1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mai magyar nyelv rendszere I-II.

Bevezetés. Hangtan. Mondattan/Leíró nyelvtan. Mondattan

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Tudományos Akadémia a felszabadulás óta - régi mulasztásainak pótlására - anyanyelvünk mai állapotát különféle szempontokból tudományosan feldolgoztatja. E munkálatok egyik nagy eredményeként adta ki a Nyelvtudományi Intézetben több éves munkával készült összefoglaló nyelvleírást, amelynek I. kötete a Bevezetés, a Hangtan és a Szótan, II. kötete a Mondattan anyagát tartalmazza.
Az szerzők a művelt dolgozó társadalom tudatában meglevő ismereteket és művszókat lehetőleg megtartva, könnyen áttekinthető korszerű elméleti rendszert mutatnak be. A legtágabb értelemben vett "nyelvtan" a mai nyelv kategóriáit és rendszertani összefüggéseit nem merev, holt elemekként ábrázolja, hanem a társadalmi gondolatbecsében betöltött szerepünkben, működésünkben, - s egyben ma is folyó lassú mozgásukban. Az elméleti ismereteket a gyakorlati nyelvhasználatnak tudatosabbá,, helyesebbé, szebbé tétele végett bőséges helyesírási,, nyelvhelyességi és stilisztikai tanácsok egészítik ki. Az irodalmi... Tovább

Fülszöveg

A Magyar Tudományos Akadémia a felszabadulás óta - régi mulasztásainak pótlására - anyanyelvünk mai állapotát különféle szempontokból tudományosan feldolgoztatja. E munkálatok egyik nagy eredményeként adta ki a Nyelvtudományi Intézetben több éves munkával készült összefoglaló nyelvleírást, amelynek I. kötete a Bevezetés, a Hangtan és a Szótan, II. kötete a Mondattan anyagát tartalmazza.
Az szerzők a művelt dolgozó társadalom tudatában meglevő ismereteket és művszókat lehetőleg megtartva, könnyen áttekinthető korszerű elméleti rendszert mutatnak be. A legtágabb értelemben vett "nyelvtan" a mai nyelv kategóriáit és rendszertani összefüggéseit nem merev, holt elemekként ábrázolja, hanem a társadalmi gondolatbecsében betöltött szerepünkben, működésünkben, - s egyben ma is folyó lassú mozgásukban. Az elméleti ismereteket a gyakorlati nyelvhasználatnak tudatosabbá,, helyesebbé, szebbé tétele végett bőséges helyesírási,, nyelvhelyességi és stilisztikai tanácsok egészítik ki. Az irodalmi és köznyelvi szokás érzékeltetésére a szerzők gazdag példaanyagot idéznek. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés (Tompa József)
A nyelv és rendszere, működési szabályai
A nyelv fogalma, társadalmi szerepe és a gondolkodáshoz való viszonya7
A nyelv elemeinek szerepe a nyelv működésében; a beszélés lélektani jellemzése11
Az írás15
A nyelv rendszerszerűsége; a leíró nyelvvizsgálat16
A nyelv élete és a nyelvi változások; a történeti nyelvvizsgálat módszere19
A tágabb értelemben vett nyelvtani rendszer és annak fő részei21
Legfontosabb irodalom24
A mai magyar nyelv
A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai26
Nyelvünk fejlődésének mai szakasza31
Legfontosabb irodalom37
Könyvünk
Munkánk rendeltetése38
A feldolgozott nyelvi rétegek, nyelvfejlődési szakaszok41
A nyelvtani rendszer ábrázolásában követett főbb módszertani elvek44
Gyakorlati tanácsaink elvi alapjai50
A szerzői közösség létrejöttének és munkásságának főbb mozzanatai51
Példaanyagunk összeválogatásának szempontjai53
Szakirodalmi tájékoztatóink54
Legfontosabb irodalom54
Hangtan (Deme László)
Általános kérdések
A hangtan tárgya és részei; a fonéma57
A hangképzés és szervei58
A beszédhangok lehetséges tulajdonságai és ezek felhasználása63
Beszédhangjaink képzése és felosztása
Az egyes fonémát meghatározó jegyek64
