Dekameron I-II.

Szerző

Fordító

Lektor

'Giovanni Boccaccio: Dekameron I-II. ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	812 oldal
Sorozatcím:	A világirodalom remekei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hat évszázaddal ezelőtt írta Boccaccio, a nagy olasz író, a novellairodalom atyja, világhírű elbeszéléseit. Dekameron címmel egybegyűjtött borsos történetei azóta se veszítettek elevenségükből, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerűen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, a tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedők, uzsorások, művészek, kalandorok, féktelen nemesurak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélű, parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derűs életörömöt hirdeti.

Tartalom

I. KÖTET
Elöljáró beszéd: Kezdődik a Dekameron nevezetű könyv, más néven Galeotto herceg, melyben száz elbeszélés foglaltatik, melyeket tíz napon által elmondott hét hölgy és három ifjú úr	5
Első nap: Kezdődik a Dekameron első napja, melyen a szerző elmondja: miképpen esett, hogy az alább színre lépő személyek egybegyűltek, hogy meséljenek egymásnak, annak utána pedig Pampinea uralkodása alatt ki-ki olyan történetet mond el, amelynek tárgyát tetszése szerint választotta	11
Első novella: Ser Clapperrello hamis gyónással becsap egy szent barátot és meghal; halála után pedig szetnek tisztelik, holott életében igen gonosz ember volt, és szent Clappellettónak nevezik	32
Második novella: A zsidó Ábrahám, Giannotto di Civigni ösztönzésére, elmegy a római udvarba; mikor pedig ottan látja a papok gonoszságát, visszatér Párisba és megkeresztelkedik	45
Harmadik novella: A zsidó melkizedek a három gyűrűről mondott elbeszélésével megmenekedik ama nagy veszedelemből, melyet szaladin tervez ellene	50
Negyedik novella: Egy barát, ki fölöttébb súlyos büntetést érdemlő bűnbe esett, ügyesen megmenekül a büntetéstől, szemére vetvén az apátúrnak ugyanazon bűnt	53
Ötödik novella: Monferrato őrgrófjának felesége tyúklakomával és néhány találó szóval lelohasztja Franciaország királyának eszeveszett szerelmét	57
Hatodik novella: Egy derék ember bizonyos talpraesett mondással megszégyeníti a barátok gonosz képmutatását	59
Hetedik novella: Bergamino, Primassóról és Clugny apátjáról mondott novellájával ügyesen megcsipkedi Cane della Scala urat, hirtelen rájött fösvénysége miatt	62
Nyolcadik novella: Guiglielmo Borsiere csattanós mondással ostorozza Ermino de Grimaldi úr fösvénységét	67
Kilencedik novella: Ciprus királya egy gascogne-i hölgy találó megjegyzésére pipogya emberből bátor emberré válik	70
Tizedik novella: Alberto de Bologna mester ügyesen megszégyenít egy hölgyet, aki őt akarta megszégyeníteni hozzá való szerelme miatt	71
Második nap: Kezdődik a második nap, melyen Filoména uralkodása alatt oly emberekről mondanak történeteket, kik különb-különbféle sorscsapások után, holott már nem is remélték, szerencsés véget érnek	79
Első novella: Martielline, ki nyomoréknak tetteti magát, úgy tesz, mintha Szent Arrigo holttesténél meggyógyulna, de minek utána turpissága kiderül, megverik, azután elfogják, és ámbátor már-már ama veszedelembe keveredik, hogy felkötik, végezetül megmenekül	82
Második novella: Rinaldo d'Asti, akit kirabolnak, Castel Guiglielmóba érkezik, és szállást nyer valamely özvegyasszonynál, s minek utána kára megtérül, épségben és egészségben megtér otthonába	87
Harmadik novella: Három ifjú eltékozolván vagyonát, szegény sorsra jut; egyik unokaöccsük kétségbeesésében hazatér egy apátúr társaságában, kiről kiderül, hogy Angolország királyának leánya; ez azután férjéul választja őt, bátyjainak mindent megtérít, mit elvesztettek, s ismét jómódba juttatja őket	93
Negyedik novella: Landolfo Ruffelo elszegényedik, felcsap kalóznak, a genovaiak foglyul ejtik, hajótörést szenved a tengeren, egy ékszerekkel telt ládán pasrtra jut, és minek utána Korfuban egy asszony pártfogásába veszi, gazdagon megtér otthonába	102
