A római katolikus káté alapos és könnyen felfogható értelmezése válogatott történelmi példákkal V.

Előszó

Az oltári szentség
(Folytatás.)
A szent miseáldozat.
Mi az áldozat?

„Az áldozat általában véve látható adomány, melyet azért mutatunk be Istennek, hogy őt mint legfőbb urunkat tiszteljük és imádjuk."
Bármit teszünk Isten dicsőségére, akár belső, akár külső erényeket gyakorlunk, az bizonyos tágabb érteményben mind „áldozatnak" nevezhető, és a szentírás valóban is többször igy nevezi. így olvassuk az 50. zsolt. 19-ben: „Áldozat Istennek a töredelmes lélek." Sz. Pál pedig ezt irja a zsidókhoz (13, 15. 16): „Szüntelen mutassuk be Istennek a dicséret áldozatát; ez az ajkak gyümölcse, melyek az ő nevét megvallják. - A jótékonyságról és az adakozásról pedig meg nem feledkezzetek, mert ilyen áldozatok tetszenek az Istennek." - Ámde tulajdonképi és szigorú érteményben, miként itt kell vennünk, áldozat alatt azt értjük, amit a feleletben meghatároztunk. E szerint az áldozat magának Istennek fölajánlott adomány; és ez által különbözik az alamizsnától, mely tulajdonkép a felebarátnak Isten nevében nyújtott adomány; - az áldozat látható adomány, vagyis érzékileg észrevehető tárgy, minő pl. a kenyér, bor, mezei gyümölcs, bárány, stb.; és ez által különbözik azon cselekményektől, melyekkel bensőleg szenteljük és áldozzuk magunkat Istennek; - oly látható adomány, mely Istennek azon szándékból mutattatik be, hogy őt legfőbb korláttalan Urunknak ismerjük és mint ilyet tiszteljük és imádjuk... Vissza