A magán- és a mássalhangzó65
A magyar mássalhangzók
Nyelvállás és ajakműködés szerinti csoportok67
Időtartam szerinti csoportok70
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása70
A teljes magánhangzó-rendszer; kiegészítő megjegyzések71
Érzelemkifejező változatok74
Hangstilisztikai tájékoztató74
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések74
A magyar mássalhangzók
A minőségi meghatározó jegyek áttekintése76
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása80
Időtartam szerinti csoportok82
Érzelemkifejező kiejtésmódosulások84
Hangstatisztikai tájékoztató85
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések85
A hangok rokonsági rendszere
A hangok rokonságának fogalma88
A magánhangzók rokonsági viszonyai89
A mássalhangzók rokonsági viszonyai91
A hangok egymásra hatása a beszédben
Fonémáink asszociatív rendszere94
Magánhangzóink egymásra hatása94
Mássalhangzóink egymásra hatása98
Az igazodás98
A hasonulás98
Az összeolvadás102
A megrövidülés103
A kiesés104
A helyes kiejtést illető megjegyzések104
Helyesírási megjegyzések105
A szótag
A szótag fogalma107
A szótag szerkezeti fölépítése; a szótaghatár109
Helyesírási tudnivalók110
A magyar szótagtípusok és gyakoriságuk111
A hangsúly és a hanglejtés
Fogalmuk; fonetikai és nyelvi jellemzésük115
A magyar hangsúly hangtani szabályai116
A magyar hanglejtés hangtani szabályai117
Legfontosabb irodalom119
Szótan
A szó és a szókészlet általános kérdései (Szépe György
A szó; könyvünk szótani része
A magyar szó jellemző sajátosságai123
A szó értékű egyéb nyelvi elemek126
Könyvünk szótani részének tárgya és beosztása128
A mai magyar szókészlet
A mai magyar szókészlet jellemzése130
A magyar szókészlet mai mozgása135
A szókészlet és a nyelvtan
A szó grammatika oldala138
A szókincs tagolódása és a nyelvtan139
A nyelvtan rendszere és a szavak141
Legfontosabb irodalom142
A szójelentés (Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó mint nyelvi jel143
A szó jelentését vizsgáló tudományág146
A szó alakjának és jelentéstanának kapcsolata147
Legfontosabb irodalom151
A jelentésfunkció
A szó jelentésfunkciója153
A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései154
Az egy- és a többjelentésű szavak155
Az állandó és az alkalmi jelentés156
Legfontosabb irodalom160
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése
Az azonos alakú szavak161
Az rokon értelmű szavak163
Az eltérő és ellentétes jelentésű (értelmű) szavak165
Legfontosabb irodalom
A szóhangulat
A szóhangulat és a szójelentés összefüggései172
A szó hangalakja mint a szó hangulatának forrása168
A használat társasdalmi háttere és a szó hangulata169
A szó származásának hatása a szó hangulatára171
Legfontosabb irodalom172
A tulajdonnév és a köznév jelentéstani különbségei
A fogalmi tartalom kérdése173
A tulajdonnév hangulata174
Legfontosabb irodalom175
A jelentésváltozás
A jelentésváltozás fogalma, okai és osztályozási szempontjai176
A jelentésváltozás főbb típusai182
Legfontosabb irodalom192
A szófajok (Imre Samu és Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó nyelvtani jellege193
A szófaj fogalma; a szófajtan helye a nyelvtan nagy egységei közt194
Szófaji rendszerünk áttekintése196
Legfontosabb irodalom200
Az ige
Az ige fogalma201
Az ige fajai202
Szófaji határkérdések210
Legfontosabb irodalom211
A névszók
Általános kérdések
A névszói jelentéstartalom közös jegyei212
Egyéb szófaji sajátságok213
A főnév
A főnév fogalma; a konkrét főnév és fajtái214
Az elvont főnév és fajtái219
A főnév legfőbb alak- és mondattani sajátságai220
Szófaji határkérdések220
Legfontosabb irodalom222
A főnévi igenév
Az igenevek általános jellemzése222
A főnévi igenév sajátos tulajdonságai223
Legfontosabb irodalom225
A melléknév
A melléknév fogalma és fajtái225
A melléknév alak- és mondattani sajátosságai227
Szófaji határkérdések227
Legfontosabb irodalom228
A melléknévi igenév
A melléknévi igenév fogalma; ezek közös sajátosságai229
A folyamatos történésű melléknévi igenév230
A befejezett történésű melléknévi igenév231
A beálló történésű melléknévi igenév232
Legfontosabb irodalom233
A számnév
A számnév fogalma; szófaji jegyei234
A számnév fajai234
Legfontosabb irodalom237
A névmás
A névmás általános ismertető jegyei és további osztályozása237
Az egyes névmási alfajok részletes vizsgálata238
Legfontosabb irodalom250
A határozószók
Általános kérdések
A közös szófaji jegyek251
A további osztályozás253
A valóságos határozószók
A valóságos határozószók fogalma253
A határozott fogalmi tartalmú valóságos határozószók254
A névmási határozószók255
Legfontosabb irodalom257
A határozói igenvevek258
Legfontosabb irodalom260
A módosító szók
A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók260
A mondat értékű módosító szók262
Legfontosabb irodalom262
Az igekötők
Az igekötők fogalma és általános jellemzése263
Az igekötővel kifejezett főbb jelentésárnyalatok265
Legfontosabb irodalom267
A viszonyszók
A névelő
A névelő fogalma; alosztályai s ezek közös jegyei268
A határozott névelő sajátos szófaji kérdései269
A határozott névelő alkalmazásának különféle típusai269
A határozatlan névelő sajátos szófaji kérdései275
A határozatlan névelő alkalmazásának különféle típusai276
A határozott és a határozatlan névelő szórendi helye; kapcsolata a hozzá tartozó névszóval277
Legfontosabb irodalom281
A névutó
A névutó jelentése és nyelvi funkciója; további osztályozása281
A névutó és más szófajok viszonya283
A személyes névmás névutós változataként használt szók284
A névutó-melléknevek285
Legfontosabb irodalom287
A kötőszó
A kötőszó általános szófaji jellemzése287
A fontosabb alcsoportok288
Legfontosabb irodalom290
Az indulatszó
Az indulatszó szófaji sajátságai291
További alcsoportok, típusok292
Legfontosabb irodalom294
A szóelemek általános kérdései (Károly Sándor)
A szóelem fogalma295
A szóelemek fajtái: a szótő és a toldalékok295
Tőtípusok, tőváltozatok298
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje301
A szóelemek kapcsolásának módja302
A kötőhangzók303
A toldalékalakok és -változatok306
A tövek és a toldalékok kapcsolódása; toldalékcsoportok309
Legfontosabb irodalom312
A szótövek (Károly Sándor)
Az igetövek
Egyalakú igetövek313
Többalakú igetövek314
A névszótövek
Egyalakú névszótörvek321
Többalakú névszótövek323
A tulajdonnevek sajátos tőtani kérdései329
Legfontosabb irodalom330
A szótövek rendszerének áttekintése331
A szóképzés (Ruzsiczky Éva)
Általános kérdések
A szóképzés fogalma333
Az alapszó333
A képző szerepe, jelentése, hangulata, termékenysége, gyakorisága335
A képző hangalakja; a szóképzéssel kapcsolatos alaktani kérdések340
A képző szerkezete342
Az igeképzők
Igékhez járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői345
A műveltető igék képzői355
A szenvedő igék képzői357
A visszaható igék képzői358
A ható ige képzője361
Névszókhoz járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői363
A tökéletlen műveltető igékhez hasonló igék képzői367
Az álvisszaható igékhez hasonló igék képzői369
A névszóképzők
Igékhez járuló névszóképzők
