Előszó
... "Megbűnhödte már e nép a multat és jövendőt." A Himnuszunk, hogy megbűnhödte. Szenvedtünk eleget, amíg a Himnuszunk lett és szenvedünk sokat, nehezet, amióta a Himnuszunk lett.
Ám elég-e a...
Tovább
Előszó
... "Megbűnhödte már e nép a multat és jövendőt." A Himnuszunk, hogy megbűnhödte. Szenvedtünk eleget, amíg a Himnuszunk lett és szenvedünk sokat, nehezet, amióta a Himnuszunk lett.
Ám elég-e a jobb jövőhöz a szenvedés? Ahhoz a jobb jövőhöz, amelyben nem ver, de áld már a sors keze... Ahhoz a jobb jövőhöz, amely már nem bűnhödés, de életünkben való tökélyesbülés.
A nagy rovásíró, a történelem, azt mutatja, hogy nem elég. a történelem azt mutatja, hogy csak valami edző tűz a szenvedés, amelynek nem zavaros forradásokká kell hegeszteni a sebeit, hanem mint az olvadt ércet, új, nemesebb formákra kell benne ötvözni a nemzetek életét... Még az sem elég, levonni a szenvedések tanulságait, a szenvedések tanulságain fel kell építeni a tökéletesedés új hágcsófalait...
A történelem azt is mutatja talán, hogy bűneink, amelyekért megbűnhödtük a multat és jövendőt, nem cselekvés volt, hanem mulasztás. Nem vétkeztünk sem a napkelet színes köde, sem a napnyugat színtelen felvilágosodása ellen és mégis ránk szakadt Muhi és Mohács után Trianon. Úgy kell hát lenni, hogy vétkeztünk magunk ellen. Elmulasztottuk talán intézményeinkben számolni, a ma már repülőgépeken rohanó emberi lélekkel...
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal