Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

962.984

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Deák Ferenc munkáiból I-II.

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés
Oldalszám: 734 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elmékben és szívekben, a gondolatokban és érzésekben akarunk e könyv lapjain újabb emléket emelni a haza bölcsének. Necsak múló szobrok, necsak a legszerényebb lapokban is eljutott képek, a... Tovább

Előszó

Az elmékben és szívekben, a gondolatokban és érzésekben akarunk e könyv lapjain újabb emléket emelni a haza bölcsének. Necsak múló szobrok, necsak a legszerényebb lapokban is eljutott képek, a nagyságát jelentő szálló igék hirdessék a nemzet kegyeletét; de nemzedékek értelmi és érzelmi világában fakadjon mindig újra és újra eleven életté az ő emléke. Gondolatai, szellemi és lelki nagy tulajdonságai, érzései, vágyai, reményei, tettei mindig úgy éljenek a magyar néplélekben, hogy nagy bölcsessége a magyar gondolatkörnek, nagy jelleme a nemzet erkölcsi világának legyen termékenyítő ereje. Az utókor kegyelete necsak nagy nevét, nemzeti, világtörténeti dicsőségét adja át tisztelettel nemzedékről-nemzedékre, de ismerje is minden nemzedék azt a gazdag gondolatvilágot és erkölcsi tartalmat, mely Deák Ferencz agyát és szívét betöltötte. Ismerjék meg a maguk fényében azokat a tulajdonságokat, a melyek a bölcs lényében a nagy embert és nagy államférfit alkották. Ismerjék meg pedig a közvetetlenség elevenségével és melegségével. Necsak a történetíró szóljon évszázadról évszázadra inkább ritkuló sorokban a késő utókorhoz Deákról, de legyenek fóliánsok, melyekben ő maga szólhasson nemzetéhez beszédeiben, írásaiban, tetteiben időtlen időkig. Az ő élete váljék értelmi és erkölcsi tartalmával a mindig megújuló magyar nemzeti értelmiség közismeretévé. Valósuljon meg Mencius mondása: «egy bölcs száz nemzedékének legyen az oktatója». Annak a nemzedékről-nemzedékre megujuló közismeretnek, annak a közvetetlenségnek, mely eleven életté teszi Deák gondolati és erkölcsi világát, kíván szolgálni e könyv. Lelki magasságából a bölcs világosságával ő maga beszél ebben nemzetéhez. Ő maga tanítja népét a legjobb tanítónak mindenki által érthető nyelvén, a bölcsesség keresetlen, egyszerű, világos szavaival.
A magyar néplélek, a magyar faj legfényesebb erkölcsi és értelmi tulajdonai nyilatkoznak meg az ő életében és tanításában. A mi jót, nemeset, bölcset és igazat találunk fajunkban, az árnyoldalak nélkül együtt van az ő lelki és értelmi jellemében. Egy fajnak elvont nemes tulajdonságai egy emberben összesítve. Az ő bölcs és nyugodt lelkétől minden szélsőség távol áll. De ha mégis van ebben a rendíthetetlen lélekben - és ha szabad e szót használnom - a fanatismusnak egy szikrája, ez a törvényességnek, a jognak legyőzhetetlen erejébe vetett hite. Ebben a jelben tündököl az ő államférfiui életének sarkcsillaga. Más utat ő nem követ, mint a jog, a törvényesség útján. Soha a jog egyetemlegességének gondolata nem uralkodott államférfiu működésén hatalmasabb erővel, mint az övén. Senki nem értette és érezte erőteljesebben annak a tételnek megczáfolhatatlan igazságát, hogy ha ma megtámadják az egyik jogot és ezt eltűrjük, akkor holnap érvénytelennek nyilvánítanak egy másik jogot. A jog solidaritásának ez a gondolata nyilvános pályájának első napjától kezdve irányozza államférfiui cselekvését. A nagy politikai küzdelmekben mindig azzal bátorít, hogy legbiztosabb szövetségünk a jog, a törvény. Jelszava az elnyomatás korszakától az 1867-diki kiegyezésig a jogfolytonosság. Jogfolytonosság, melylyel ki tudja jelölni mindig, hogy mi az, a mi egyezkedés tárgya nem lehet. A törvényesség elve az egyetlen erkölcsi kapocs, teljesen forradalomellenes s nem ellentétes az uralkodó iránt tartozó hűséggel. A fejedelmet legmagasabb állásában a törvényesség megtestesülésének tekinti. «Van egy örök és változhatatlan elv», mondja Deák, «a melynek mindenütt, a hol törvény uralkodik, sértetlenül kell mindig felállani és ez azon elv, hogy a törvények szorosan megtartandók és kötelező erejüket csak a jogos törvényhozó hatalom szüntetheti meg. Nincs ezen erkölcsi elv nélkül erkölcsi kapcsolat, a mi az államot összetartja. Mind a népek jogainak, mind a fejedelmek hatalmának ez a legbiztosabb alapja, tanusítja a történelem, hogy mindenütt a törvény meg nem tartása volt a baj forrása.» Alig mulasztott el alkalmat, hogy ne tanította volna arra nemzetét, hogy a törvényes tért semmi körülmények közt se hagyja el. «Ez a biztos tér», mondá, «a hol fegyveres erő nélkül fegyveres erő ellenében is megállhatunk. A törvény oly nyugalmat ad a léleknek, hogy a legsúlyosabb eseményeket is ahhoz ragaszkodva be lehet várni és éppen ez idézi elő azt, a mi a tűrésnél a legfőbb, hogy méltósággal tűrjünk; mert a méltóságot a törvényesség adja meg és semmi más.» Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés, írta Wlassics Gyula1