Főnevek képzői és a főnévi igenév képzője372
Melléknevek és melléknévi igenevek képzői382
A határozói igenév képzői392
Névszókhoz járuló névszóképzők
Főnevek képzői393
Melléknevek képzői404
Számnevek képzői419
Legfontosabb irodalom420
A szóösszetétel (B. Lőrinczy Éva)
Általános kérdések
A szóösszetétel fogalma421
Az összetett szó és elemei422
Szerves és szervetlen összetett szavak425
A szerves szóösszetétel
A mellérendelő összetétel
A fő típusok áttekintése427
A kettőztetés427
Az ikerítés431
Mellérendelő összetett szók alakulása önálló szavakból433
Az alárendelő összetétel
Általános kérdések439
Mondaton kívül, egyszerre végbemenő összetétel439
Mondatban, lassan végbemenő összetétel445
A szervetlen szóösszetétel456
Legfontosabb irodalom458
A szóalkotás ritkább módjai (Tompa József)
Általános kérdések459
Az egyes főbb típusok részletes vizsgálata461
Az elvonás461
Hangrendi párhuzamok keletkezése464
A nepetimológia465
A szóvegyülés465
Egyéb szóalak-változtatások466
A szóösszevonás és a betűszóalkotás469
Legfontosabb irodalom470
A ragozás (S. Hámori Antónia és Tompa József)
Általános kérdések
A ragozás fejezetének tárgya és a nyelvtan rendszerben való helye473
A szófajok szerepe a ragozásban; a magyar ragozásrendszerek áttekintése474
A jelek és a ragok viszonykifejező szerepe; alaki és funkciós összefüggések476
A ragozástani kategóriák általános jellege479
A ragozástani értékű szóalakok szerkezete480
Az igeragozás
Általános kategóriái
Az alany száma és személye; a tárgy személye; az alanyi és tárgyas igeragozás482
Az igemódok485
Az igeidők491
Egyéb általános kérdések497
Az alanyi igeragozás iktelen és ikes változata
A kijelentő mód jelen ideje500
A kijelentő mód múlt ideje503
A kijelentő mód jövő ideje504
A feltételes mód jelen ideje504
A feltételes mód múlt ideje505
A felszólító mód jelen ideje505
A régies idők507
A tárgyas igeragozás
A kijelentő mód jelen ideje508
A kijelentő mód múlt ideje509
A kijelentő mód jövő ideje509
A feltételes mód jelen ideje510
A feltételes mód múlt ideje510
A felszólító mód jelen ideje510
A régies idők511
Legfontosabb irodalom511
Az igeragozás fő paradigmáinak táblázatos áttekintése512
Az igei jelek és ragok fő típusainak táblázatos áttekintése514
A névszóragozás
A jelek és a jelszerű ragok
A névszói többes szám fogalma; a -k általános többesjel
A névszói többes szám és jelei515
A -k jel használata517
Legfontosabb irodalom519
Az -é (többes számban -é + -i) birtokjel
Nyelvtani szerepe és jellege519
A tőhöz való kapcsolódás kérdései520
A birtok többségének kifejezése521
Legfontosabb irodalom521
Az -ik kiemelő jel
A toldalék nyelvtani szerepe, jellege522
A tőhöz való kapcsolódás kérdései522
Legfontosabb irodalom523
A fokozás
A fokozás fogalma, köre és rendszere523
Az egyes fokok nyelvtani jelentése524
Az egyes fokok legszokásosabb alaki megkülönböztetése527
A toldalékolás ritkább alaki szabályosságai és egyes kivételei528
A körülírt fokozás530
Legfontosabb irodalom531
A névszói személyragozás
Általános kérdések
Fogalma és fő kategóriái531
A személyragok sorrendi helye és nyelvtani jellege532
A birtokos személyragozás
A ragok különféle nyelvtani jelentései533
Szófaji megjegyzések535
A személyi egyeztetés536
Az ismétlődő személyragok kitétele vagy elhagyása536
Az egyes birtokos (vagy velük azonos alakú más névszói) személyragok szabályos használata537
A birtokos személyragozás rendhagyó típusai546
Határozószói személyragozás
Használati köre, elterjedtsége547
Alaki megjegyzések547
A főnévi igenév személyragozása
