kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 698 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A Pszichológia c. részt a Tankönyvkiadó adta ki 1953-ban. |
| 1. füzet | |
| A történelmi materializmus mint tudomány | |
| A történelmi materializmus meghatározása | 5 |
| A történelmi materializmus tárgya | 5 |
| A dialektikus és a történelmi materializmus egysége és különbözősége | 7 |
| A történelmi materializmus mint tudományos elmélet és módszer | 9 |
| A történelmi materializmus szerepe a marxizmus-leninizmusban | 10 |
| A Marx előtti társadalmi nézetek és jellemző vonások | |
| A történelmi materializmus ideológiai előzményei | 12 |
| A Marx előtti társadalmi nézetek jellemző vonásai | 14 |
| A Marx előtti társadalmi nézetek korlátai | 16 |
| A történelmi materializmus megteremtése - forradalmi fordulat a társadalmi nézetek fejlődésében | |
| Marx és Engels kidolgozzák a történelmi materializmust | 18 |
| A társadalmi kérdések marxi megoldása | 20 |
| A társadalom fejlődésének törvényei és azok objektiv jellege | 25 |
| A társadalom törvényei és sajátosságai | 25 |
| A társadalmi törvények objektiv jellege | 28 |
| Szabadság és szükségszerüség | 31 |
| A társadalom törvényeinek sokfélesége | 34 |
| A társadalom anyagi életfolyamata és fejlődésének törvényszerüségei. Társadalmi ét és társadalmi tudat | |
| A természet és társadalom egysége | 37 |
| A társadalom természeti (anyagi) életfeltételei | |
| A földrajzi környezet szerepe a társadalom fejlődésében | 40 |
| A népesség alakulásának szerepe a társadalom fejlődésében | 43 |
| A fasiszta fajelmélet és birálata | 46 |
| Az anyagi javak termelésének módja és fejlődésének törvényszerüségei | |
| A termelési mód fogalma | 49 |
| A termelés szakadatlan fejlődésének törvénye | 54 |
| A termelés fejlődésének mechanizmusa | 55 |
| A termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti feltétlen összhang törvénye | 59 |
| A régi termelési módból az ujba való átmenet törvényszerüségei | 64 |
| A szocialista termelési mód fejlődésének sajátosságai | 66 |
| A társadalmi lét meghatározó szerepe a társadalmi tudattal szemben | |
| A társadalmi lét elsődlegessége a társadalmi tudattal szemben | 73 |
| A társadalom alapja és felépitménye | 74 |
| A társadalmi-gazdasági alakulat fogalma és a társadalmi haladás törvénye | 82 |
| Kötelező irodalom (szemelvények) az I-II. fejezethez: | |
| Marx-Engels: A német ideológia (részeltek) | 87 |
| Engels: Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása, IV. fej. (részlet) | 91 |
| Engels: Levél Blochoz, 1890. szept. 21-22. | 100 |
| Engels: Levél Starkenburghoz, 18954. jan. 25. | 103 |
| Lenin: Marx Károly. A történelem materialista felfogása | 106 |
| Lenin: Kik azok a népbarátok...? (részlet) | 109 |
| Sztálin: A dialektikus és a történelmi materializmusról (részlet) | 115 |
| 1958. évi II. törvény az 1958-1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről | 132 |
| Javasolt irodalom jegyzéke | 147 |
| Ellenőrző kérdések | 149 |
| 2. füzet | |
| A politika általános jellemzése | 3 |
| A politikáról általában | 3 |
| A politika fogalma | 4 |
| Osztályérdek és politika | 5 |
| Gazdaság és politika. A politika elsőbbsége | 6 |
| Politikai ezsmék és intézmények. Politika és ideológia | 7 |
| Belpolitika és külpolitika | 9 |
| Az osztályok, az állam és a politika keletkezése | 10 |
| Az ősközösségi társadalom felbomlása | 10 |
| Az állam ismérvei | 12 |
| Burzsoá elméletek az állam keletkezéséről és ezek birálata | 13 |
| Az osztályok és az osztályharc | 16 |
| Az osztályok és az osztályharc marxista-leninista elméletének jelentősége | 16 |
| A társadalmi osztály fogalma | 18 |
| A társadalmi osztály fogalmának leninni meghatározása | 18 |
| Alapvető és nem alapvető osztályok | 22 |
| A társadalmi réteg fogalma | 24 |
| A tőkés társadalom osztálytagozódása | 28 |
| Az értelmiség és társadalmi szerepe | 31 |
| Az osztályharc törvényszerüségei | 31 |
| Az osztályharc - az antagonisztikus társadalmak fő mozgatóereje | 34 |
| A proletariátus osztályharcának fő formái | |
| Az osztályharc marxista és liberális értelmezése | 36 |
| A munkás-paraszt szövetség és a munkásosztály hegemóniája | 39 |
| Osztályok és pártok | 42 |
| Az osztályok megszüntetésének utja | 45 |
| A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet osztályviszonyai | 45 |
| A szocialista társadalomosztályviszonyai | 47 |
| Nemzet és nemzeti mozgalom. Hazafiság és nemzetköziség | 49 |
| Nemzet és nemzeti mozgalom | 49 |
| A nemzet fogalma. A nemzeti mozgalom | 49 |
| A nemzeti kérdés megoldása a szocializmusban | 53 |
| Burzsoá nemzet és szocialista nemzet | 58 |
| Hazafiság és nemzetköziség | 58 |
| Osztályérdek és nemzeti érdek | 59 |
| A haza fogalma | 59 |
| A hazafiság fogalma és társadalmi szerepe | 61 |
| A munkásotzály viszonya a hazához | 62 |
| Hazafiság és nemzetköziség | 62 |
| A nacionalizmus lényege és társadalmi szerep | 64 |
| A kozmopolitizmus | 65 |
| A "nemzeti kommunizmus" az imperialista behatolás eszköze | 66 |
| Állam és jog. A kizsákmányoló állam | 70 |
| A kizsákmányoló állam és jog lényege | 70 |
| Az állam mint a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezete | 70 |
| A jog keletkezése. A kizsákmányoló jogrendszer társadalmi szerepe | 71 |
| A kizsákmányoló állam társadalmi szerepe | 72 |
| A kizsákmányoló állam funkciói | 72 |
| Államtipus és államforma | 76 |
| Államtipusok | 76 |
| Államformák | 79 |
| Demokrácia és diktatura. A burzsoá demokrácia válsága | 79 |
| Demokrácia és diktatura | 79 |
| A burzsoá állam politikai rendszere. A polgári demokrácia | 80 |
| A burzsoá demokrácia válsága | 82 |
| A fasizmus. a finánctőke nyilt terrorista diktaturája | 84 |
| A munkásosztály viszonya a burzsoá demokráciához | 85 |
| A társadalmi forradalom | 87 |
| A társadalmi forradalom - az egyik társadalmi formációból a másikba való átmenet módja | 87 |
| A társadalmi forradalom meghatározása | 87 |
| A politikai forradalom fogalma | 87 |
| A forradalom gazdasági alapja | 88 |
| Az objektiv forradalmi helyzet jellemzői | 89 |
| A forradalom szubjektiv feltételei | 89 |
| A forradalmak történeti tipusai | 90 |
| A forradalom jellege és hajtóerői | 90 |
| A forradalmak tipusai | 91 |
| A forradalmi erőszak szerepe | 93 |
| A szocialista forradalom tartalma és formái | 94 |
| A szocialista forradalom szükségszerüsége | 94 |
| A szocialista forradalom jellemző vonásai | 95 |
| A szocialista forradalom feltételei | 95 |
| A szocialista forradalom lényeges tartalmi jellemzői | 98 |
| A szocialista forradalom formái | 98 |
| A szocialista forradalommal kapcsolatos revizionista nézetek birálata | 99 |
| A szocialista forradalommal kapcsolatos dogmatikus nézetek birálata | 100 |
| A szocialista forradalommal szembenálló ellenforradalom néhány sajátossága | 101 |
| A proletárdiktatura | 103 |
| A marxizmus-leninizmus főkérdése: a proiletárdiktatura elmélete | 103 |
| A proletárdiktatura szükségszerüsége | 104 |
| A szocialista forradalom legfőbb eszköze a proletárdiktatura | 104 |
| A burzsoá államgépezet szétzuzásának szükségszerüsége | 106 |
| A proletárdiktatura - az állam uj tipusa | 107 |
| Miért uj tipusu állam a proletárdiktatura? | 107 |
| A proletárdiktatura a politika alapja: a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal | 109 |
| A proletárdiktatura fő funkciói és ezek érvényesülése hazánkban | 112 |
| Osztályharc a proletárdiktatura idején | 118 |
| A proletárdiktatura rendszere | 121 |
| A munkásosztály marxista-leninista pártjának vezetőszerepe a proletárdiktatura rendszerében | 121 |
| Mai támadások a párt vezetőszerepe ellen | 124 |
| A néptömegek és a személyiségek szerepe a társadalom politikai életében | 126 |
| Idealista nézetek | 126 |
| A néptömegek szerepe a politikában | 128 |
| Nem marxista forradalmárok helyes nézetei | 128 |
| A néptömegek fogalma | 129 |
| A néptömegek politikai szerepe a kizsákmányoló társadalomban | 130 |
| A néptömegek politikai szerepének megnövekedése az imperializmus korában | 133 |
| A nptömegek szerepe a szocializmus és a kommunizmus épitésében | 134 |
| A néptömegek döntő szerepe a nemzetközi politikában | 136 |
| A személyiségek szerepe a politikában | 137 |
| A törtzénelmi személyiségek fogalma és szerepük a történelemben | 137 |
| A "nagy emberek" | 139 |
| Szemelvények | |
| Részletek "A Kommunista Párt Kiáltványá"-ból | 143 |
| Részletek Engels: "A család, a magántulajdon és az állam eredete" c. müvéből | 154 |
| Részlet Lenin: "A nagy kezdeményxezés" c. cikkéből | 166 |
| Részletek Lenin: "Állam és forradalom" c. cikkéből | 169 |
| Részlet "Az SzKP XX. Kongreszusa" c. könyvből | 203 |
| Részletek Kállai Gyula: "A magyarországi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében" c. előadásából | 209 |
| Ajánlott irodalom | 218 |
| 3. füzet | |
| Az ideológiai folyamat általános jellemzése | 3 |
| A társadalmi tudat fogalma, keletkezése és fejlődése | 4 |
| A társadalmi eszmék szerepe | 9 |
| A tudatosság jelentősége a szocializmus felépitésében | 12 |
| Az erkölcs | 18 |
| Az erkölcs fogalma | 18 |
| Az erkölcs alapvető törvényszerüségei és kategóriái | 19 |
| Az erkölcs természeti feltételei | 19 |
| Az erkölcs társadalmi feltételei | 21 |
| Az erkölcs kialakulása. Az erkölcs és megismerés | 22 |
| Az erkölcsi normák | 23 |
| Szándék és következmény | 25 |
| Cél és eszköz | 27 |
| Szabadság és szükségszerüség az emberi cselekvésben | 28 |
| Az erkölcs osztályjellege | 30 |
| Burzsoá erkölcs és kommunista erkölcs | 32 |
| A kollektivizmus, mint erkölcsi elv | 33 |
| A társadalmi érdek és az egyéni érdek viszonya | 35 |
| A szocialista humanizmus | 38 |
| A kommunista erkölcs a magánéletben | 40 |
| A vallás | 42 |
| A vallás keletkezése, lényege, ismeretelméleti és társadalmi gyökerei | 42 |
| A vallás társadalmi szerepe és kapcsolata a társadalmi tudat egyéb formáival | 46 |
| A vallás és a tudomány kibékithetetlen ellentéte | 49 |
| A vallás elleni harc néhány időszerű kérdéséről | 52 |
| A tudomány | 57 |
| A tudomány keletkezése és lényege | 57 |
| A tudomány fejlődése az osztálytársadalmakban | 60 |
| A tudomány fejlődése a szocializmusban | 64 |
| A müvészet | 71 |
| A müvészet keletkezése, kialakulásának és fejlődésének anyagi alapjai | 71 |
| A müvészet a valóság visszatükröződése sajátos eszközökkel | 73 |
| A tipusalkotás kérdései a müvészetben | 74 |
| Realizmus és antirealizmus harca a müvészetben | 76 |
| A müvészet osztályjellege. A "l'art pour l'art" elméletének birálata. Tartalom és forma | 79 |
| Kritikai és szocialista realizmus | 82 |
| A szocialista müvészet pártossága. Pártirányitás és müvészi szabadság | 85 |
| Szemelvények a társadalom ideológiai folyamatával kapcsolatos témákhoz | |
| Részlet Engels: "A család, a magántulajdon és az állam eredete" c. müvéből | 91 |
| Részlet Lenin: "Az ifjusági szövetségek feladatai" c. müvéből | 98 |
| Részlet Engels: "Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása" c. müvéből | 104 |
| Részlet Engels: "Anti-Dühring" c. müvéből | 108 |
| Részlet Marx: "A hegeli jogfilozófia birálatához" c. müvéből | 111 |
| Részlet Lenin: "A munkáspártnak a valláshoz való viszonyáról" c. müvéből | 116 |
| Engels: Beszéd Marx Károly sirjánál | 121 |
| Engels: A tudomány történetéről | 123 |
| Részlet Fogarasi Béla: "Lenin és a tudomány" c. előadásából | 125 |
| Részletek Marx-Engels: "Müvészetről, irodalomról" c. kötetéből | 132 |
| Részlet Tyimofejev: "A szovjetorosz irodalom története" c. könyvéből | 135 |
| Részlet Kállai Gyula: "A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturpolitikája" c. előadásából | 141 |
| Ajánlott irodalom | 147 |
| Tartalomjegyzék | 148 |
| Pszichológia | |
| A pszichológia tárgya | |
| A lelki élet (pszichikum) fogalma | 3 |
| Lelki élet (pszichikum) és tevékenység | 5 |
| A felsőbb idegműködés alaptörvényei | 6 |
| A lelki élet tanulmányozásának módszerei | 7 |
| A pszichológia jelentősége | 8 |
| A lelki élet (pszichikum) fejlődése | |
| A lelki élet keletkezéséről és fejlődéséről általában | 11 |
| Az állat légfeltételei és pszichikuma | 12 |
| Az emberi tudat | 15 |
| Az érzékelés | |
| Az érzékelés áltlaános fogalma | 23 |
| Az érzékelés fajtái | 24 |
| Az érzékenység és a küszöbök | 26 |
| Az alkalmazkodás | 27 |
| Az érzékletek kölcsönhatása | 30 |
| Az érzékenység változása az élet és a tevékenység követelményeinek megfelelően | 31 |
| Az észlelés | |
| Az észlelés általános fogalma | 35 |
| Az észlelés fiziológiai alapjai | 36 |
| Az észlelési folyamat elemzése | 38 |
| Az érzéki csalódások | 42 |
| A megfigyelés | 44 |
| Egyéni különbségek az észlelésben és a megfigyelésben | 46 |
| A figyelem | |
| A figyelem általános fogalma | 49 |
| A figyelem fiziológiai alapjai és külső kifejeződése | 50 |
| Önkénytelen és tudatos figyelem | 51 |
| Harc a figyleem elterelődése ellen | 54 |
| A figyelem alaptulajdonságai | 55 |
| A szórakozottság | 59 |
| A figyelem nevelése | 60 |
| Az emlékezés | |
| Az emlékezés általános fogalma | 62 |
| Az asszociáció és fiziológiai alapja | 62 |
| Bevésés | 64 |
| Harc a felejtés ellen | 67 |
| A felidézés | 69 |
| A képzet és sajátosságai | 70 |
| Az emlékezés típusai | 73 |
| Az emlékezés tulajdonságai | 74 |
| Az emlékezés fejlesztése | 76 |
| A képzelet | |
| A képzelet általános fogalma | 78 |
| A passzív és aktív képzelet | 79 |
| A reproduktív képzelet | 80 |
| Az alkotó képzelet | 82 |
| Az ábrándozás | 84 |
| Képzelet és érzelem | 85 |
| A képzetek átalakítása a képzeletben | 86 |
| A gondolkodás és a beszéd | |
| A gondolkodás általános fogalma | 89 |
| A beszéd visznoya a gondolkodáshoz | 90 |
| A fogalom és a szó | 92 |
| A gondolkodás alapfolyamatai | 94 |
| A gondolkodás mint feladatmegoldás | 96 |
| A gondolkodás tulajdonságai | 98 |
| A beszéd kimüvelése | 100 |
| Az érzelmek | |
| Az érzelem általános fogalma | 105 |
| Azt érzelmek fiziológiai alapja | 107 |
| Az érzelmek kifejeződése testi jelenségekben | 107 |
| Az érzelmek és a megismerési folyamatok | 110 |
| Érzelem és tevékenység | 112 |
| Az emocionális emlékezés | 114 |
| Az érzelmek alaptulajdonságai | 114 |
| Indulatok (affektusok) | 116 |
| A hangulat | 118 |
| A kötelességérzet | 119 |
| Egyéni különbségek az érzelmi élet területén | 120 |
| Az akarat | |
| Az inditó ok és a cél | 124 |
| A tudatos és önkénytelen mozgások | 125 |
| A cselekvés különböző formái | 126 |
| Az akarat fogalma | 127 |
| Az akarati cselekvés elemzése | 129 |
| Az ember akarati tulajdonságai | 132 |
| Az akarat nevelése | 134 |
| A tevékenység lélektani elemzése | |
| A tevékenység céljai és inditó okai | 136 |
| Tudatosság és tevékenység | 138 |
| A készségek | 140 |
| A szokások | 143 |
| Az alkotó tevékenység | 145 |
| A személyiség lélektani elemzése | |
| A személyiség lelki sajátosságai | 149 |
| Az érdeklődés és a hajlam | 154 |
| Temperamentum (vérmérséklet) | 159 |
| A jellem | 161 |
| A szovjet ember jellemvonásai | 163 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.