Ötödik novella: Andreuccio da Perugia Nápolyba jön, hogy lovakat vásároljon, egy éjszaka során háromszor kerül kemény veszedelembe, valamennyiből megmenekül, s egy rubinkóval hazatér	107
Hatodik novella: Madonna Beritolát, ki két fiát elvesztette, két őzgida társaságában meglelik egy szigeten; onnét pedig Lunigianába megy; ottan egyik fia a házigazdájának szolgálatába áll, és annak leányával szerelmeskedik, miért is börtönbe vetik. Szicília fellázad Károly király ellen, és a fiú, miután anyja felismeri, feleségül veszi amaz úrnak leányát; minek utána pedig testvérét is fölleli, ismét jómódba jut	120
Hetedik novella: Babilónia szultánja feleségül küldi egyik leányát Garbo királyához; a leány különb-különbféle kalandokon keresztül négy esztendő leforgása alatt különb-különbféle helyeken kilenc férfinak birtokába jut; végezetül szűz leány gyanánt visszakerül atyjához, ki is előbbi szándoka szerint feleségül küldi őt Garbo királyának	133
Nyolcadik novella: Antwerpen grófja hamis vád miatt számkivetésbe megy, és két gyermekét különb-különb helyeken hagyja Angolországban, maga pedig ismeretlenül visszatér, s szerencsés állapotban leli őket; annak dutána csatlós gyanánt beáll FGranciaország királyának seregébe, s miután ártatlansága kiderül, visszanyeri méltóságát	155
Kilencedik novella: A genovai Bernabót megcsalja Ambrogluolo, miért is elveszti vagyonát, s parancsot ad, hogy ártatlan feleségét megöljék. Az asszony megmenekül, s férfiruházatban szolgálatába áll a szultánnak; felleli a csalót, Bernabót pedig Alexandriába hozatja, hol is a csaló elveszi büntetését, maga pedig újból női ruhát ölt, s férjével együtt gazdagon megtér Genovába	170
Tizedik novella: A Paganino de Monaco elrabolja Ricciardo da Chinzica feleségét; ki is midőn megtudja, hol az asszony, odamegy, barátságot köt Paganinóval, visszakéri tőle feleségét, az pedig hajlandó visszaadni néki, ha az asszony is úgy akarja. Az asszony nem akar férjével menni, és Ricciardo halála után feleségül megy Paganinóhoz	183
Harmadik nap: Végződik a Dekameron második napja; kezdődik a haremadik; melyen Neitile uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik valamely fölöttébb kívánatos dolgot ügyességökkel megnyertek, vagy vcisszaszerezték, mit elvesztettek	195
Első novella: Massetto da Lamporecchio némának tetteti magát, s kertésznek áll valamely apácakolostorba; az apácák pedig mind versengenek abban, hogy véle háljanak	200
Második novella: Valamely csatlós Agilulf király feleségével szeretkezik, mit is Agilulf észrevesz, de nem szól: megleli a tettewt és megnyírja; a megnyírt ember mind a többieket megnyírja, s ekképpen kimenekül a csávából	206
Harmadik novella: Valamely hölgy szerelmes egy ifjúba, és tiszta lelkiismeretet színlelvén, gyónás érve alatt rávisz egy szigorú erkölcsű barátot, hogy tudtán kívül kezére járjon gerjedelme teljes-tökéletes kielégítésében	212
Negyedik novella: Don Felice oktatja Puccio testvért, hogy nyerhetné el az örök boldogságot, s annak okért penitenciát ró reá, melyet is Puccio testvér elvégez, azonközben pedig Don Felice a jámbor férfiúnak feleségével enyeleg	221
Ötödik novella: Zima odaajándékozza paripáját Francesco Vergellesi úrnak, s annak fejében engedelmet nyer, hogy szólhasson feleségével; hogy pedig az asszony hallgat, ő annak nevében felel magának, s a dolognak vége felelete szerint üt ki	227
Hatodik novella: Ricciardo Minutolo szerelmes Filipello Fighinolfi feleségébe; megtudja, hogy az asszony féltékeny, s azzal az ürüggyel, hogy Filipello az ő feleségével másnap valamely fürdőb en találkozik, elcsalja oda az asszonyt, ki azt hiszi, hogy férjével van; annak utána pedig megtudja, hogy Ricciardóval mulatott	233