Használati köre, elterjedtsége548
Alaki megjegyzések549
A -t, -tt képzős igenévi-igei alakulások személyragozása
Használati köre, elterjedtsége549
A személyragok és tőhöz kapcsolódásuk jellege550
Legfontosabb irodalom551
A névszói viszonyragozás
Általános kérdések
Az ide tartozó alakok és rendszerszerűségük552
Az egyes alakok viszonyjelentésbeli összefüggései554
A viszonyjelentés szerepe az egyes ragok (ragos alakok) elnevezésében és ragozástani tárgyalásában556
A ragváltozatok (-alakok) és a tőhöz kapcsolódásuk általános kérdései558
Szófaji kérdések560
Az egyes alakok és ragos alakok részletes vizsgálata
A zérus ragos (nominativusi) alak562
A -t ragos (accusativusi) alak562
A -ban ~-ben ragos (inessivusi) alak563
A -ból ~-ből ragos (elativusi) alak566
A -ba ~-be ragos (illativusi) alak567
Az -n, -on ~-en ~-ön ragos (superesssivusi) alak567
A -ról ~-ről ragos (delativusi) alak568
A -ra ~-re ragos (sublativusi) alak569
A -nál ~-nél ragos (adessivusi) alak570
A -tól ~-től ragos (ablativusi) alak571
A -t, -tt ragos (locativusi) alak571
Az -ig (-iglan ~-iglen) ragos (terminativusi) alak572
Az -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak573
A -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak573
a -kor ragos (temporalis) alak574
A -szor ~-szer ~-ször (-szorta ~-szerte ~-szörte) ragos (multiplicativusi) alak575
Az -n ragos (1. modalisi-essivusi) alak575
A -lag ~-leg ragos (2. modalisi-essivusi) alak575
a -képp (-képpen) ragos (formalisi) alak577
Az -ul ~-ül ragos (essivusi-modalii alak)578
A -ként ragos (essivusi-formalisi) alak578
A -nként ragos (distributivusi) alak579
Az -nta ~-nte ragos (distributiv temporalisi) alak580
A -vá ~-vé ragos (translativusi-factivusi) alak580
A -val ~-vel ragos (instrumentalisi-comitativusi) alak581
A -stul ~-stül ragos (sociativusi) alak581
Az -ért ragos (causalisi-finalis) alak582
A -nak ~-nek birtokos jelzői ragos (genitivusi) alak582
Legfontosabb irodalom583
A jeles és a személyragos névszói alakok táblázatos áttekintése584
A névszói viszonyragozás táblázatos áttekintése586
II. kötet
Mondattan
A mondat és a mondattan általános kérdései (Tompa József)
A magyar mondat jellemző sajátságai és meghatározása
A mondatalkotás7
A mondat, mint alkalmi nyelvi egység7
A hagyományos, bármikor újra felhasználható kész mondatok10
A mondat nyelvtani megformáltsága13
A mondat meghatározása18
A mondattan, könyvünk mondattani része
A mondattan és tárgya20
Könyvünk mondattani részének tárgya és beosztása21
Legfontosabb irodalom22
A mondatfajták (Károly Sándor)
A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai
A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat
A felosztás szempontjai26
Az egyes mondatfajták jellemzése27
A kijelentő mondat27
A felkiáltó mondat29
Az óhajtó mondat31
A felszólító mondat34
A kérdő mondat37
A mondatfajták grammatikai kifejező eszközeinek áttekintése41
A grammatikai forma és funkció ellentmondása44
Kérdő mondatok más funkcióban46
Felkiáltó mondatok más funkcióban46
Felszólító mondatok más funkcióban46
Az állító és a tagadó mondat
Az állítás és a tagadás fogalma48
A tagadó szerkezet és a tagadó mondat48
Állító és tagadó mondattípusaink50
A tagadás célja, szerepe, alkalmazása52
A tagadás kifejező eszközei53
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondatok
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondat fogalma56
A pontosan kiegészíthető mondatok57
Pontosan nem tagolható mondatok60
Tagolatlan mondatok62
Az indulatszó62
A megszólítás63
Legfontosabb irodalom64
