Fülszöveg
A szabadkai gimnázium falai között a szellemi élet termékenyítő nyomait keresve már eddig is nem olyan jelentős emlék, életrajztöredék vagy már-már elfeledett úttörő munka került felszínre, amely irodalmi vagy szellemtörténeti szempontból értékes adalékot jelent a sok tekintetben jelentős századforduló eddig még nem eléggé ismert mozzanatainak alapos és sokoldalú felméréséhez.
Dér Zoltán Kosztolányi szabadkai éveinek feltárása után a fáradhatatlan kutatómunka során meglelt ösvényen halad tovább a múlt felé. A nagy poéta őszinte elismerő szavai ébresztették fel benne az érdeklődést, hogy fokozottabb figyelemmel forduljon Toncs Gusztáv feledésbe merült élete és munkássága felé.
Képtelen, hogy a századforduló táján Toncs Gusztáv, a szabadkai főgimnázium irodalomtanára kivételes egyéniség volt. Csöndben és nagyon szerényen dolgozott, de épp ennek a szerénységnek soha nem lankadó szorgalmának erényei alapján került fel arra a szintre, amely egy vidéki városban - az ő idejében - a...
Tovább
Fülszöveg
A szabadkai gimnázium falai között a szellemi élet termékenyítő nyomait keresve már eddig is nem olyan jelentős emlék, életrajztöredék vagy már-már elfeledett úttörő munka került felszínre, amely irodalmi vagy szellemtörténeti szempontból értékes adalékot jelent a sok tekintetben jelentős századforduló eddig még nem eléggé ismert mozzanatainak alapos és sokoldalú felméréséhez.
Dér Zoltán Kosztolányi szabadkai éveinek feltárása után a fáradhatatlan kutatómunka során meglelt ösvényen halad tovább a múlt felé. A nagy poéta őszinte elismerő szavai ébresztették fel benne az érdeklődést, hogy fokozottabb figyelemmel forduljon Toncs Gusztáv feledésbe merült élete és munkássága felé.
Képtelen, hogy a századforduló táján Toncs Gusztáv, a szabadkai főgimnázium irodalomtanára kivételes egyéniség volt. Csöndben és nagyon szerényen dolgozott, de épp ennek a szerénységnek soha nem lankadó szorgalmának erényei alapján került fel arra a szintre, amely egy vidéki városban - az ő idejében - a szellemi élet csúcsát jelentette.
Mint pedagógus soha nem tartozott a heti órákat mechanikusan előadó és a Beöthytől tanult romantikus klisé szerint dolgozó szürke tanárok közé. Érzékeny lelke felfogta a századforduló előtti esztendőkben az eljövendő XX. század üzenetét. Nemcsak tanított, hanem szakadatlanul tanult is, s munkássága minden területén - a Szabad Líceum megalapítása körül is - arra törekedett, hogy ezt az igényes érdeklődést: kereső, kutató vágyat átvigye tanítványaira, hallgatóira is. Nemcsak a tanintézet tantermeiben, könyvtárában, hanem azokon kívül is a szellem művese volt. Érthető hát, hogy tanítása kitörölhetetlen nyomot hagyott Kosztolányi költészetében s mindazokban, akik tőle tanultak és e város falai közül indultak el.
Dér Zoltán könyve nem pusztán életrajz, hanem Toncs Gusztáv munkásságának feltárásával kortörténeti dokumentum is, amelyre érdemes felfigyelni, mert az élet folytonossága és a fejlődés törvényszerűsége csak akkor bontakozik ki a maga teljességében, ha a régi tettek egyre inkább ismertté válnak s felderítik a mai tettek még ismeretlen indítékait.
Vissza 
