Délvidéki magyar útikönyv

Előszó

Történelmi áttekintés
¦¦ I,
I .
Történelmi áttekintés
Kezdjük mindjárt az elején: miért is nevezik Délvidéket Délvidéknek? Egyszerű a válasz, mert az egykori Magyarország déli része volt. Jelenleg Délvidék területén 3 ország osztozik: Horvátország, Szerbia és Románia. Horvátország Baranyát kapta, míg Szerbia Bácskát, Szerémséget, és a felosztott bánság egy részét, amin Romániával osztozkodott. Vármegyék szerint Baranya, Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Szerém vármegyéket csatolták el teljesen, illetve bizonyos részeit, legalábbis ami Délvidéket illeti. Tény, hogy Magyarország 2/3-ad részét elcsatolták 1920-ban. Ebben az időben hoztak létre új mesterséges államokat, mint Csehszlovákiát, illetve Jugoszláviát.
De ne rohanjunk előre az időben: Délvidéket nevezhetjük édes és mostoha Délvidéknek is. Hiszen a nemzetünk számára annyi minden jó és szép dolog történt ezen a vidéken, illetve annyit véreztek az itt élő emberek, mint sehol máshol. 1848-ban szörnyű dolgok történtek Délvidéken. Miután a szerbek Karlócán - osztrák támogatással - a ':'
magyar szabadságharc ellenében kikiáltották a független Szerb Vajdaságot, esztelen öldöklés vette kezdetét a szerbek részéről a magyarok rovására. Tették mindezt annak fényében, hogy az akkori Magyarországon élő nemzeti kissebségeknek voltak a világon a legnagyobb jogaik egy országon belül: állami támogatással működő kulturális, könyvkiadói központjuk, tanintézeteik voltak, szabadon használhatták az anyanyelvüket, stb. A legszömyübb mészárlásokat Zentán, Szenttamáson, és Bácsfoldváron követték el. Csak Zentán több mint 2000 magyar áldozat volt, akiket különös kegyetlenséggel megöltek, majd a levágott fejekből a Jézus Szíve templom előtt álló Szent Háromság szoborra piramist építettek. Szenttamáson is szömyű sors várt a magyarokra: csecsemőket szögeltek a magyar templom ajtajára, s céltáblaként használták őket, míg Bácsföldvár felszabadítói levágott csecsemő fejeket találtak szintén a magyar templomban. Tették mindezt azon emberek, akik a törökök elől menekülve otthont, menedéket találtak a magyarok hazájában: Magyarországon. 1849-ben, mikor Perczel Mór visszafoglalta a Délvidéket a szerb martalócoktól, nem történt semmiféle bosszú, vagy megtorlás a magyarok részéről. A szabadságharc bukása után a szerbek megkapták a Vojvodinájukat, ami pár évig fenn is állt, majd a kiegyezés után az Osztrákok, a szerbeket becsapva visszavonták autonómiájukat, és közigazgatásilag visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor használták először Délvidékre Vissza

Fülszöveg

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik nem a Vajdaságra kíváncsiak, hanem Délvidékre. Ha netán véletlenül nem tudnák mi is az a Délvidék, e könyvből megtudhatják. Délvidék sajnos kissé mellőzve van az utazási irodák kínálatából, és a szinte folyamatos magyarellenes atrocitások híre sem tesz jót a délvidéki felfedező kedvnek.
Ám az oly édes és mostoha Délvidék számomra az otthont jelenti, hiszen itt születtem én ezen a tájon, a bácskai nagy rónaságon. Ahol egykoron őseink győztes csatát vívtak, amire az egész keresztény világ minden nap délben megemlékezik. Ahol a világon először építettek olyan csatornát, amiről később a szuezit is mintázták. Ahol a három méteres kukoricás közepén Árpád-kori templom rom dacol az idő vas fogával. Ahol a rejtelmes elhagyott kastélyok, várak, erődítmények várnak az oda látogatóra. Ahol a Duna szinte tengerré szélesedik, majd 200 méterre szükül a Kazán-szorosokban.
Személyes tapasztalatok, kutatások, és élmények ismeretében állítottam Össze e könyvet, melyben a települések múltja, és jelene is helyet kapott a látnivalók mellett. A települések leírásánál előtérbe helyeztem a magyar vonatkozásokat, a magyar emlékek, emlékhelyek kiemelését.
Bácskay Zoltán Vissza