Hetedik novella: Tedaldo hajba kap kedvesével, elutazik Firenzéből; majd visszatér oda bizonyos idő múltán zarándok képében: beszél a hölggyel, s felfedi előtte tévedését, megszabadítja a haláltól annak férjét, kit elítéltek ama vád miatt, hogy őt meggyilkolja, és kibékíti testvéreivel; annak utána pedig okosan élvezi szerelmét kedvesével	241
Nyolcadik novella: Ferondo bevesz bizonyos port, mire halott gyanánt eltemetik, az apátúr pedig, ki feleségével enyeleg, kiveszi őt sírjából, börtönre veti, és elhiteti vele, hogy a tisztítóhelyen van; minek utána pedig föltámad, feleségének az apátúrtól született fiát miként tulajdon gyermekét nev eli föl	258
Kilencedik novella: Giletta di Nerbona meggyógyítja Franciaország királyának sipolyát; férjéül kéri Beltramo di rossiglionét, ki akarata ellenére feleségül veszi őt, s mérgében Firenzébe megy, hol is valamely leányka után settenkedik, de annak képében Giletta hál vele; minek utána pedig két fia születik tőle, megszereti és megtartja felesége gyanánt	269
Tizedik novella: Valamely Alibech nevezetű leány remetének áll, Rustico barát pedig megtanítja, hogyan kell az ördögöt visszakergetni a pokolba; annak utána elviszik onnét, és Neerbal felesége lesz	278
Negyedik nap: Végződik a Dekameron harmadik napja, és kezdődik a negyedik, melyen Filostrato uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kiknek szerelme szerencsétlen végre jutott	289
Első novella: Tancredi, Salerne fejedelme, megöli leányának szerelmesét, s annak szívét aranyserlegben elküldi leányának, ki is méregitalt önt arra, az italt megissza, s ekképpen meghal	298
Második novella: Alberto testvér elhiteti valamely asszonnyal, hogy Gábriel arkangyal szerelmes belé, kinek képében ő maga többször is szerelmeskedik az asszonnyal; egyszer aztán megijed az asszonynak rokonaitól, kiugrik a házból, s megbúvik valamely szegény embernek házában, ki is vadember képében másnap a piacra vezeti őt, hol felismerik, annak utána pedig szerzetes testvérei megfdogják és börtönre vetik	308
Harmadik novella: Három ifjú szeret három nővért, s azokkal együtt Kréta szigetére szöknek; a legidősebb leány féltékenységében megöli szerelmesét; a második odaadja magát Kréta hercegének, s megmenti az előbbit a halálbüntetéstől, de őt magát a kedvese megöli, s az idősebbik leánnyal elmenekül: a gyilkossággal a harmadik nővért s ennek szerelmesét vádolják; és elfogatváőn be is vallják a gyilkosságot, de félnek a haláltól, pénzzel megvesztegetik a porkolábokat, és szegényen Rhodos szigetére menekülnek, hol is nagy nyomorúságban végzik életöket	318
Negyedik novella: Gerbino amaz ígéret ellenére, melyet Guiglielmo király, a nagyapja, hit alatt tett, megtámadja Tunisz királyának hajóját, hogy elrabolja annak leányát; minek utána pedig a hajó legénysége megöli a leányt, ő lekaszabolja a legénységet, végezetül pedig neki fejét veszik	325
Ötödik novella: Lisabetta bátyjai megölik annak kedvesét; ki is megjelenik a leánynak álmában, s megmutatja néki, hol vagyon eltemetve. A leány titokban kiássa annak fejét, s valamely bazsalikom-cserépbe helyezi; ott zokog felette álló óra hosszat minden áldott nap, mígnem bátyjai elveszik tőle, s akkor a leány kevés idő múltán meghal bánatában	330
Hatodik novella: Andreuola szereti Gabriottót, elmondja néki álomlátását, az viszont elmondja a leánynak a magáét; egyszerre csak meghal a leánynak karjaib an; miközben pedig a holttetemet a leány és cselédje annak házába viszik, elfogják őket a poroszlók; a leány elmondja, mi történt: a városbíró erőszakot akar elkövetni rajta, de a leány ellenszegül: atyja megtudja, hogy hol van, s minek utána ártatlansága kiderül, kiszabadítja; a leány azonban semmi áron nem akar tovább a vilkágban maradni, és apácának áll	354
Hetedik novella: Simona szereti Pasquinót; midőn együtt vannak egy kertben, Pasquino megdörzsöli fogait zsályalevéllel és meghal. Simonát elfogják, ki is mikor meg akarja msdutatni a bírónak, hogyan halt meg Pasquine, ugyancsak megdörzsöli fogait amaz zsálya levelével, és hasonlatosképpen szörnyethal	341
Nyolcadik novella: Girofamo szereti Salvestrát, Girolamoi, anyjának unszolására Párisba megyen; mikor visszatér, megtudja, hogy Salvestra férjhez ment. Titokban behatol annak házába, és ottan mellette meghal; annak utána pedig elviszik valamely templomba, hol is holtteste mellett Salvestra meghal	345
Kilencedik novella: Guiglielmo Rossiglione úr megéteti feleségével Guiglielmo Guardastagno úr szívét, kit az asszony szeretett, ő maga pedig megnyilkolt; mikor az asszony ezt megtudja, az ablakból a mélységbe veti magát és szörnyethal, és szerelmesével együtt temetik el	359
Tizedik novella: Valamely orvos felesége halott gyanánt ládába helyezi alvó kedvesét; a ládát két uzsoirás elviszi maga házába. Az ifjú felébred, és tolvaj gyanánt elfogják; a hölgy szolgálója megvallja a bírónak, hogy ő tette be a férfit ama ládába, melyet az uzsorások elloptak; miért is a férfi megmenekül az akasztófától, az uzsorásokat pedig a láda ellopása miatt pénzbírságra ítélik	354
Ötödik nap: Végződik a Dekameron negyedik napja: kezdődik az ötödik, melyen Aiammetta uralkodása alatt oly szerelmesekről lészen szó, kik kemény és siralmas megpróbáltatások után megnyerték boldogságukat	367
Első novella: Cimonénak a szerelemtől megjön az esze, és kedvesét, Efigeniát hajón megszökteti; Rhodosban börtönbe kerül, melyből Lisimaco kiszabadítja; akkor annak segítségével elrabolja Efigeniát és Cassandrát menyegzőjük napján, s velök együtt Krétába szökik; minek utána mindegyik feleségül veszi kedvesét, velök együtt hazahívják őket	370
Második novella: Costanza szereti Martuccio Comitót, s mikor hírétz veszi, hogy az ifjú meghalt, kétségbeesésében egyedül csónakba száll, melyet a szél susába sodor; kedvesét Tuniszban életben leli, felfedi magát előtte, s mivel az bizonyos tanácsaiért nagy becsületben vagyon a királynál, feleségül veszi a leányt, s véle együtt gazdagon megtér Lipari szdigetére	381
Harmadik novella:Pietro Boccamazza megszökik Agnolellával, rablók akadnak útjokba, a leány valamely erdőbe menekül, s annak utána egy kastélyba viszik; Pietrót elfogják, de megmenekül a rablók kezéből, s némi hányattatások után eljut amaz kastélyba, melyben Agnolella van; feleségül veszi őt, s vele együtt megtér Rómába	387
Negyedik novella: Lizio da Valbona úr ott lepi leányánál ricciardo Manardit; akkor ez feleségül veszi a leányt, annak atyjával pedig megbékél	394
Ötödik novella: Guidotto de Cremona leánykáját Giacomino de Pavia gondjaira bízza s meghal; a leányt Faenzában Giannole di Severino és Minghino di Mingole szereti; összeverekednek miatta, de akkor kidkerül, hogy a leány Giannole húga, mire Minghinóhoz adják feleségül	400
Hatodik novella: Gian di Procidát ott kapják kedvesénél, kit már annak előtte Frigyes királynak ajándékoztak; akkor oszlophoz kötözik, hogy a leánnyal együtt megégessék; mivel azonban Ruggieri del'Oria felismeri, megmenekül és feleségül veszi a leányt	405
Hetedik novella: Teodoro szerelmes Violantéba, gazdájának, Amerigo úrnak leányába, s teherbe ejti, miért is akasztófára ítélik; s mikor vesszőzés közben a vesztőhelyre viszik, atyja felismeri, megszabadítja, ő pedig feleségül veszi Violantét	411
Nyolcadik novella: Nastagio degli Onesti szerelmes a Traversari család egyik hölgyébe; eltékozolja vagyonát, de nem tudja megnyierni annak szerelmét. Hozzátartozóinak kérésére Chiassiba megy; ottan szemtanúja, amint valamely lovag meghajszol egy leányt, megöli és két kutyának veti eledelül. Meghívja ebédre rokonait és ama hölgyet, kit szeret, ki ugyancsak szemtanúja lesz, amint ama leányt a kutyák marcangolják; és akkor félelmében, hogy vele is ilyesmi történhetik, feleségül megy Nastagióhoz	418
