Literatura 1989/3-4.

Előszó

JELENTÉS A VILÁGRÓL
(Jelentéstani kérdések irodalomelméleti szempontból)
A nyelvi elemek jelentésének feltételeit, lehetőségeit tárgyalja mind az irodalomelmélet, mind a nyelvfilozófia. Az irodalomelmélet nem létezhet a nyelvfilozófia ellenében, ez azonban nem jelenti azt, hogy az irodalomelmélet pusztán átveszi a nyelvfilozófusok által tett megállapításokat. Nem minden nyelvelmélet alkalmas az irodalmi művek jelentésének vizsgálatára. Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy az alkalmatlan elméletek nyelvészetileg sem állják meg a helyüket. A nem közvetlenül irodalomelméleti alkalmazásra szánt nyelvfilozófiák irodalomelméleti következményeit azonban igen gyakran nehéz azonnal átlátni. Ugyanakkor - bár érdemes a nyelvelméleteket az esetleges irodalomelméleti alkalmazás perspektívájával áttekinteni - maga a vizsgálódás, vagy legalábbis annak első szakasza, nem haladhatja meg a nyelvészet szempontjait és kategóriáit.
Az alábbi írás Antal László nyelvelméletét, pontosabban szólva jelentéselméletét tekinti át. Bár Antal nézeteinek párhuzamait megtaláljuk a nemzetközi szakirodalomban is, s nem is jelentéktelen szerzőknél, egyelőre kizárólag Antal két könyvének vizsgálatára korlátozzuk figyelmünket. Ez az áttekintés némiképp igazságtalan: olyan kérdéseket állít előtérbe, melyekben Antal alighanem tévedett, s ezért érdemesnek látszik előrebocsátani, hogy ez a bírálat, ha jogos, nem érinti Antalnak a leíró nyelvészet terén végzett - a jelentéstaninál jóval fontosabb - munkásságát, illetve a hagyományos leíró nyelvészetet elmarasztaló, a gúnytól sem mentes megállapításait. Antal évtizedekig érezhette úgy, hogy szinte egyedül képviseli a modern nyelvészetet Magyarországon. A fölényes gúny, mellyel oly gyakran a hagyományos nyelvészetet művelő, s nálunk még mindig egyetemi tankönyveket produkáló szerzőket illeti, alighanem indokolt. Csak sajnálni lehet - amennyiben az itt következő elemzés igaz -, hogy jelentéselmélete nem állja meg a helyét. Lehet, hogy a viszonylagos elszigeteltség is belejátszott abba, hogy jelentéstani nézetei, melyeket a hatvanas évek elején fogalmazott meg először, szinte és semmit sem változtak az évtizedek során. Vissza