1.034.862

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az 1437-1438. évi erdélyi parasztfelkelés forrásai

Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Kriterion Könyvkiadó
Kiadás helye: Bukarest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 234 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 973-26-0210-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A parasztfelkelések és parasztháborúk a feudális kori európai történelem külön fejezetét alkotják. Majdnem minden európai ország középkori fejlődését egy vagy két, néha több parasztmozgalom... Tovább

Előszó

A parasztfelkelések és parasztháborúk a feudális kori európai történelem külön fejezetét alkotják. Majdnem minden európai ország középkori fejlődését egy vagy két, néha több parasztmozgalom szakította meg. Az utóbbi kifejezés nem túlzás, hiszen az osztályharc eme formái a feudalizmus korában valójában megszakították a hűbéri keretek között addig zajló mindennapi életet. Az alapvető anyagi javak termelője, a feudális függőség különböző szintjén élő parasztság a politikai és társadalmi történelemalakítás porondjára lépett, és megpróbálta új irányba terelni sorsa alakulását. Elkeseredett kísérletet tett arra, hogy fegyverrel a kezében változtasson helyzetén, enyhítse vagy éppenséggel számolja fel feudális kizsákmányolását.
A parasztság küzdelme nem szorítkozott azonban csupán a fegyveres felkelésekre. Harcának állandó jellegű megnyilvánulásai is voltak. Ezek közé tartoztak a földesúri szolgálmányok nem ritka megtagadása, a jobbágyok elbujdosása, szökése, városokba vagy a bizonyos szabadságokat élvező közösségekbe való költözése, az egyéni bosszúállás különböző formái, a helyi jellegű szembeszegülések a földesurakkal stb. Mindezektől abban különböztek a parasztháborúk és parasztfelkelések, hogy egész országok vagy országrészek parasztságát lendítették harcba, és olyan követelésekkel léptek fel, amelyek az egész elnyomott parasztság általános érdekeit fejezték ki. A parasztháborúk és jobbágy felkelések szervezettségüknél fogva is jelezték a paraszti osztályharc magasabb szintjét a feudalizmus korában.
A történetírásban régóta a sokat vitatott kérdések közé tartozik a két különálló, ám sokszor következetlenül használt fogalom: a parasztfelkelés és parasztháború, A szakirodalomban egyre inkább kirajzolódott a két fogalom minőségi különbsége. A nemzetközi tudományos fórumokon (történettudományi világkongresszusokon, regionális konferenciákon vagy más nemzetközi tudományos összejöveteleken) elhangzott viták és állásfoglalások összegezték a feudális kori parasztfelkelések kutatásában a különböző országok történetírásában elért eredményeket. Mindinkább tért hódít az a nézet, amelynek értelmében a parasztháborúk abban különböznek a parasztfelkelésektől, hogy míg ez utóbbiak a helyi jellegű egy és ugyanazon időben lezajlott megmozdulások összességét jelzik, a parasztháborúkat egy vagy több paraszti hadsereg fegyveres fellépése, a velük szemben álló nemesi hadakkal vívott csaták, ütközetek jellemzik, egyszóval a parasztok háborúja a feudális kizsákmányolás ellen. Vissza

Tartalom

Az 1437-1438. évi parasztfelkelés és forrásai 5
Oklevelek 27
1. 1417. április 26. Déva. Lépes Loránd erdélyi alvajda igazolja a hét szász széknek, hogy levelüket Kardos János lázadásáról megkapta; jelzi az ügynek a vajdához való tovább jelentését, s egyben kéri tanácsbeliek kiküldését Szentimrére 27
2. 1422. május 22. Kolozsvár. Ruffus Tamás, Kolozsvár bírája, a kolozsvári mészáros céh azon tagjaira, akik a céhen belül egyenetlenséget támasztottak és fellázadtak, megfelelő büntetést szab ki 29