Kilencedik novella: Federigo degli Alberighi szerelmes, de nem nyer viszontszerelmet, és az udvarlásban eltékozolja minden vagyonát, csupán egy sólyma marad; mivel pedig egyebe nincs, ezt tálalja fel ebédre hölgyének, ki meglátogatja; ki is mikor ezt megtudja, megenyhül irányában, feleségül megy hozzá, és gazdag emberré teszi	424
Tizedik novella: Petro di Vinciolo elmegy hazulról vacsorára, felesége felhivat magához egy fiút. Pietro hazatér, az asszony a fiút a tyúkkas alá rejti. Pietro elmeséli, hogy Ercolano, kinél vacsorán volt, házában feldezett egy ifjút, kit felesége bebovcsátott; az asszony legyalázza Ercolano feleségét, egy szamár véletlenül rálép az ujjára a fiúnak, ki a tyúdkkas alatt lapul, s ki erre elordítja magát. Pietro odaszalad, meglátja; megismeri felesége hűtlenségét, de végezetül is maga fajtalankodása kedvéért megbékél vele	430
II. KÖTET
Hatodik nap: Végződik a Dekameron ötödik napja, kezdődik a hatodik, melyen Elisa uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik valamely talpraesett válasszal vagy gyors elhatározással megszabadultak valamely veszteségtől, veszedelemtől vagy megszégyenüléstől	5
Első novella: Egy lovag azt mondja madonna Orettának, hogy egy novellável úgy elszórakoztatja, miképpen úgy érzi majd, mintha lóháton mentekvolna; de mivel ügyetlenül beszél, a hölgy kéri, hogy engedje leszállnia a lóról	10
Második novella: Cisti pék egy mondásával figyelmezteti Geri Spina urat kérésének szerénytelenségére	12
Harmadik novella: Monna Nonna de'Pulci Firenze püspökének túlságosan tisztességtelen tréfálkozására csattanós választ ad, mellyel elhallgattatja	15
Negyedik novella: Chichibio, Currado Giamfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával, mentegetődzvén, Currado dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado megfenyegette	17
Ötödik novella: Forese de Rabatta uram és Giotto mester, a festő, Mugellóból jövet tréfálkozván, csipkedik egymást ágrólszakadt külsejük miatt	20
Hatodik novella: Michele Scalza megbizonyítja némely ifjaknak, hogy a Baronciak a legnemesebb férfiak e világon s a tengeren, és vacsorát nyer	22
Hetedik novella: Madonna Filippát, a férje rajtakapja kedvesével; törvénybe idézi, de ottan az asszony talpraesett és mulatságos válaszával kimenti magát, s eléri, hogy a törvényt megváltoztatják	24
Nyolcadik novella: Fresco azt tanácsolja unokahúgának, hogy ne nézzen a tükörbe, ha, mint mondotta, bosszúságra vagyon utálatos embereket látnia	27
Kilencedik novella: Guido Cavalcanti valamely tréfaszóval udvariasan legorombít bizonyos firenzei lovagokat, kik megrohanták	29
Tizedik novella: Cipolla testvér megígéri bizonyos parasztoknak, hogy megmutatja nékik Gábriel arkangyal szárnyatollát; de mivel azoknak helyében széndarabokat lel, azt mondja, hogy ezek ama szénből valók, melyen Szent Lőrincet megsütötték	31
Hetedik nap: Végződik a Dekameron hatodik napja, kezdődik a hetedik, melyen Dionero uralkodása alatt oly asszonyokról folyik a szó, kik akár szerelemből, akár azért, hogy valami bajból menekedjenek, megcsalják férföket, akár rájött az, akár nem	47
Első novella: Cianni Lotteringhi éjjel kopogtatást hall ajtaján; felkelti feleségét, ki is elhiteti vele, hogy kísértet kopog; odamennek, hogy megbabonázzák valamely ráolvasással, mire a kopogás megszűnik	50
Második novella: Peronella hordóba bújtatja kedvesét, mikor a férje hazatér; mivel pedig a férj a hordót eladta, az asszony azt mondja, hogy ő is eladta valakinek, aki éppen benne van, és megvizsgálja, vajon ép-e. Akkor az illető kibújik, a hordót a férjjel kitisztogattatja, és hazaviteti házába	55
Harmadik novella: Rinaldo barát a komaasszonyával szerelmeskedik; a férj ott kapja őt az asszony szobájában; akkor tehát elhitetik vele, hogy a barát ráolvasott a fiacskája gilisztáira	59
Negyedik novella: Tofano egy éjszaka kizárja a házból feleségét, ki is mivel semmi rimánkodás árán nem tud bejutni, úgy tesz, mintha a kútba vetné magát, de csak egy nagy követ dob bele. Tofano kijön a házból és odaszalad, mire az asszony besurran a házba, kizárja az urát, és nagy nyelveléssel lepocskondiázza	65
Ötödik novella: A féltékeny férj papnak öltözködvén, meggyóntatja feleségét, ki is megvallja néki, hogy szeret egy papot, ki minden éjjel meglátogatja; miközben tehát a féltékeny férj nagy titokban lesbe áll a kapuban, az asszony a tetőn által beengedi kedvesét, és mulatja magát vele	69
Hatodik novella: Madonna Isabellát meglátogatja Lambertuccio, ki szerelmes belé, éppen akkor, mikor Leonetto nála van; midőn pedig a férje hazajön, Lambertucciót tőrrel a kezében kizavarja a házból, Leonettót pedig a férj hazakíséri	77
Hetedik novella: Lodovico felfedi madonna Beatrice előtt iránta való szerelmét; akkor a hölgy maga ruhájában leküldi férjét, Eganót a kertbe, maga pedig szerelmeskedik Lodovicóval, ki is annak utána felkel, kimegy a kertbe, és elnáspángolja Eganót	81
Nyolcadik novella: Egy féltékeny embernek felesége éjszakára madzagot köt maga lába ujjára, és ekképpen tudja meg, mikor jön hozzá kedvese. Férje észreveszi, s miközben utána szalad az asszony szeretőjének, az asszony maga helyett egyik szolgálóját fekteti ágyába, ezt a férj csúful elveri, és levágja haját, annak utána pedig elmegy az asszonynak bátyjaiért, kik is látván, hogy a dolog nem igaz, kegyetlenül összeszidják a férjet	87
Kilencedik novella: Nicostrato felesége, Lidia, szereti Pirrót, ki is, hogy az asszony meggyőzze őt, három dolgot kíván tőle, miket az rendre megtesz; annak utána Nicostrato szeme láttára szerelmeskedik az ifjúval, Nicostratóval pedig elhiteti, hogy az, amit látott, nem igaz	94
Tizedik novella: Két sienai ifjú szeret egy hölgyet, ki komaasszonya az egyiknek; a koma meghal, s ígérete szerint megjelenik cimborájának, és elmeséli néki, miképpen megyen sora a másvilágon	105
Nyolcadik nap: Végződik a Dekameron hetedik napja; kezdődik a nyolcadik, melyen Lauretta uralkodása alatt arról van szó, miképpen jár túl minden áldott nap a nő a férfinak, vagy férfi a nőnek, vagy egyik ember a másiknak eszén	113
Első novella: Gulfardo pénzt vesz kölcsön Guasparruolótól, és minek utána annak feleségével megegyezett, hogy emez pénz fejében véle hál, a pénzt odaadja neki, és az asszonynak füle hallatára azt mondja Guasparruolónak, hogy megadta a pénzt az asszonynak, mit is ez igaznak elismer	116
Második novella: Varlungo plébános szerelmeskedik monna Belcoloréval; zálogul otthagyja nála köpönyegét; mozsarat kér tőle kölcsön, s mikor visszaküldi, visszakéri köpönyegét, melyet zálogban otthagyott; melyet is a jóasszony csípős kiszólás kíséretében visszaad	119
Harmadik novella: Calandrino, Bruno és Buffalmacco végigmegy a Mugnone partján; meg akarják keresni a Heliotrop követ; Calandrino azt hiszi, hogy megtalálta; kövekkel megrakodva hazatér; felesége civakodni kezd véle, mire ő mérgében megveri, cimboráinak pedig elmeséli azt, amit azok jobban tudnak nála	125
Negyedik novella: A fiesolei prépost szerelmes valamely özvegyasszonyba, ki azonban nem szereti őt; s midőn azt hiszi, hogy az asszonnyal hál, tulajdonképpen egyik szolgálójával hál, és akkor a menyecske fivérei segítségével, a püspök rajtakapja	134
Ötödik novella: Firenzében három ifjú lehúzza egy marchei bírónak a nadrágját, miközben a bíró székében ül, s igazságot teszen	139
Hatodik novella: Bruno és buffalmacco ellopja Calandrino disznaját; ráveszik őt, hogy próbát tegyen gyömbérpirulával meg édesborral, hogy nyomára jusson a disznónak; neki magának egymás után beadnak áloéban főzött két vadgyömbérpirulát, s akkor ráolvassák, hogy ő maga volt a tolvaj; tetejében még kénytelen váltságdíjat adni nékik, hogy el ne mondják feleségének	142
Hetedik novella: Egy deák beleszeret valamely özvegyasszonyba, ki mást szeret, s egy téli éjszakán által állatja és várakoztatja a deákot a hóban; annak utána a deák valamely dologban tanácsot ád a hölgynek, kit is július havában egész napon által meztelenül állat valamely torony tetején, legyeknek és bögölyöknek és a nap tüzének prédájául	149
Nyolcadik novella: Két jó barát közül az egyik a másiknak feleségével szerelmeskedik; mikor a másik észreveszi, a feleségével egyetértésben úgy intézi, hogy barátját ládába zárja, s mikor az benne van, ő maga a láda tetején annak feleségével szerelmeskedik	172
Kilencedik novella: Simone mester, az orvos, be akar jutni valamely kalandos társaságba; Bruno és Buffalmacco elküldi őt éjjel bizonyos helyre, hol is Buffalmacco betaszítja egy pöcegödörbe, s ott hagyja	177
Tizedik novella: Egy szicíliai leány nagy furfangosan kicsalja valamely kereskedőtől mindenét, mit az Palermóba hozott; mikor a kereskedő megint visszajön, úgy tesz, mintha még több árut hozott volna magával, kölcsönpnzt vesz a leánytól, s annak fejében vizet meg kócot hagy neki	193
Kilencedik nap: Végződik a Dekameron nyolcadik napja; kezdődik a kilencedik, melyen Emília uralkodása alatt ki-ki tetszése szerint való tárgyban mond novellát, amiről éppen kedve tartja	207
Első novella: Madonna Francescába ketten szerelmesek, Rinuccio és Alessandro, de ő egyiket sem szereti, miért is az egyiket ráveszi, hogy halott gyanánt feküdjön be egy sírba, a másikat pedig, hogy ezt az élő-halottat vigye el hozzá; de mivel egyik sem tud végére járni a dolognak, ügyesen lerázza őket a nyakáról	211
Második novella: Valamely fejedelemasszony sebtiben fölkel a sötétben, hogy az ágyban kapja szerelmesével együtt az egyik apácát, kit bevádoltak nála; mivel pedig a fejedelemasszonynál éppenséggel egy pap van, hirtelenében a papnak nadrágját teszi fejére, abban a hiszemben, hogy az apácafőkötőt teszi fel; mikor pedig a bepanaszolt apáca észreveszi ezt, figyelmezteti rá a fejedelemasszonyt, mire megszabadul a büntetéstől, s azontúl kénye-kedve szerint együtt lehet szerelmesével	216
Harmadik novella: Simone mester, Bruno, Buffalmacco és Nello unszolására elhiteti Calandrinóval, hogy teherbe esett; miért is ez a három fent mondott fickónak orvosságra kappanokat és pénzt ad, és szülés nélkül megszabadul terhességétől	220
Negyedik novella: Cecco Fortarrige mindenét eljátssza Buonconventóban, azonfelül pedig Cecco Angiulieri pénzét is, és egy szál ingben utána szalad, s azt kiabálja, hogy amaz kirabolta őt, mire Angiulierit a parasztok elfogják; akkor Fortarrigo magára ölti amannak ruháit, felszáll annak lovára s elvágtat, őt magát pedig egy szál ingben otthagyja	224
Ötödik novella: Calandrino beleszeret valamely leányba; Brunótól talizmánt kap, mellyel is midőn a leányt megérinti, az véle megyen: de Calandrinót rajtacsípi a felesége, és istenigazában lepocskondiázza	228
Hatodik novella: Két ifjú éjjeli szállást vesz egy atyafinál; közülük egyik a fogadósnak leányához fekszik, a fogadósnak felesége pedig tévedésből a másik ifjúval hál. Az, ki a leánynál volt, később az apja mellé fekszik, és mindent elmond néki, abban a hiszemben, hogy cimborájával beszél. Hangos pörlekedésökre az asszony észbekap, átmegy leányának ágyába, s talpraesett mondással elsimitja a zűrzavart	237
Hetedik novella: Talano di Molese azt álmodja, hogy egy farkas szétmarcangolja feleségének nyakát és arcát; óvatosságra inti az asszonyt, de az nem hallgat rá, s ekképpen a dolog valóban megesik	242
Nyolcadik novella: Biondello becsapja Ciaccót egy ebéddel, miért is Ciacco nagy ravaszul bosszút áll, s úgy intézi, hogy Biondellót irgalmatlanul elagyabugyálják	244
Kilencedik novella: Két ifjú tanácsot kér Salamontól; az egyik abban, hogy miképpen nyerjen szerelmet, a másik, hogy miképpen fenyítse meg akaratos feleségét. Az előbbinek feleli, hogy szeressen, másodiknak pedig, hogy menjen a Libahídhoz	248
Tizedik novella: Donno Gianni di Barolo varázslatot végez Pietro koma kívánságára, hogy ennek feleségét kancává változtassa; és mikor arra kerül a sor, hogy a farkat is rávarázsolja, Pietro koma beleszól, hogy neki nem kell a farok, s ezzel el is rontja az egész varázslatot	253
Tizedik nap: Végződik a Dekameron kilencedik napja; kezdődik a tizedik, melyen Pamfilo uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik nagylelkűn vagy nemesen cselekedtek valamit a szerelemben avagy más dologban	261
Első novella: Valamely lovag a spanyol király szolgálatában áll; de úgy érzi, hogy nem nyer tőle méltó jutalmat, miért is a király biztos próbával megbizonyítja neki, hogy nem ő a hibás benne, hanem a lovagnak balszerencséje; annak utána pedig dősan megajándékozza	264
Második novella: Ghino di Tacco elfogja Clugny apáturát, és meggyógyítja gyomrának nyavalyáját, annak utána pedig szabadon bocsájtja. Ez pedig visszatérvén a római udvarba, Ghinót megbékélteti Bonifác pápával, ki őt ispotályos lovaggá teszi	267
Harmadik novella: Mitridanes irigykedik Náthánra annak nemeslelkűsége miatt; elindul, hogy meggyilkolja, bár nem ismeri: rábukkan, s akkor az tájékoztatja a dolognak módja felől, mire az ifjú a megegyezés szerint találkozik vele az erdőben, s mikor ráismer, elszégyelli magát és barátságot köt vele	272
Negyedik novella: Gentile de Carisendi úr Modenából jövet kiveszi sírjából a hölgyet, kit szeretett, s kit halott gyanánt eltemettek; ki is magához tér, és fiat szül, Gentile úr pedig őt is, fiacskáját is visszaadja a férjének, Niccoluccio Caccianimicónak	279
ötödik novella: Madonna Dianora januárban májusi gyönyörű kertet kér Ansaldótól. Ansaldo elkötelezi magát valamely varázslónak, s megadja a kertet a hölgynek, kinek ura engedelmet ad, hogy Ansaldónak kedvét töltse; ez a férj nagylelkűségének hallatára feloldozza a hölgyet ígérete alól, a varázsló pedig feloldozza Ansaldót, és semmit nem fogad el tőle	286
Hatodik novella: A győzelmes Öreg Károly király beleszeret valamely ifjú hajadonba, de elröstelli magát bolondos gondolatja miatt, s a leányt és annak testvérét nagy tisztességgel férjhez adja	290
Hetedik novella: Péter király értesülvén, mely forró szerelemmel viseltetik irányában a betegségben sínylődő Lisa, megvígasztalja őt; annak utána pedig férjhez adja valamely nemes ifjúhoz, homlokon csókolja, s magát lovagjául örökre elkötelezi	296
Nyolcadik novella: Sofronia azt hiszi, hogy Gisippus felesége, holott titus Quinctius Fulvus felesége, és ezzel Rómába megyen, hová Gisippus szegény sorban ugyancsak megérkezik, és abban a hiszemben, hogy Titus megveti őt, azt mondja, hogy embert ölt, meghalni kívánkozván, Titus megismeri, s hogy megmentse, magát vallja gyilkosnak; ennek hallatán azonban az igazi gyilkos felfedi magát; miért is Octavianus mind valamennyiöket felmenti. Titus pedig húgát Gisippusnak adja feleségül, s megosztja véle minden javait	304
Kilencedik novella: Szaladint, ki kereskedő képében jár, megvendégeli Torello; megindul a keresztes hadjárat; Torello időt szab feleségének, midőn újból férjhez mehet; fogságba esik; a szultán hírét hallja mint ügyes sólyomidomítónak; felismeri, magát is felfedi, és Torellót nagy tisztességgel vendégeli; Torelló nyavalyába esik, és varázslat segedelmével egy éjszaka alatt Paviába jut; minek utána pedig a lakodalmon, melyet felesége új menyegzőjén tartanak, felismerik, feleségével együtt megtér házába	322
Tizedik novella: Saluzzo őrgrófja, kit belső emberei kéréseikkel zaklatnak, hogy megházasodjék, mégis maga feje szerint választ feleséget, elveszi egyik parasztnak a leányát, kitől két gyermeke születik, s ezeket állítólag megöleti. Annak utána ürügyül veti, hogy megbánta házasságát, és azzal a szösszel, hogy mást vesz feleségül, hazahozatja tulajdon lkeányát, mintha az volna új felesége, maga feleségét pedig egy szál ingben kiűzi házából; de látván, hogy az asszony mindent békességgel tűr, meggyarapodik iránta való szerelme, visszahívja házába, megmutatja néki felnövekedett gyermekeit, s őrgrófné gyanánt tiszteli, és tiszteletet szerez néki	339
Végezetül szólk az íródeák	355