Délszláv szokások a Duna mentén

Fülszöveg

A szerző a háromszáz évvel ezelőtt hazánkba telepedett, főleg a Duna mentén élő szerbek, horvátok (bunyevácok, rácok, sokácok) és egyéb balkáni népcsoportok kultúrájának legősibb rétegével, a szokások gyakorlásának és folyamatos alakulásának kérdéskörével foglalkozik.
Az újonnan feltárt és a korábbról ismert anyag szembesítésével tárja fel a szokáshagyomány változásait, mozgási irányait. Munkájában foglalkozik a kalendáriumi ünnepekhez kapcsolódó társas és egyéni köszöntőszerű szokásokkal, a közösségi és családi élet szokásainak néhány formájával, továbbá a szokások néhány jellegzetes személyének, például a karácsonyi első látogatónak a szerepkörével, a tárgyi kellékek (karácsonyi tuskó, ünnepi kalácsok, növények) funkcionális vizsgálatával. Figyelmet fordít a szokásalakulatok táji-történeti változataira, hiszen azok mindig tükrözik az adott társadalmi és gazdasági viszonyokat, de bennük régebbi korok emlékei is felhalmozódnak. Mindezek kirajzolódnak a családi és a közösségi ünnepek (védszentünnepek, búcsúk, halotti emlékünnepek) és a gazdasági élet itt bemutatásra kerülő szokásaiból is.
Érinti az egyes szokásformák továbbélésének, illetve elhalásának egyházi tiltásokból eredő okait. Rámutat a szokáselemek és a szokásköltészet integrálódási és differenciálódási folyamataira, szól az affinitás és a helycsere problémájáról is.
Kötetét kottamellékletek és gazdag fényképanyag egészíti ki. Vissza