Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Golnhofer Erzsébet: Didaktika ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	550 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-19-5296-4
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 42 498/2.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv alcíme - "Elméleti alapok a tanítás tanulásához" - a szerzőknek azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a tanítás tudománya vagy művészete kizárólag elmélti ismeretek megszerzésével nem sajátítható el, a könyvben összegyűjtött ismeretek azonban az eredményes tanítás alapjául szolgálhatnak.
A többéves pedagógusképzési gyakorlattal rendelkező tíz szerző arra törekedett, hogy a legújabb tudományos eredményeket a hazai gyakorlat tapasztalataival ötvözze.
A könyv tanulhatóságát a 19 fejezet - melyek közül néhány a hazai didaktikai irodalomban újszerűnek tekinthető témaköröket tárgyal - mindegyikét bevezető témafelsorolás, a fejezeteket záró összefoglalás és feladatok segítik, s a további tájékozódáshoz gazdag irodalomjegyzék járul. A kötetet név- és tárgymutató egészíti ki.
A tankönyvet (kézikönyvet) a tanító- és tanárképzésben, illetve a továbbképzésben részt vevők egyaránt haszonnal forgathatják, de a pedagógia korszerű kérdései iránt érdeklődő pedagógus kollégák figyelmébe is... Tovább

Tartalom

Előszó a hatodik, átdolgozott kiadáshoz	7
Oktatáselméleti irányzatok	11
Az oktatáselmélet értelmezése	12
Az oktatás hétköznapi felfogása	12
Az oktatás tudományos megközelítése	12
Az oktatáselmélet tudományos megközelítése	12
A tudomány előtti elképzelések, filozófiai gyökerek és a gyakorlat	13
A megszülető pedagógiai diszciplína "oktatáselméleti" koncepciója	14
A társadalmi igényekhez igazodó irányzatok	18
Az oktatáselmélet differenciójához kapcsolódó irányzatok	19
Szociológiai irányzatok	19
Pszichológiai irányzatok	20
Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat	21
Az oktatáselmélet integrálódásához kapcsolódó iráyzatok	21
Kibernetikai, rendszerelméleti irány	21
Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok	22
A curriculáris didaktikai irányzat	24
Napjaink alternatív irányzatai	25
Az iskolák filozófiájában, szellemiségében, kitűzött céljaiban mutatkozó alternativitás	27
Alternativitás az oktatás tartalmában	28
A szervezeti formák alternativitása	28
A módszerek alternativitása	29
Alternatív eszközök	29
A posztmodern irányzat	31
Elmélet kontra gyakorlat	32
Összefoglalás	33
Feladatok	33
Irodalom	34
Az oktatás társadalmi meghatározottsága	37
Az oktatás társadalmi meghatározottságának értelmezési keretei	38
Az iskola funkcióinak leírása	38
Az oktatás funkcióiról a szociológiai megközelítésből kiindulva	38
Az esélyek egyenlőtlensége értelmezésének elméleti keretei	43
A társadalmi meghatározottság érvényesülésének eszközei, folyamatai	46
Válaszok a "kiket tanítunk?" kérdésre	46
A nevelés intézményrendszerének társadalmi szabályozása	46
A pedagógiai fejlesztés szabályozása	47
A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése a tanítás-tanulás folyamatában	49
Az iskolarendszer befolyásoló szerepe	49
Szelekciós hatások a tanítási-tanulási folyamatban	51
Összefoglalás	53
Feladatok	54
Irodalom	55
A tanuló	57
Bevezetés	58
A gyermek- és az ifjúkor a változó időben	59
A tanulók és az iskolák	60
A pedagógusok gyermek- és tanulószemléletét befolyásoló tényezők	62
Elvek, problémák az egyéni sajátosságok értelmezésében	64
A tanulók megismerése, megértése	66
A megismerés szempontjai	66
A megismerés folyamata és módszerei	69
A megismerés korlátai, akadályai	72
Összefoglalás	74
Feladatok	75
Irodalom	75
A pedagógus	79
Bevezetés	80
A kedvelt, eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok	82
Az alapvető személyiségvonások, az alapképességek	82
A pedagógiai képességek	84
A gyakorlati készségek	85
A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések	88
A pedagógiai tudás	90
A sémák, az intuíció	90
A pedagógiai tudás jellege	91
A pedagógiai tudás tartalma	93
A reflektív gyakorlat	95
Összefoglalás	99
Feladatok	100
Irodalom	100
A tanulás	103
Bevezetés	104
A tanulás mint hétköznapi fogalom	104
A tanulás meghatározása	104
A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése	105
A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban	105
Az empirizmus ahtása, a szemléltetés pedagógiája	106
A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések jelentős átalakulása a 20. század első felében, a cselekvés pedagógiája	111
A kognitivizmus más útjai, a konstruktivista pedagógiai megszületése	117
A tanulási folyamat mint konstrukció	121
A tanulás irányítása a korszerű pedagógiai elképzelésekben	126
A cselekvés pedagógiája a konstruktivista pedagógia kiemelt szerepe	126
A gyerek személyisége, valamint ismeretstruktúrái megismerésének fontossága	127
A differenciálás jelentősége	127
A tanulás logikája a két szemléletben	127
A gazdag módszeregyüttes alkalmazásának jelentősége	129
A tanítás életszerűségének biztosítása	129
Összegzés: a két elsősorban ajánlott tanulásfelfogás összehasonlítása	130
Összefoglalás	133
Feladatok	133
Irodalom	134
Az oktatás célrendszere	137
Bevezetés	138
Az oktatási cél fogalma	139
Az oktatási cél funkciói	143
Az oktatás céljainak kiválasztása	144
A társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek hatása az oktatási célok kiválasztására	144
A nevelésfilozófiai nézetek hatása az oktatási célok kiválasztására	146
A tanulóra és a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek hatása az oktaátsi célok kiválasztására	148
Az oktatási célok osztályozása	150
Az általános célok konkrét követelményekké alakítása	158
Összefoglalás	161
Feladatok	161
Irodalom	163
Az oktatás tartalma	165
Bevezetés	166
Az oktatás tartalmának történeti alakulása a társadalmi igények változása szempontjából	169
Az oktatás tartalmának történeti alakulása a gyermek szempontjának érvényesülése szerint	170
Az oktatás tartalmának "forrásvidékei"	173
A társadalom igényeinek figyelembevétele az oktatás tartalmának meghatározásában	176
Az oktatás tartalma és a mindennapi élet vagy másképpen: a közvetlen társadalmi környezet igényei	180
Az oktatás tartalma és a fejlődéslélektan követelményei	181
Az oktatás tartalma és a differenciálás	184
Az oktatási tartalom kiválasztásának módszerei	185
Összefoglalás	187
Feladatok	187
Irodalom	189
A tanterv	191
Bevezetés	192
A tanterv értelmezésének változásai, pedagógiai összefüggései	193
Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai	195
Az oktatási tartalom elrendezésének tantervi modelljei	197
A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői	202
A tantervi értékelés átfogó szerepe	203
A tantervi értékelés és követelmények szoros kapcsolata	204
A tantervi értékelés objektív és szubjektív alapjainak párhuzamos megerősödése	204
Újabb tendenciák a tanterveknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében	205
A tantervelmélet 19-20. századi meghatározó koncepcióinak áttekintése	210
A tantervelmélet kezdetei	211
A tantervelmélet fő szakaszai a 20. században	211
Összefoglalás	216
Feladatok	216
Irodalom	217
Az oktatási folyamat	219
Bevezetés	220
Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése	220
Az oktatási folyamat	222
Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat	223
Tantárgyi tartalom tudásának folyamata	225
A tanulni tudást és tanulási motivációt kifejlesztő folyamat	227
A tanulási motivációt fejlesztő folyamat	228
A kognitív stratégia, metakogníció	230
Motivációs stratégia	232
A kognitív stratégia, metakogníció	230
Motivációs stratégia	232
A kognitív önszabályozó stratégia	233
Motivációs önszabályozó stratégia	235
Összefoglalás	238
Feladatok	239
Irodalom	240
Az oktatás stratégiái és módszerei	243
Bevezetés	244
Az oktatási stratégia fogalma	245
Az oktatási stratégiák fajtái	247
Célközpontú stratégiák	247
Szabályozáselméleti stratégiák	251
Az oktatási módszer fogalma	255
A módszerek csoportosítása, osztályozása	256
Oktatási módszerek	257
Az előadás	258
A magyarázat	261
Az elbeszélés	267
A tanulók kiselőadásai	267
A megbeszélés	268
A vita	272
Szemléltetés	274
Munkáltató módszer	277
A projektmódszer	278
A tanulási szerződés	281
A kooperatív oktatási módszer	282
A szimuláció, a szerepjáték és a játék	284
Tanulmányi kirándulás	285
Házi feladat	286
A módszerek kiválasztása	289
Összefoglalás	291
Feladatok	292
Irodalom	293
Tanulásszervezés	297
Bevezetés	298
A tanár szervezőtevékenységét meghatározó elméleti megközelítések	298
A szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése	302
A szervezés tevékenységformái	302
Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások, tanári gyakorlatok	312
Összefoglalás	313
Feladatok	314
Irodalom	315
Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei	317
Bevezetés	318
A taneszköz fogalma	318
A taneszközök története	320
A taneszközök csoportosítása	322
A taneszközök jellemzői	325
Taneszközök kiválasztása, hatékonysága	326
Taneszközök az oktatási folyamatban	330
Összefoglalás	335
Feladatok	336
Irodalom	337
Az oktatás szervezeti keretei és formái	339
Az oktatás szervezeti keretei	340
Az osztály a tanítás-tanulás társas közege	340
Az osztályba sorolás szempontjai	342
Koedukáció az osztályban	345
Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége	349
Az oktatás egyéb szervezeti keretei	350
Az oktatás szervezeti formái	351
A tanítási óra időtartama	352
Rituálék a tanítási órán	353
Az órarend	353
A tanítási órák pedagógiai rendszere	354
A tanítási óra menete	355
Az oktatás más szervezeti formái	357
Összefoglalás	357
Feladatok	358
Irodalom	358
Az oktatás szervezési módjai	361
A szervezési mód és munkaforma értelmezése	362
A frontális munka	362
A frontális munka lényege	362
A frontális munka megjelenése a nevelés történetében	363
A frontális munka jelenleg is az oktatás domináns szervezési módja	363
A frontális munka hatása a résztvevőkre	365
Az egyéni munka	367
Az egyéni munka lényege és változatai	367
Az egyéni munka történeti szempontból	368
Az egyéni munka a gyakorlatban	369
Az egyéni munka hatása a résztvevőkre	370
A párban folyó tanulás	371
A párban folyó tanulás lényege és változatai	371
A párban folyó t anulás történeti szempontból	372
A párban folyó tanulás a gyakorlatban	372
A párban folyó tanulás hatása az érintettekre	373
A csoportmunka	374
A csoportmunka lényege	374
A csoportmunka történeti szempontból	374
A csoportmunka a gyakorlatban	375
A csoportmunka hatása a résztvevőkre	378
A szervezési módok szimultán alkalmazásáról	379
Összefoglalás	381
Feladatok	381
Irodalom	383
A pedagógiai értékelés	385
Bevezetés	386
Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei	386
Az értékelés értelmezésének változásai, az értékelés fogalma	386
Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei	387
Értékelési modellek	393
Külső és belső értékelés	393
Értékelés a tanítás során	395
Célok - tapasztalatok - értékelés	395
A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés	396
Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában	398
A viszonyítás problémája	399
Az értékelés folyamata	401
Megítélés, becslés, mérés	408
Mérésmetodológiai követelmények	409
Értékelők, önértékelők	411
Összefoglalás	412
Feladatok	413
Irodalom	414
A különleges bánásmódot igénylő gyermek	417
Bevezető	418
A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma, típusai	418
A különleges szükségletek okai, fokai	420
A különleges bánásmódot igénylők aránya a népességben	421
Törvényi szabályozás	422
A speciális nevelési szükségletű gyermekek integrált-inkluzív nevelése	422
Tanulási problémákkal küzdő tanulók	427
Magatartászavarok miatt problémás tanulók	429
Kivételes képességű tanulók, tehetségesek	430
A tehetség meghatározása	430
A tehetség kialakulásának feltételei	430
A tehetség összetevői	431
A tehetség irányai	4334
Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés	434
Összefoglalás	442
Feladatok	443
Irodalom	443
Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása	447
Bevezetés	448
A különleges bánásmódot igénylő csoport fogalma, típusai, az eltérés oka	448
Fogalmi keretek, tipológia	448
Az eltérő bánásmód indokai	449
Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata	451
A multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalma	451
Kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapja	451
Különleges bánásmódot igénylő csoportok: nemzeti kisebbségek, romák, bevándorlók	452
A nemzeti kisebbségek oktatása	452
A cigány tanulók oktatása	453
Külföldi tanulók oktatása	454
Az interkulturális oktatás, kisebbségpedagógia sajátos didaktikája	454
A kisebbségi oktatás iskolai keretei	454
Egyes társadalmi csoportok oktatásának célja	455
Az oktatás tervezése, a tananyag	456
Az oktatás sajátos folyamata	459
Stratégiák, speciálisan kezelt módszerek, eljárások	460
Eltérés az értékelésben, osztályozásban	462
Eltérés a tanulásban, a tanulás nyelvével kapcsolatos kérdések	463
Összefoglalás	465
Feladatok	465
Irodalom	466
Az iskolai oktatómunka tervezése	469
A tervezési tevékenység sajátosságai	470
A pedagógus tervezési feladatai	473
A tervezés intézményi szintje. Pedagógiai program - helyi tanterv	473
A pedagógusok egyéni tervei. Tanmenet - tematikus terv - óravázlat	476
Új szempontokat érvényesítő alternatív tervek	480
Összefoglalás	483
Feladatok	484
Irodalom	485
A kezdő pedagógus	487
Bevezető	488
A kezdő tanárok legfontosabb problémái	489
A kezdő és tapasztalt tanárok tevékenységében, gondolkodásában megfigyelt alapvető különbségek	490
Tervezés	490
Észlelés - információfeldolgozás	491
Interaktív tevékenység	492
Döntési folyamatok, kognitív struktúrák	493
Tanári attitűd	496
Pályakezdés	497
A tanár önismerete	497
A kezdő lépések	500
Önelemző eljárások, fejlesztő technikák	506
Összefoglalás	509
Feladatok	509
Irodalom	510
Névmutató	513
Tárgymutató	523

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem