Fülszöveg
A Székely Oklevéltár új sorozatának ebben a kötetében is székely népességösszeírást talál az olvasó, mégpedig azt, amely Sepsi-, Orbai-, Kézdi-, Udvarhely- és Marosszék hadköteles lakosságának I. Rákóczi György hadi szemléje idején, 1635. október 29. és november 27. között készült.
A fejedelem által kirendelt biztosok az ő utasításításainak megfelelően láttak hozzá minden székben az összeíráshoz. Maga I. Rákóczi György ugyancsak minden székely székben hadi szemlét (mustrát) tartott. Személyesen vette számba a hadköteles székelyek felkészültségét, hadi szerszámaikat, felszerelésüket. A szemlén a hadra alkalmas székelyek jelentek meg a tízesek és százasok rendjében, külön a gyalogok és megint külön a lófők és nemesek, élükön a tizedesekkel és hadnagyokkal, a székek szintjén pedig a széki kapitányokkal.
Későbbi forrásokból tudjuk, hogy az összeírások miként álltak össze. A kitűzött napon és helyen megjelent minden székely település falu bírája az esküdtekkel. Ezek hozták magukkal a...
Tovább
Fülszöveg
A Székely Oklevéltár új sorozatának ebben a kötetében is székely népességösszeírást talál az olvasó, mégpedig azt, amely Sepsi-, Orbai-, Kézdi-, Udvarhely- és Marosszék hadköteles lakosságának I. Rákóczi György hadi szemléje idején, 1635. október 29. és november 27. között készült.
A fejedelem által kirendelt biztosok az ő utasításításainak megfelelően láttak hozzá minden székben az összeíráshoz. Maga I. Rákóczi György ugyancsak minden székely székben hadi szemlét (mustrát) tartott. Személyesen vette számba a hadköteles székelyek felkészültségét, hadi szerszámaikat, felszerelésüket. A szemlén a hadra alkalmas székelyek jelentek meg a tízesek és százasok rendjében, külön a gyalogok és megint külön a lófők és nemesek, élükön a tizedesekkel és hadnagyokkal, a székek szintjén pedig a széki kapitányokkal.
Későbbi forrásokból tudjuk, hogy az összeírások miként álltak össze. A kitűzött napon és helyen megjelent minden székely település falu bírája az esküdtekkel. Ezek hozták magukkal a település családfőinek írásbeli jegyzékét. Eskü alatt adták át a lajstromot a széki notariusnak, esetleg a fejedelmi biztosokat kísérő íródeákoknak, ezek szerkesztették meg aztán az összeírást, másolták le nagyjából egységesen a kapott jegyzékeket.
Az 1635. évi lustrák - noha a szakirodalom bizonysága szerint már korábban is többen forgatták - most kerülnek első ízben közlésre.
A jelen kötetben közölt lustrák sajátossága, hogy a hadköteles székelyföldi férfilakosságról minden másfajta kútfőtől eltérően a legteljesebb képet nyújtják. De egyben ezek összegzik a legjobban a XVII. század első felében alkalmazott székely politika mérlegét, azt a törekvést, hogy a hadi kötelezettséget teljesítő szabad székelyek társadalmi státusát megszilárdítsák, a jobbágysorba jutott székelyeket pedig visszahelyezzék a katonai szolgálattal járó szabad székely állapotba. A Habsburg Birodalom erdélyi berendezkedéséig Erdélyben ez az intézkedés határozta meg a székely társadalom fejlődését.
Minden székelyföldi származású olvasó - ha tudja, hogy elei melyik faluban éltek - a kötet mutatója segítségével könnyen megtalálja a fejedelmi korban élt ősének nemcsak nevét, hanem a székely hadrendben elfoglalt helyét. A kötet a családi emlékezésnek is biztos támasza.
Vissza 