3. 1430. július 19. Bécs. Zsigmond király megparancsolja az erdélyi vajdának, hogy a szászok és a két székely ispán: Kusalyi Jakcs János és Mihály segítségével verje le a székelyek felkelését 32
4. 1431. március 5. Baia. A baiai katolikus püspök közli Zbigniew Olesnicki krakkói püspökkel azt a nehéz helyzetet, amelybe a moldvai katolikusság került a huszitizmus elterjedése által, és azzal, hogy Moldva vajdája, Alexandru cel Bun támogatja ezt a mozgalmat 35
5. 1434. június 2. A Kissink melletti táborból. Kusalyi Jakcs Mihály székely ispán felszólítja a brassóiakat, hogy vonuljanak a fellázadt fogarasi románok ellen 38
6. 1435. április 10. Pozsony. Zsigmond király megparancsolja az erdélyi szászoknak, hogy a bortizedet jó mustban és vonakodás nélkül adják meg papjaiknak 39
7. 1435. május. 31. Nagyszombat. Zsigmond király a törökök és a husziták elleni harcokban szerzett érdemeiért Bogáti Péternek több birtokot adományoz 44
8. 1435. szeptember 14. Gyalu. Lépes György erdélyi püspök felkéri a besztercei és a királynémeti káptalanok dékánjait, legyen gondjuk rá, hogy mindkét káptalanság papjai a bortizedet hiány nélkül megkapják 48
9. 1436. február 5. Várad. Marchiai Jakab minorita szerzetest, akit IV. Jenő pápa mint inkvizítort a rácországi, boszniai és havaselvi eretnekség kiirtására küldött, a váradi püspök meghívja, hogy kezdje meg az inkvizíciót az ottani eretnekek ellen 50
10. 1436. május 8. Lépes György gyulafehérvári püspök Erdélybe hívja Marchiai Jakab minorita szerzetest, akit a Szent Szék és IV. Jenő pápa a boszniai, rácországi és havaselvi eretnekség kiirtására küldött ki, hogy itt is irtsa ki a Moldvából és más területekről beszivárgó eretnekeket 51
11. 1436. május 8. Torda. Lépes György erdélyi püspök arra kéri Marchiai Jakab szerzetest, hogy miután küldetését a váradi egyházmegyében befejezte, azonnal jöjjön Erdélybe az itteni eretnekek kiirtására 52
12. 1436. szeptember 3-7. Prága. Zsigmond király megparancsolja az erdélyi püspökség híveinek, hogy püspöküknek az egyházi tizedet új pénzben fizessék 53
13. 1436. szeptember 5. Prága. Zsigmond király elrendeli Lévai Cseh Péter és Csáky László erdélyi vajdáknak, hogy Kolozsvár lakóit jogaikban és szabadságukban védelmezzék 57
14. 1436. október 16. Albert temesi megyés főesperes meghívja Marchiai Jakab minorita szerzetest, hogy az eretnekség kiirtására menjen Csanádra 59
15. 1436. december 1. Nándorfehérvár. János váradi püspök levele IV. Jenő pápához. Jelenti, hogy Marchiai Jakab minorita szerzetes Erdélybe jött, ahol az eretnekek fegyvert fogtak az egyházi férfiak ellen, de miután többeket halálra ítélt, ismét visszatértek az igaz hitre 60
16. 1436. december 4. A kalocsai érsek káptalanja jelenti IV. Jenő pápának, hogy Marchiai Jakab, Bosznia vikáriusa, akit az inkvizíció küldött az eretnekek ellen, szerzetes társaival bejárta a vidéket, eretnekségtől megfertőzött több papot és világit elfogott, és megtudta, hogy többen közülük a szent dolgokat megcsúfolták, magukkal vitték az erdőkbe, a barlangokba és más rejtekhelyekre, egyesek pedig az úrvacsorát nyakukba kötött erszényekben hordották, mások ruháikat Krisztus vérével öntötték le. Valamennyiüket megbüntette, és az egyházmegyéből az eretnekséget kiirtotta 62
17. 1436. december 7. Esztergom. Az esztergomi érsek Marchiai Jakab inkvizítort, aki Magyarországon kiirtotta a husziták felekezetét és sok szakadárt az igazi hitre térített, IV. Jenő pápa figyelmébe ajánlja 64