A szószerkezetek (Tompa József)
Általános kérdések
A szószerkezet és a szószerkezettan65
A szószerkezetek fajtái és nyelvi felhasználásuk jellege67
A szószerkezetek fontosabb határkérdései76
A szószerkezetfajták fő típusainak általános szófaji és alaktani törvényszerűsége
A perdikatív szószerkezetfajták80
Az alárendelő szószerkezetfajták82
A mellérendelő szószerkezetfajták89
A legfőbb egyszerű szószerkezettípusainak áttekintése92
Legfontosabb irodalom93
Az egyszerű mondat belső megszerkesztettsége és részei
Általános kérdések
A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége95
A kéttagú egyszerű mondat legjellemzőbb szerkezeti váza95
A tagolatlan mondat legjellemzőbb szerkezeti váza100
A mondatrészek és összefüggéseik, a mondat szerkezetének mondatrészek szerinti vizsgálata100
A főmondatrészek
Az alany
Az alany és az állítmány mint a mondat fő részei105
Az alany tartalmi jellemzése107
Az alany szófajának és ragozásának kérdései109
Az alany kitétele vagy odaértése, a lappangó alanyú mondat112
A határozatlan és az általános alanyú mondat113
A határozatlan alanyú mondat113
Az általános alanyú mondat114
A kettős alanyú mondat115
Az alárendelt alany116
Az állítmány
Az állítmánynak alanyához való viszonya118
Az állítmány pontosabb jelentése120
Az állítmány módja és ideje129
Az igemódok használata130
Az igeidők használata133
Az állítmány szám- és személybeli egyeztetése
Általános kérdések138
A számbeli egyeztetés fontosabb szabályai140
A személybeli egyeztetés szabályai143
A vonatkozó névmás személybeli egyeztetése144
Legfontosabb irodalom146
A bővítmények
A tárgy
A tárgy fogalma, mondatbeli szerepe és jelentése, a tárgyas szerkezet147
A tárgy szófaja150
A tárgy kifejezésmódja153
A tárgy fölé rendelt mondatrész154
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata, a tárgyas igeragozás használata157
Legfontosabb irodalom161
A határozó
Általános kérdések162
A határozó fogalma, kifejező eszközei162
A határozó fölé rendelt mondatrész165
A határozó érintkezései más mondatrésszel168
A határozó fajtái170
Az irányhármasság a határozók rendszerében174
A helyhatározó175
A ragos helyhatározó176
A névutós helyhatározó181
A határozószóval kifejezett helyhatározó182
A helyhatározó eszközeinek képes használata, határkérdések183
Az időféle határozó185
A valóságos időhatározó185
A ragtalan időhatározó185
A ragos időhatározó186
A névutós időhatározó189
A határozószóval kifejezett időhatározó192
Az időhatározó érintkezése más mondatrészekkel194
Függelék: A feltételes értelmű időhatározó195
A számhatározó195
A ragos számhatározó196
A névutóval és határozószóval kifejezett számhatározó197
A módféle határozó198
A módhatározó198
A ragtalan módhatározó198
A ragos módhatározó198
A névutós módhatározó202
A határozószóval kifejezett módhatározó203
A módhatározó érintkezései más mondatrészekkel204
Függelék:
A következményes értelmű módhatározó205
A hasonlító értelmű módhatározó206
Az eszközhatározó206
A ragos eszközhatározó207
A névutós eszközhatározó208
A határozószóval kifejezett eszközhatározó209
A fok- és mértékhatározó209
A fokhatározó kifejező eszközei209
A fokhatározó érintkezései más mondatrészekkel212
Függelék:
Következményes értelmű fokhatározó213
A mértékhatározó kifejező eszközei213
A mértékhatározó érintkezései a tárggyal216
Az okhatározó217
A kiváltó vagy indító ok217
A kényszerítő ok218
A megengedő ok218
A viszonzó ok219
A következtető ok219
A határozószóval kifejeztett okhatározó221
A kötőszós okhatározó221
Az okhatározós érintkezései más mondatrészekkel222
A célhatározó222
A miért, mi célból, mi végett? kérdésre válaszoló célhatározó222
A mi célra, mi végre, minek? kérdésre válaszló célhatározó225
Különleges célhatározói funkciójú szerkezetek227
Az állapotféle határozó227
Az állapothatározó228
A valóságos állapothatározó228
A hogyan, milyen állapotban? kérdésre válaszoló valóságos állapothatározó228
A miként, miül, minek? kérdésre válaszló valóságos állapothatározó235
A számállapot-határozó236
Függelék:
A megengedő értelmű állapothatározó236
A hasonlító értelmű állapothatározó237
A feltételes értelmű állapothatározó238
A körülményhatározó238
A ragos körülményhatározó238
A névutós körülményhatározó239
Sajátos körülményhatározó239
A tekintethatározó240
A ragos tekintethatározó240
A névutós és a határozószós tekintethatározó241
A társhatározó242
A ragos társhatározó242
A névutós és a határozószós társhatározó243
A társhatározó érintkezései más mondatrészekkel243
Az eredethatározó243
A ragos eredethatározó244
Kettős határozó eredet- és eredményhatározóból245
A névutós és a határozószós eredethatározó245
Az eredethatározó érintkezései más mondatrészekkel245
Az eredményhatározó245
A ragos eredményhatározó245
A névutós és a határozószós eredményhatározó248
A részeshatározó249
A ragos részeshatározó249
A névutós és a határozószós részeshatározó250
A részeshatározó érintkezései más mondatrészekkel251
Az állandó határozó (vonzat)251
Legfőbb sajátságai251
A ragos és névutós állandó határozó251
Az állandó határozó és a fenti határozói kategóriák viszonya255
Függelék:
A középfok melletti hasonlító határozó257
Legfontosabb irodalom258
A jelző
Általános kérdések260
A jelző fogalma, osztályozása és legfőbb sajátságai260
A jelzett szó szófaja, alakja és mondatbeli szerepe262
A minőség- és mennyiségjelző265
A minőség- és mennyiségjelző szerepe a mondatban, kérdőszavai, elemzése265
A minőség- és mennyiségjelző szófaja279
A minőség- és mennyiségjelzős szerkezet jelzett szava280
A jelző kapcsolata a jelzett szóval, a jelzős szerkezet alaki kérdései283
A jelzők sorrendje a minőség- és mennyiségjelzős szerkezetekben283
A birtokos jelző285
A birtokos jelző mondatbeli szerepe és jelentése285
A birtokos jelző szófaja és alakja288
A jelzett szó szófaja és alakja292
a birtokos jelző és jelzett szava a különféle szerkezetláncolatokban, értelmi megfelelések, határkérdések294
Az értelmező jelző295
Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái295
A minőségjelzői értelmező296
A mennyiségjelzői értelmező298
A birtokost jelentő értelmező299
Az azonosító értelmező jelző (appositio)299
Az értelmező jelzős szerkezet alaki és szerkezetbeli sajátságai305
Az értelmező jelző használatának oka és célja312
Legfontosabb irodalom313
A többtagú (halmozott) mondatrészek
A többtagú (halmozott) mondatrész fogalma315
A többtagú mondatrésznek a többi mondatrészhez való viszonya317
A párhuzamos többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya317
A nem többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya325
Függelék:
A mellérendelő kötőszós azonosítás326
Legfontosabb irodalom327
Az összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat
Általános kérdések
Az alárendelő összetett mondat fogalma, tagmondatainak legfőbb közös sajátságai330
A mellékmondat és a mondatrész viszonya334
A mellékmondatok osztályozása336
A főmondati utalószók és a mellékmondati kötőszók használatának egyetemes kérdései340
Legfontosabb irodalom345
Az alanyi mellékmondat
Az alanyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya346
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata347
Az állítmányi mellékmondat
Az állítmányi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya350
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata352
Legfontosabb irodalom353
A tárgyi mellékmondat
A tárgyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya354
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata356
Az egyenes és a függő idézet, a függő kérdés359
Legfontosabb irodalom364
A határozói mellékmondat
A határozói mellékmondat fogalma, osztályozási szempontjai és a főmondathoz való viszonya365
A helyhatározói mellékmondat369
Az időhatározói mellékmondat369
A módféle határozót kifejtő mellékmondat375
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat384
Az állandó határozót kifejtő mellékmondat390
Függelék:
A hasonlító határozói mellékmondat391
Legfontosabb irodalom392
A jelzői mellékmondat
Általános kérdések393
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat394
Általános megjegyzések, kérdőszók394
A minőség és mennyiségjelzői mellékmondat utalószava, kötőszava és fajtái395
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat alkai kérdései401
A birtokos jezői mellékmondat403
Az értelmező jelzői mellékmondat403
Legfontosabb irodalom417
A mellérendelő összetett mondat
Általános kérdések
A tartalmi viszonyok408
Szerkesztési kérdések408
A kapcsolatos mondatok
Általános jellemzésük410
Az egyszerű kapcsolatos viszony411
A fokozó kapcsolatos viszony417
Az ellentétes mondatok
Általános jellemzésük419
Az egyszerű ellentétes (szembeállításos) viszony419
A kizáró ellentétes (ellentmondásos) viszony423
A megszorító ellentétes viszony424
A választó mondatok
A kirekesztő választó viszony429
A megengedő választó viszony430
A következtető és a magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok
A következtető utótagú mellérendelő összetett mondatok433
A magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok436
A többszörösen összetett mondat
Általános kérdések441
A mellérendelő többszörösen összetett mondat441
Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat442
A körmondat448
A mondatok rendje
A mellérendelő összetett mondat sorrendi kérdései451
Az alárendelő összetett mondat sorrendi kérdései452
Legfontosabb irodalom455
Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet (Deme László)
A hangsúly
A hangsúly fogalma és fajtái458
Az értelmi hangsúly458
Az érzelmi hangsúly466
A ritmikai hangsúly468
A szórend
A szórend fogalam és funkciója471
A szavak szófaji jellegéhez köthető szórendi formák473
A szoros szerkezetek belső rendje482
A mondat szórendi felépítése482
A mondat tartalmi jellegével összefüggő szórendi kérdések495
A hanglejtés
A hanglejtés fogalma és funckiói503
Értelmi szerepű hanglejtés alapformák504
Érzelmi alapú hanglejtési változatok511
Ritmus és hanglejtés515
A szünet
A szünet fogalma, funkciói és fajtái518
A szünet megjelenési formái519
A szünetek átlagos időtartama520
A szünet jelzése írásunkban520
Legfontosabb irodalom521
Az irodalmi példák forrásai523
Tárgymutató533
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II.

Könyvtári könyvek voltak. A borító kissé foltos, elszíneződött. A lapélek enyhén foltosak.

Védőborító nélküli példány.

Állapot: Közepes
5.400 Ft
4.320 ,-Ft 20
35 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II. A mai magyar nyelv rendszere I-II.

A védőborítók kissé kopottak, elszíneződtek. A borítók elszíneződtek, a lapélek enyhé foltosak.

Állapot:
5.400 ,-Ft
43 pont kapható
Kosárba
konyv