Diarium azaz előjegyzési naptár az 1927-ik évre

Előszó

A KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA 1927-ben üli alapításának háromszázötven esztendős évfordulóját.
Mikor a mohácsi vész után alig ötven esztendőre a szellemi élet oly elevenséget mutat, hogy a hitvitázók körülbelül húsz állandó és vándornyomda felett rendelkeznek, Telegdi Miklós pécsi püspök, az esztergomi érsekség adminisztrátora, aki maga is neves hitszónok és író, megveszi a bécsi jezsuitáktól ötszáz forintokért a tizenkét év óta szünetelő nyomdájukat és azt nagy központi intézetté alakítja át. Nagyszombatban a pékek utcájában az egyházmegyei könyvtárral együtt külön épületet emelnek a nyomdának, amelyhez külön átjárása van az érseki palotának.
Már a nagyszombati korszakban az akadémiához tartozik az officina, amely akadémia 1635-ben alakul át Pázmány Péter egyetemévé. Kiadványai között nevezetesek a vallási művek, tankönyvek, kalendáriumok és főként a Magyar Törvénytár (1584 óta), melynek nyomásához Rudolftól kapott szabadalmat.
1664-ben megnövekszik a pozsonyi érseki nyomda (Typographia Pazmaniana) beolvasztásával. Lippay György esztergomi érsek és kancellár új betűanyaggal szereli fel az üzemet és nyomódúcokat készíttet az Egyetemi Nyomda számára a magyar vezérekről és nevezetességekről. Kollonits is sokat tesz a nyomdáért. A XVII. század legelső műintézetévé fejlődik (amplissima typographia), melynek a többi nyomdák mintegy alárendelt fiókjai. Vissza