8. szakasz A szépségről és a rútságról 291
9. szakasz A külsődleges előnyökről és hátrányokról 296
10. szakasz A tulajdonról és gazdagságról 302
11. szakasz A megbecsülés iránti vágyról 308
12. szakasz Az állatoknál megfigyelhető büszkeségről és szégyenkezésről 315
II. rész A szeretetről és a gyűlöletről
1. szakasz A szeretet és a gyűlölet tárgyáról és okairól 319
2. szakasz Rendszeremet alátámasztó megfigyelések 322
3. szakasz A nehézségek megoldása 335
4. szakasz A rokonok iránti szeretetről 339
5. szakasz Miért becsüljük a gazdagokat és hatalmasokat? 344
6. szakasz A jóindulatról és a haragról 352
7. szakasz A részvétről 354
8. szakasz A kárörömről és az irigységről 357
9. szakasz Hogyan keveredik a jóindulat és a harag a részvéttel és a kárörömmel? 365
10. szakasz A tiszteletről és a megvetésről 373
11. szakasz A szerelmi szenvedélyről, avagy a nemek közötti vonzalomról 377
12. szakasz A szeretet és gyűlölet az állatok körében 379
III. rész Az akaratról és a közvetlen szenvedélyekről
1. szakasz A szabadságról és a szükségszerűségről 382
2. szakasz Az előbbiek folytatása 389
3. szakasz Az akaratot befolyásoló indítékokról 394
4. szakasz A heves szenvedélyek okairól 399
5. szakasz A megszokás hatásairól 403
6. szakasz A képzelőerő hatása a szenvedélyekre 404
7. szakasz A térbeli és az időbeli érintkezésről és távolságról 407
8. szakasz A fentiek folytatása 411
9. szakasz A közvetlen szenvedélyekről 416
10. szakasz A kíváncsiságról vagy tudásvágyról 425
AZ ÉRTEKEZÉS ELSŐ KÉT KÖTETÉNEK KIVONATA
Előszó 433
Kivonat 435
AZ ÉRTEKEZÉS HARMADIK KÖTETE
Figyelmeztetés 451
Harmadik könyv AZ ERKÖLCSÖKRŐL
I. rész Az erényről és a vétekről általában
1. szakasz Erkölcsi megkülönböztetéseink nem az észből származnak 455
2. szakasz Az erkölcsi megkülönböztetések erkölcsi érzékünkből származnak 468
II. rész Az igazságosságról és az igazságtalanságról
1. szakasz Természetes vagy mesterséges erény-e az igazságosság? 474
2. szakasz Az igazságossá és a tulajdon eredetéről 481
3. szakasz A tulajdont meghatározó szabályokról 496
4. szakasz A tulajdon beleegyezéssel történő átruházásáról 507
5. szakasz Az ígéretek kötelező erejéről 509
6. szakasz Néhány további gondolat az igazságossággal és az igazságtalansággal kapcsolatban 518
7. szakasz A kormányzat eredetéről 525
8. szakasz Az engedelmesség forrásáról 530
9. szakasz Az engedelmesség mértékéről 540
10. szakasz Kiknek tartozunk engedelmességgel? 543
11. szakasz A nemzetközi jogról 555
12. szakasz A tisztaságról és szemérmességről 557
III. rész A többi erényről és vétekről
1. szakasz A természetes erények és vétkek eredetéről 561
2. szakasz A lelki nagyságról 577
3. szakasz A jóságról és a jóindulatról 586
4. szakasz A természetes képességekről 589
5. szakasz Néhány további gondolat a természetes erényekről 596
6. szakasz A harmadik könyv befejezése 599
Függelék 603
Név- és tárgymutató 611

David Hume

David Hume műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: David Hume könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv