Dialektikus materializmus

A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem tankönyve/Kézirat

Szerző

Budapest

'Bodnár István: Dialektikus materializmus ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	375 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A marxizmus-leninizmus korunk legjelentősebb ideológiája, a társadalmi haladás, a forradalmi munkásmozgalom, a szocializmus és a kommunizmus ügyét következetesen szolgáló tudomány.
Korunkban az emberi történelem legnagyobb fordulatának vagyunk részesei. Olyan társadalmi rend születik, amelyről azt emberiség legjobbjai már régen álmodoztak: osztályok nélküli, kizsákmányolástól mentes, mélyen humanista társadalom, amely a modern technikai és tudományos forradalom vívmányait a dolgozó ember javára hasznosítja. Nem volt még társadalmi átalakulás, amely ennyire a legszélesebb tömegek érdekei szerint történt volna és ugyanakkor példátlan az az ellenállás is, amelyet a régi rend haszonélvezői és hívei e változással szemben tanúsítanak. A szocializmusért folyó hosszú és nehéz küzdelem nem járhat eredménnyel elméleti megalapozás nélkül, és anélkül, hogy a szocializmus tudományos eszméi meg ne ragadnák a néptömegek képzeletét, érzelmét és akaratát. Ezért is fordít olyan nagy gondot a kommunista mozgalom az ideológiai harcra és hazánkban is az MSZMP a marxizmus tudományának a terjesztésére.
a marxizmus az emberi gondolkozás legnagyszerűbb törekvéseinek és eredményeinek folytatójaként, a modern proletariánus forradalmi mozgalmának eszmei fegyvereként született meg. Létrehozásán és fejlesztésén számos kiváló forradalmár és gondolkodó fáradozott. Napjainkban is széles körű elméleti kutatómunka folyik korunk új kérdéseinek marxista szellemű megoldásáért. A szocialista világrendszer létrejötte és korunk meghatározó tényezőjévé válása, a szocialista és a kommunista társadalom sikeres építése, a gyarmati rendszer széthullása, a technika, a tudomány, a művészet gyors tempójú fejlődése az új problémák seregét veti fel, amelyek iránt széles körű az érdeklődés és széles körű igény mutatkozik dolgozóink marxista műveltségének emelésére. Vissza

Tartalom

Előszó 3
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETÉS 7
Első téma. A FILOZÓFIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 9
1. A világnézet és a filozófia 9
2. Az elmélet és a módszer. A filozófia és a szaktudományok 18
3. Materializmus és idealizmus, dialektika és metafizika 21
4. A filozófia társadalmi meghatározottsága 28
Második téma. A MARX ELŐTTI FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 35
1. Az ókori görög rabszolgatartó társadalom filozófiája 33
2. A feudális társadalom filozófiája 40
3. A reneszánsz filozófiája 49
4. A XVII-XVIII. századi polgári filozófia 51
5. A klasszikus német filozófia - a marxizmus egyik elméleti forrása 61
Harmadik téma. A MARXISTA FILOZÓFIA KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE. A MODERN POLGÁRI FILOZÓFIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 70
1. A marxista filozófia keletkezésének és a polgári filozófia hanyatlásának gazdasági és osztályalapjai 79
2. A marxista filozófia keletkezésének szaktudományos feltételei 85
3. Marx, Engels és Lenin - a marxista filozófia klasszikusai. A dialektikus és történelmi materializmus fejlődésének főbb szakaszai 91
4. A dialektikus és történelmi materializmus általános jellemzése 96
5. A modern polgári filozófia általános jellemzése 107
MÁSODIK RÉSZ
Dialektikus materializmus 121
Első téma. A VILÁG ANYAGI TERMÉSZETE. AZ ANYAG ÉS LÉTEZÉSI FORMÁI 126
1 Az anyag fogalma 128
2. A mozgás - az anyag létezési módja 149
3. A tér és az idő - az anyag objektív létformái 154
Második téma. AZ ANYAG ÉS A TUDAT 164
1. A filozófia alapvető kérdése és a tudat fogalma 166
2. A tudat az anyag önfejlődésének produktuma 169
3. A tudat helyével és természetével összefüggő világnézeti kérdések 184
Harmadik téma. A JELENSÉGEK EGYETEMES ÖSSZEFÜGGÉSE ÉS KÖLCSÖNHATÁSA 196
1. A dialektika mint az egyetemes összefüggések tudománya 196
2. Az oksági összefüggés 202
3. A szükségszerű és véletlen összefüggések 211
4. A törvény 216
Negyedik téma. AZ ELLENTÉTEK EGYSÉGE ÉS HARCA 226
1. Az ellentétek egysége és harca törvényének helye és jelentőség a marxista dialektika rendszerében 226
2. Az ellentmondás fogalma és objektivitása 229
3. Az ellentmondás egyetemessége és sajátszerűsége 235
4. Mozgás és ellentmondás. Az ellentmondások fejlődése és megoldódása 241
5. A társadalmi ellentmondások fajai 253
Ötödik téma A MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK KÖLCSÖNÖS ÁT CSAPÁSA 262
1. A minőség, mennyiség és mérték fogalma. A tartalom és a forma 262
2. A mennyiségi és a minőségi változások összefüggésének törvény 271
3. A mennyiségi és a minőségi változások törvényének érvényű- ülése a természetben és a társad alomban 283
Hatodik téma. A TAGADÁS TAGADÁSA. A FEJLŐDÉS SAJÁTOSSÁGA A TERMÉSZETBEN ÉS A TÁRSADALOMBAN 294
1. A dialektikus tagadás és fejlődés 294
2. A fejlődés általános menete. A tagadás tagadása 301
Hetedik téma. A VALÓSÁG MEGISMERÉSÉNEK FOLYAMATA 310
1. A marxista ismeretelmélet tárgya és alapvető kategóriái 310
2. A megismerés érzéki és logikai szakasza 319
3. Az igazság problémája 331
4. A gyakorlat szerepe a megismerésben 341
5. A világ és törvényszerűségeinek megismerhetősége 351
Nyolcadik téma. A VILÁG EGYSÉGE 359
1. A dialektikus materializmus a világ anyagi egységéről 359
2. A dialektikus materializmus - egységes tudományos világnézet 369