1.034.668
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Egy hajdani nagybirtok
A munkaerő, a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmában (1806-1870)
| Kiadó: | Ráció Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 346 oldal |
| Sorozatcím: | Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének Kiadványai |
| Kötetszám: | 5 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | 978--615-5047-3 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
Enyingi uradalomként a 18-19. század fordulóján egy nagy területű, vérhatalommal felruházott, de a családi hitbizományok közé nem sorolt nagybirtok tárul a forrásokból elénk, amelyet tulajdonosa, Batthyány Fülöp herceg egész hosszú életén át jó gazdaként kezelt többi uradalmával együtt. Keze alatt 1806 és 1870 között, a mindig igen gondosan megválasztott felelős gazdasági szakemberek irányításával az enyingi uradalom kezdett (Tóth Tibortól kölcsönzött kifejezéssel) „nagybirtokból nagyüzemmé" válni, meg kell jegyezni: szinte a tulajdonos akarata ellenére.
Az enyingi uradalom a Mezőföldön, három megye: Somogy, Tolna és Veszprém (ma Fejér) megyék határán feküdt, jó termőhelyi és e korszakban közepes gazdaságföldrajzi adottságok jellemezték.
Az enyingi uradalom gazdálkodása az 1860-as évekig sikeresnek mondható. Fő jövedelmi forrásaik, a gyapjú és a gabona eladása a piaci kereslet-kínálat függvényében váltakozó sikerrel ugyan, de felesleget termelt még az 1850-es évek nagyobb... Tovább
Fülszöveg
Enyingi uradalomként a 18-19. század fordulóján egy nagy területű, vérhatalommal felruházott, de a családi hitbizományok közé nem sorolt nagybirtok tárul a forrásokból elénk, amelyet tulajdonosa, Batthyány Fülöp herceg egész hosszú életén át jó gazdaként kezelt többi uradalmával együtt. Keze alatt 1806 és 1870 között, a mindig igen gondosan megválasztott felelős gazdasági szakemberek irányításával az enyingi uradalom kezdett (Tóth Tibortól kölcsönzött kifejezéssel) „nagybirtokból nagyüzemmé" válni, meg kell jegyezni: szinte a tulajdonos akarata ellenére.
Az enyingi uradalom a Mezőföldön, három megye: Somogy, Tolna és Veszprém (ma Fejér) megyék határán feküdt, jó termőhelyi és e korszakban közepes gazdaságföldrajzi adottságok jellemezték.
Az enyingi uradalom gazdálkodása az 1860-as évekig sikeresnek mondható. Fő jövedelmi forrásaik, a gyapjú és a gabona eladása a piaci kereslet-kínálat függvényében váltakozó sikerrel ugyan, de felesleget termelt még az 1850-es évek nagyobb beruházásainak fedezésén túl is.
Ebben az időben alakult ki az a kultúrtáj, amely ennek a Mezőföldön belüli területnek máig jellemzője maradt. A 19. századi gazdálkodás három elemzett területének vizsgálata lehetővé teszi ezen folyamat felvázolását. Vissza
Demeter Zsófia
Demeter Zsófia műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Demeter Zsófia könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.