18. 1436. körül. Marchiai Jakab főinkvizítor írásba foglalja a huszitizmus magyarországi és erdélyi követőinek tanait 65
19. 1437. június 18. Buda. Hédervári Lőrinc nádor a Szatmár vármegyében fenyegető fegyveres parasztmozgalmak miatt halasztást rendel el Károlyi Jánosnak és Bertalannak Ónodi Czudar János és Simon ellen folyó perében 73
20. 1437. június 22. Buda. Báthori István országbíró megparancsolja, hogy Ugocsa vármegyében a „parasztháború" ottani kitörése miatt halasszák el a nemesek közötti pereket 74
21. 1437. július 6. Kolozsmonostor. A Kolozsmonostori Konvent a felkelt parasztok és a nemesek küldöttei között létrejött egyezséget kiváltságlevél formájában írásba foglalja 76
22. 1437. szeptember 16. Kápolna. Lépes Loránd erdélyi alvajda tudatja, hogy a nemesek, a hét meg két szász szék és a besztercei szászok, valamint a székelyek egyezséget kötöttek 90
23. 1437. szeptember 30. A Szamos folyó melletti táborban. Lépes Loránd erdélyi alvajda közli, hogy Nagydobai Jakab fia Fülöp, Györgyfalvi Bálint és Gyerőmonostori Balázs elleni perét, a parasztok lázadásai és az utóbbi halálos megsebesülése miatt, későbbi időre halasztja 94
24. 1437. október 10, Kolozsmonostor. A felkelők és a nemesek küldöttei és vezetői között megkötött egyezséget a Kolozsmonostori Konvent kiváltságlevél formájában írásba foglalja 95
25. 1437. november 26. Bologna. IV. Jenő pápa felmenti Lépes György erdélyi püspököt a parasztfelkelés leverésében való részvételével netán magára vont irregularitás alól 104
26. 1437. november 26. Bologna. Lépes György püspök IV. Jenő pápától engedélyt kap arra, hogy 12 egyházi és világi személyt feloldozzon a kiközösítés és más egyházi büntetés alól 106
27. 1438. január 9. Kolozsmonostor. Kusalyi Jakcs Mihály, a székelyek ispánja, Losonczi Dénes, a nemesi hadak kapitánya és több más nemes felhívja a hét szász széket, hogy a fellázadt, Kolozsvárra bezárkózott parasztok leverésében támogatást nyújtsanak 107
28. 1438. január 10. Kolozsmonostor. Lépes Loránd erdélyi alvajda megparancsolja az erdélyi nemeseknek, hogy segítsék Antalt, a Kolozsmonostori Konvent apátját a Budai Nagy Antal vezette felkelők serege által elvett javai összegyűjtésében 108
29. 1438. február 6. Torda. Lépes Loránd erdélyi alvajda tanúsítja, hogy a nemesség, a székely előkelők és a hét szász szék előkelői az előző évben kötött uniójukat megújították 110
30. 1438. június 24 Buda. Albert, Magyarország királya megparancsolja Szabolcs vármegye nemeseinek, hogy a jobbágyoktól rendszeresen szedjék a kilencedeket, hogy ne idézzék elő ezek elköltözését, amint az a parasztok „háborúja" idején történt 111
31. 1438. június 25. Buda. Albert, Magyarország királya több Kolozs és Doboka vármegyei falut Suki János fia Benedeknek, Miklós fiainak: Mihálynak és Péternek, és Suki Simon fia Jánosnak adományozza. Az oklevélben felsorolt falvakat Suki László fiaitól, Mihálytól és Dávidtól kobozták el, mert utóbbiak a parasztok oldalán vettek részt az 1437-1438. évi felkelésben 114
32. 1438. augusztus 10. Harsány. Báthori Szaniszló fiai: László és István panaszkodnak Erzsébet Magyarország királynőjének, hogy a fellázadt parasztok elpusztították és teljesen tönkretették falujukat, Fejérdet, és az egyik tisztviselőjüket is megölték, az erdélyi vajda pedig elkobozta birtokukat, mert nem vettek részt a török elleni harcban. Erzsébet királynő, a fennálló körülmények miatt, mulasztásukat megbocsátja, és meghagyja a vajdának, hogy birtokukat adja vissza 117