A halálbűntetés ellen. 1829. szeptember 10.81
A jobbágyoknak személy- és vagyonbeli bátorságáról. 1833. június 15.88
A vallás ügyében. 1833. július 13.91
A földesúr nem tulajdonosa az úrbéri teleknek. 1833. augusztus 19.96
A jobbágyok birtokképességéről. 1833. szeptember 4.97
Az úrbér tárgyában. 1833. november 13.102
A lengyelek érdekében. 1833. november 23.105
A király dorgáló leveléről. 1834. január 14. 109
Az országgyűlés ellen fölszólalt Beregmegye megbüntetéséről. 1834. július 1.116
A hitbizományokról. 1834. július 12. 15. és 19.119
A jobbágyok örökváltságáról. 1834. november 10. és deczember 10. 123
A jobbágyok személy- és vagyonbeli bátorságáról. 1834. deczember 30. és 1835. január 2.138
A Wesselényi személyében megsértett szólásszabadság tárgyában. 1835. június 16.147
Az elnök intő jogáról. 1835. június 22.157
A szólás szabadsága tárgyában. 1835. július 1.160
A kormány és fejedelem nem egy. 1835. július 20.163
A szólás szabadságán ejtett sérelmek tárgyában. 1835. július 31., augusztus 5. és 8.166
A botbüntetésről. 1835. november 17.180
A földesúr büntető hatóságáról. 1836. márczius 17.182
Az adó megajánlása tárgyában. 1836. márczius 24.186
A szabad választáson ejtett sérelemről. 1839. augusztus 14.191
A szólás szabadságán ejtett sérelmekről, különös tekintettel a kuria eljárására. 1839. július 3. és október 2.209
A vegyes házasságok tárgyában. 1840. január 20.232
Egyik barátja fiához. 1840. augusztus 15.240
Miért nem ment el Deák Ferencz az 1843-diki országgyűlésre?243
A védegyletről. 1845. február 9.268
Az administratori rendszerről. 1845. november 10.275
Egy hagyomány tárgyában. 1846. szeptember 14.285
Válasz Madarász József vádjaira. 1848. július 8.298
Az olasz kérdésről. 1848. július 20., 21. és 22.302
A közös iskolákról, tekintettel a felekezetek jogaira és a nép vallásos érzésének kiméletére. 1848. augusztus 9.316
A passzivitás politikája. 1850. április 25.323
A magyar nyelv érdekében. 1857. január 10.324
Éljen a haza. 1859. október 27.326
Megsértette-e az 1848-dik évi magyar miniszterium az 1848-diki törvényeket? 1860. november 24.326
Deák Ferencz első találkozása ő felségével. 1861. január 9.329
Pest belvárosa választóihoz. 1861. márczius 11.336
Az 1861-dik évi első fölirat. 1861. május 13.338
II. kötet
Az 1861-dik évi második fölirat. 1861. augusztus 8.7
Óvás. 1861. augusztus 21.75
A komolyabb tanulmányok érdekében. 1861. október 19.79
A Kazinczy-alapítvány tárgyában. 1862. márczius 22.81
Gyámleányához, Vörösmarty Ilonához. 1862. augusztus 14.87
Erdély hölgyeihez. 1863. január 13.96
Az országgyűlés tagjai arczképei átnyújtása alkalmakor. 1863. márczius 28.98
Deák Ferencz az országbirói állásától fölmentett Apponyi György grófhoz. 1863. április 11.101
Egy emlékkönyvbe. 1864. szeptember 8.102
A húsvéti czikk. 1865. április 16.104
Levél Mailáth György kanczellárhoz a tisztviselők esküje tárgyában. 1865. szeptember 28.118
A választások szabadságáról. 1865. október 18.121
Választóihoz. 1865. november 23.125
Ne zárjunk el senkit a nyilvános discussiótól. 1866. febr. 17.127
Az opportunitás politikájáról. 1866. február 22.129
A választások szabadságáról. 1866. április 29.154
Az országgyűlés elnapolásáról a háború miatt. 1866. jún. 26.156
Az alkotmány visszaállításakor. 1867. február 17.157
A Deák-párt tagjaihoz. 1867. február 18.163
Pest városa képviselő-testületéhez. 1867. február 19.164
A közös ügyek tárgyában készült javaslatról. 1867. márcz. 28.166
Kossuth Lajos nyilt leveléről. 1867. május 30.194
A nádorválasztás elhalasztásáról. 1867. május 28.201
A hevesi ügy. 1867. november 4.210
Az államadósságról szóló törvényjavaslat tárgyában. 1867 deczember 14.235
Perczel Mór leányának elhunyta alkalmakor. 1868. június 5.256
Az ítélőszékeknek miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezett tagjairól. 1868. július 13.257
Az adók behajtásának módjáról s a törvényhatóságok jogköréről. 1868. július 16.267
A véderőről szóló törvényjavaslatok tárgyában. 1868. aug. 3.281
Ferencz napján. 1868. október 4.292
Az egyházi bíróságok hatásköréről. 1868. október 20.295
A párt tisztelgése Deák Ferencznél. 1868. decz. 10.309
Pest városa polgárainak tisztelgése Deák Ferencznél. 1868. deczember 17.314
Buda város küldöttségének tisztelgése Deák Ferencznél 1868. deczember 21.321
Az 1867-diki kiegyezésről. 1869. június 1.324
A különálló magyar hadsereg kérdéséről. 1871. január 17.337
Az állam és az egyház közötti viszony szabályozásáról. 1873. június 28.344

Deák Ferenc

Deák Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Deák Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II. Deák Ferenc munkáiból I-II.

A kötetek gerince elszíneződött, borítójuk enyhén kopott, lapéleik foltosak. A kötetek néhány lapján bejegyzés, jelölés található.

Állapot:
6.280 ,-Ft
31 pont kapható
Kosárba