A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'David Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	351 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 800 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A MŰ JELENTŐSÉGE ÉS FŐBB GONDOLATAI
Általános jellemzés. Lenin a marxizmus három forrása között említi az angol klasszikus polgári közgazdaságtant. Ennek volt legkiemelkedőbb képviselője Dávid Ricardo. (1772-1823) Mi tette Ricardo számára lehetővé, hogy a polgári közgazdaságtant oly magasra emelje? Erre a választ a korabeli Anglia társadalmi, gazdasági viszonyainak elemzése adja meg. Ricardo kora az ipari forradalom kora. Az Angliában elkezdődött és onnan a többi országra átterjedő ipari forradalom a tőkés nagyiparnak a manufaktúráról a gépi nagyiparra való átmenetét jelentette. A kapitalista termelési mód a gépben és a gépek rendszerében szerezte meg a természetének megfelelő technikai alapot és a gépi termelésre való áttérés nagy mértékben megváltoztatta a társadalmi, gazdasági viszonyokat. A tőkés gazdasági élet mozgástörvényei, a tőkés termelési viszonyok, a társadalmi osztályok egymáshoz való viszonya az ipari forradalom következtében a manufaktura-korszakhoz képest élesebben, tisztábban jelentkeztek. A munkának a tőkétől való tényleges függősége, amely már a manufaktura kialakulásával kezdetét vette, a gépi termelésben érte el teljes kifejlődését. Az a körülmény, hogy »nem a munkás használja fel a munkafeltételeit, hanem fordítva : a munkafeltétel a munkást #.. csak a gépi berendezéssel lesz technikailag kézzelfogható valósággá.*1 Megváltozott a munkás társadalmi helyzete is. A manufaktura munkásait még nem lehet valóságos ipari munkásoknak tekinteni. A manufaktura munkásainak még volt egy kis földjük, amelyet megműveltek és a manufaktura különben sem foglalta le őket egész éven át. Csak az ipari forradalom, amely maga után vonta az iparnak a mezőgazdaságtól való teljes elválását, változtatta a munkásokat ténylegesen proletárokká. Az ipari forradalom a munkást nemcsak kis tulajdonától fosztotta meg, hanem családjától és háztartásától is. A gép tágra nyitotta a gyárak kapuit az asszonyok és a gyerekek előtt. Vissza

Tartalom

A MŰ JELENTŐSÉGE ÉS FŐBB GONDOLATAI........................3
ELŐSZÓ ................................... ................ 57
ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ .......................... 59
I. Fejezet: AZ ÉRTÉK ............................... 61
1. szakasz : Egy jószág értéke, vagyis- valamely más jószágból az a mennyiség, amelyet érte cserébe kapni lehet, az előállításához szükséges munka viszonylagos mennyiségétől és nem attól a kisebb vagy nagyobb térítéstől függ, amellyel ezt a munkát megfizetik ... 61
2. szakasz : Különböző minőségű munkát különbözőképpen fizetnek meg. Ez nem
okoz változást a javak viszonylagos értékében .............................67
3. szakasz : Nemcsak a javakra közvetlenül fordított munka befolyásolja azok értékét,
hanem az is, amelyet az elvégzését elősegítő eszközökre, szerszámokra és
épületekre fordítunk ............. 69
4. szakasz : Az az alapelv, hogy az áruk termelésére fordított munka mennyisége
szabja meg azok viszonylagos értékét, lényegesen módosul a gépek és más
álló és tartós tőkék alkalmazása folytán............................. 74
5. szakasz : Azt az elvet, hogy az érték nem változik a munkabérek emelkedésével vagy csökkenésével, az a körülmény is módosítja, hogy a tőke nem egyformán tartós és alkalmazójának nem egyforma gyorsasággal térül meg ... 79
6. szakasz : A változatlan értékmérő.......... 82
7. szakasz: A pénznek, mint az árakat mindenkor kifejező eszköznek az értékváltozásából, vagy a pénzzel vásárolható javaknak az értékváltozásából eredő
különböző hatások............... 85
II. Fejezet : A JÁRADÉK ...................................89
III. Fejezet: A BÁNYAJÁRADÉK...................... 103
IY. Fejezet: A TERMÉSZETES ÉS A PIACI ÁR........ 105
V. Fejezet : A MUNKABÉR........................... 109
VI. Fejezet : A PROFIT ............................... 121
VII. Fejezet: A KÜLKERESKEDELEM ................134
VIII. Fejezet : AZ ADÓK........|....................... 150
IX. Fejezet : A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE KIVETETT ADÓK ................... 154
X. Fejezet: Á FÖLD JÁRADÉKADÓ.................... 166
XI. Fejezet: A TIZED .................................. 168
XII. Fejezet: A FÖLDADÓ .................. ........... 172
XIII. Fejezet: AZ ARANYADÓ .......................... 179
XIV. Fejezet: A HÁZADÓ .............................. 186
XV. Fejezet : A PROFITADÓ ............................ 189
XVI. Fejezet: A MUNKABÉRADÓ ...................... 196
XVII. Fejezet : A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKEN KÍVÜL MÁS ÁRUKRA KIVETETT
ADÓK ........ 216
XVIII. Fejezet: A SZEGÉNYADÓK .......................227
XIX. Fejezet : HIRTELEN IRÁNYVÁLTOZÁSOK AZ IPARBAN ÉS A KERESKEDELEMBEN.........231
XX. Fejezet: ÉRTÉK ÉS GAZDAGSÁG. MEGKÜLÖNBÖZTETŐ SAJÁTOSSÁGAIK................... 238
XXI. Fejezet: A TŐKE FELHALMOZÓDÁSÁNAK HATÁSA
A PROFITRA ÉS A KAMATRA ............ 249
XXII. Fejezet: KIVITELI JUTALMAK ÉS BEHOZATALI TILALMAK............................... 258
XXIII. Fejezet : A TERMELÉSI JUTALMAK...............272
XXIV. Fejezet: SMITH ÁDÁM TANÍTÁSA A FÖLDJÁRADÉKRÓL ...........................276
XXV. Fejezet: A GYARMATI KERESKEDELEM .........284
XXVI. Fejezet: A NYERS- ÉS A TISZTAJÖVEDELEM.....290
XXVII. Fejezet : A PÉNZFORGALOM ÉS A BANKOK......294
XXVIII. Fejezet : AZ ARANY, A GABONA ÉS A MUNKA
VISZONYLAGOS ÉRTÉKE GAZDAG ÉS SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN................... 309
XXIX. Fejezet : A TERMELŐK FIZETTE ADÓK .......... 314
XXX. Fejezet : A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT HATÁSA AZ ÁRAKRA ........................ 316
XXXI. Fejezet: A GÉPEK...........:.................... 319
XXXII. Fejezet: MALTHUS NÉZETEI A JÁRADÉKRÓL ....327