33. 1438. november 15. Kolozsvár. Losonczi Dezső erdélyi vajda meghagyja a Kolozsmonostori Konventnek, hogy hites emberét küldje ki a nemességgel szemben megidézett Kolozsvár ellen 1438. november 30-ra kitűzött perre 119
34. 1439. január 23. Torda. Vizaknai Miklós, Erdély alvajdája új időpontot tűz ki a kolozsmonostori apátság bácsi és nádastelki birtokának határjárására, mert az előzőt elhalasztották a parasztok felkelése miatt 120
35. 1439. január 27. Torda. Lépes György erdélyi püspök Vörös Jánost, a püspökség birtokához tartozó Krakkó bíráját, a nemesek ellen kirobbant parasztfelkelés idején tanúsított hű szolgálatai jutalmául és a török pusztítás okozta elszegényedése miatt, a krakkóiakra kirovandó mindennemű egyházi adó és szolgálat alól felmenti 123
36. 1439. szeptember 27. Futak. Albert, Magyarország királya Eresei Alárd fiának, a nemes Jakabnak új birtoklevelet ad a Kolozs vármegyei Szokol falura nézve, mert a régi elveszett az erdélyi parasztok felkelése alkalmával 125
37. 1439, november 12. Visegrád. Erzsébet, Magyarország királynője Losonczi Miklós fia Dezsőnek, Erdély vajdájának több birtokot adományoz Doboka és Fehér vármegyében, a huszita mozgalom elleni harcokban, az erdélyi parasztfelkelés elfojtásában, s a parasztok kapitányának foglyul ejtésében és a betörő törökök ellen viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért 128
38. 1441. április 8. Kolozsmonostor. A Kolozsmonostori Konvent írásba foglalja Hunyadi János erdélyi vajda fogadalmát, hogy Kolozsvár városát régi kiváltságaiban megvédi 133
39. 1441. március 7.-1444. Kolozsmonostor. A kolozsvári bíró és esküdtek előadják, hogy János mester, a város volt nótáriusa, aki maga is részt vett az 1437. évi felkelésben, sok kárt okozott Kolozsvárnak 135
40. 1444. május 17. Buda. Ulászló, Magyarország királya új birtoklevelet ad Lónai László fia Miklósnak a Doboka vármegyei Lóna birtoklására, mert a régi kiváltságlevél megsemmisült az erdélyi parasztok felkelése idején 137
41. 1444. szeptember 21. Orsova. Ulászló király megerősíti Kolozsvár kiváltságait, és a várost visszahelyezi a szabad királyi városok jogaiba 140
42. 1461. A moldvai husziták tanai a ferencesek feljegyzése szerint 143
43. 1462. október 31. A Gyulafehérvári Káptalan felszólítja Nagyszeben Tanácsát, hogy a nagyenyedi Georg Helebrand örököseinek adja át azt a 300 aranyforint értékű néhány mázsa rezet, amelyet ez a parasztfelkelés idején Nagyszebenben letétbe helyezett 150
44. 1465. március 18. Szászsebes. Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda úgy dönt, hogy a perben, amely egyfelől Helebrand örökösei, a nagyenyedi Menyhárt és Tamás, másfelől a nagyszebeni Syffridus Hessinger között folyik a Nagyszebenben letétbe helyezett réz ügyében, a hét szék bírái ítéljenek, a királyhoz való fellebbezési joggal 152
45. 1465. július 9. Nagyszeben. A Nagyszebeni Káptalan esperese és lelkészei igazolják, hogy Menyhárt és Helebrand örökösei kiegyeztek a városi tanáccsal a parasztfelkelés idején Nagyszebenben elhelyezett réz dolgában 154
Elbeszélő források 157
46. 1437 végén. A Szász Universitas jegyzőkönyve az 1437-1438. évi parasztfelkelésről 157
47. Részletek Thuróczy János Krónikájából 156
48. Részletek Antonio Bonfini művéből 173
49. Tinódi Sebestyén: Zsigmond király és császárnak krónikája (Részlet) 179
50. Heltai Gáspár Krónikájából 182
Jegyzetek 183
Az 1437--1438. évi felkelésre vonatkozó forráskiadványok, monográfiák és feldolgozások 207
Személynévmutató 209
Helynévmutató 217
Utószó 228
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv