Didaktika, és methodika, avvagy a' tanitásnak közönséges tudománnya, és a' tanitás módgyának tudománnya

Tartalom

A' Tanítás közönséges Tudomán-
nyának foglalattya.
Bevezetés.
1. §. A' tanítás közönséges ínség - 3
2. §. Az ifjúságnak csínosodása felette fontos a'
polgári társaságra nézve - - 5
3. §. Innen a' nyilvánságos oktatóintézetek szükségesek , - - - ~ 7
4. §. Mellyekről a' polgári társaságnak, és a'
Felsőségnek kell szorgoskodni. 9
B. §. A' nép minden karainak szükséges az illendő csínosodás. - - 10
6. Azért külömbféle oktatóintézetek is szükségesek. - - - 16
7. §. A' Tanítás közönséges Tudománnyának
haszna, 's szüksége - 48
8. §. Főalapja, érteménnye - - 20
9. §. És elosztása. - - - 21
10. §. Literatura. - - 21
Első Rész.
A' tanitástárgyok' választásának, és öszveso-
rozásának alapjairól.
Elsö Szakasz.
A' tanítástárgyokról , és azok választásának alapjairól.
11. A' tanítástárgy ék választásának szüksége, 26
12. E' választásban követendö alapok. - 27
13. §. I. A' tanításlárgyoknak választásában
szem előtt kell tartani a' tanításnak czéllyát - - - 28
14, §. Az általlyában szükséges tanítástárgyokról 30
15. §. Folytatás- 32
16. §. Az alkusan szükséges tanítástárgyokról. 34
17, A' hasznos, és gyönyörködtető tanítástárgyokról. - 36
18. §. Azon tanítástárgyokban, a' mellyek általlyában nem szükségesek, főképen a'
tehetségeket, a' hajlandóságokat pedig
kevesebbet kell tekinteni. - 38
19. §. II. A' tanítástárgyoknak választásában
szem előtt kell tartani a' tanítványoknak
tehetőségeiket. - - 41
20. §. A' tanítástárgyoknak választásában elkövettetni szokott hibák, - 42
Második Szakasz.
A' tanítás pláriumának meghatározását érdeklő alapokról.
21. §. A' tanítás plánumának szükségéről. - 45
22. §. A' tanítás plánumának meghatározásában
követendő alapok. - - 47
23. §. E' két alapból vontt következések. - 48
24. §. Több tárgyoknak eggyütt, vagy egymásutánn való előadása nem ellenkezik a'
tanításnak főalapjával. - - 53
25. §. A' nyilvánságos oskolákban osztályos systema szükséges - 55
26. §. A' tanítványod száma rideg osztályokban 57
27. §. Ha valamelly rideg osztályban feles számmal vannak a'tanítványok , ezekből kell
választani segédtanítókat.-- 60
28. §. Az oskolai könyvek, és a' tanítástárgyoknak órákra való felosztása. 68
Második rész.
A' tanításnak külömbféle módgyairól, és közönséges tulajdonságairól.
Elsö Szakasz.
A' tanításnak külömbféle módgyairól, és azoknak haszonolhatásáról.
29. §. A' tanítás czélarányos módgyának szükségéről- - - 75
30. §. A' tanításnak kettős módgyáról, - 76
31. §. És kétféle folyamattyárol, - 77
32. §. Mellyek a' gyermekeknek tanításában, 78
33. §. Valamint a' tanításnak külömbféle formái is _ 80
34. §. Haszonolhatók; - - 81
35. §. De a' kérdezkedő tanításforma mégis hasznosabb a' hallgatónál, - - 84:
36. Noha becse gyakorta meg nem esmérte tik. 86
37. §. Mi a' kérdés? - - 88
38. §. A' jó kérdésnek tulajdonságai. -. 89
39. §. A' feleleteknek haszonolásáról. - 95
40. §. Mit kell a' Tanítónak cselekedni , ha a'
feltett kérdésre semmi felelet nem adatik? 96
41. Mit kell a' Tanítónak cselekedni, ha a'
kérdésre 1) igaz, - - 99
42. §. 2) igaz ugyan, de nem alkalmatos, vagy
3) csak félig igaz; - -101
43. §. Vagy 4) egészen helytelen, hamis, - 104
44. §. Vagy 5) nevetséges , és képtelen felelet
adatik. - - _ 105
45. §. Mit kell a' Tanítónak cselekedni, ha a'felelet homályos, határozatlan, zavartt? 108
46. §. Vagy ha a' feleletben foglaltt gondolatok
igazak, de a' kifejezések rosszúlválasztattak 109
47. A' tanítványoknak felelettyeiket illető
közönséges törvények, -- - 110
Második szakasz.
A' tanításnak közönséges tulajdonságairól.
48. §. A' tanításnak közönséges tulajdonságai. 111
49. §. A' tanítványoknak tanításra való figyelmezések a' tanítás czéllya' szerencsés elérésének első alkuja. - - 112
50. §. A' figyelemnek természetéről - 115
51. §. A' figyelemnek fenntartására , és előmozdítására szolgáló mellesleg eszközök.- 118
52. és 53. §. A' tanítványok figyelmének felgerjesztésére , és fenntartására szolgáló
egyenes, és fenntartására szolgáló egyenes, és ugyan 1) belső 125
54. 2) külső eszközök- - 138
55. A' tanításnak a' lélek' formaügyelő egybehangzó csínosodását elő kell mozdítani 141
56. A' tanúlóknak lehetségeikhez, és ínségeikhez mérsékelve lenni, -- 143
57. És az öntehetségre vezetni. - 146
58. Az ismételéseknek haszna, és szüksége. 149
59. §, Azon ismételésekről, mellyeket maga a'
Tanító tesz. -- -150
60. Azon ismételésekről, mellyek a' tanítvá-
nyokra bízattatnak - - 151
61. A' czélarányos foglalatosságoknak szükséges tulajdonágairól. -- - 152
62. A'' tanításnak alaposnak kell lenni. - 156
63. 'S ezért a' folytonfolyás' törvénnyé szerint lassan menni, semmit át nem ugorván 158
61. A' tanításnak tartóssá kell tenni azt. a'
mi taníttatott, és a' mit a' tanulók felfogtak ; ~ - -160
65. Azért kötelessége az emlékezetnek csínosodásáról szorgoskodni. - - 161
66. Az emlékezetnek csinosításában tartandó
gyakorlásügyelő törvények. - 165
67. A' tanításnak megtartását, és megújítását
megkönnyebbítő különös eszközök. - 172
Az ünnepi, és vasárnapi oskolákról, mint
ollyan eszközökről, mellyek által a' zsengeoskolákban adatott tanítás tartósan hasznossá
tétetik.
68. §. A' vasárnapi, és ünnepi oskoláknak hasz-
náról - - -- 177
69. A' vasárnapi, és ünnepi oskoláknak czéllya , és az azokba járó tanítványok. - 180
70. Mikor, és mit kell a' vasárnapi, és ün- '
nepi oskolákban tanítani. - 181
71. Kinek kell a' vasárnapig és ünnepi oskolákat tartani. - - 185
Harmadik Szakasz.
A' próbatételeikről.
72. §. A' próbatételek külömbféle okoknál fogva szükségesek. - -- 187
73. A z elsé nemü próbatételekről. 188
74. Hogyan kell a' próbatételekkel bánni ,
ha ezek által a' tanítványoknak forma-,
és szerügyelő csínosodását meg akarjuk
tudni ? - - -190
75. §. Mint kell bánni, ha próbatétel által azt
akarjuk tapasztalni, vallyon megértetteke a' tanítványok azt, a' mi elejekbe
adatott, vagy nem? - - 192
76. Azon próbatételekről , mellyek által a'
tanítványoknak szorgalmát meg akarjuk
tudni. - - - 193
75. Az írásbéli próbatételekről. - 195
78. §. A' szóbéli próbatételeket érdeklő észrevételek. _ _ - 198
79. és 80 §. A' nyilvánságos oskolai próbatételekről. _ - - 200
Toldalék.
81. A' házi tanításnak a' nyilvános előtt való elsősége. - - 205
82. §. Az oskolai tanításnak a' házi előtt való
elsősége 207
83. §. Folyadék a' mondattakból - 209
A' Tanításmódgya Tudománnyának
foglalattya.
Bevezetés.
1. A'Tanítás módgya' Tudománnyának szüksége - - - 213
2. §. A' Magyarországi oskolák' történeteinek
rövid előadása Szent István első Királyunknak üdéjétől a' XV-dik századnak
végéig. - - - 214
3. §. A' XVI-dik századnak kezdetétől Mária
Theréziának kormánnyáig. _ 219
4. és 5. Mária Theréziának kormánnyától a'
mi üdönkig.
6. A' Nemzeti oskolák' előmenetelének akadállyairól- - - 228
7. És azok elhárításának módgyairól 236
8. §. A' Tanítás módgya' Tudománnyának rajzolattya. - - 242
Első Szakasz.
Az olvasásra való tanításról.
1. §. A' mondandóknak summája. - 216
Első Ágazat.
A' betűknek ösméretére való oktatásról.
2. §. A' Tanítónak az oskolába járni kezdők
eránt való okos magaviseletéről. - 247
3. §. A' betűknek ösméretére való oktatásban a'
tanításnak czélarányos módgya fontos. 250
4. A' betűknek ösméretére való oktatásban
kiváltképen két dolgot kell tekinteni 251
5. Az oktatásnak nehány példái 252
6. A' betűknek kimondására való oktatás 255
7. A' betűknek megnevezéséről. - 256
8. és 9, §. B a s e d o w n a k , Ol i v i e r n e k, és
Stephaninak vélekedéseik a' betűknek megnevezésére nézve. - 257
10. és 11. Micsoda rendben kell a' betűket
előadni. _ _ - 262
Második Ágazat.
A' betüzésre, vagy betűfoglalásra való tanításról.
12. A' betűzés hasznos a' gyermekekre nézve 268
13. A' betüzésre való tanításnak módgya. -
271
14. §. Észrevételek a' betüzésre való oktatásnak
némelly módgyairól. - - 276
15. A' betüzésre való tanításban megtartandó törvények, - , - 279
Harmadik Ágazat.
A' szótagolásra való tanításról.
16. §. A' szótagolásnak haszna a' gyermekekre
nézve. - - - 280
17. A' szótagolásra való oktatásnak módgya. 282
Negyedik Ágazat.
Az olvasásra való tanításról,
18. §. Az olvasásról közönségesen. - 283
19. §. Hogyan kell a' tanulókat a' gépelyesen
hellyes olvasásra oktatni. - 284
20. Azon közönséges hibákról, mellyek a'
tanulók által az olvasásban elkövettetnek,
és azok' megjobbításának módgyáról
285
21. Mire kell az értelmes olvasásban vigyázni. - ~ - 287
22. Következtetések a' mondattakból. - 289
23. §. Az értelmes olvasásra való oktatásnak
módgya -- - 290
24. §. A' szóválasztó jelekről. - - 293
25. §. Hogyan kell a' tanúlókat a' szóválasztó
jelekre oktatni. - 293-
26. A' Declamatiókról. - 296
27. §. A' Declamatióra való oktatásnak törvénnyei. - - - 297
28. §. Az olvasottaknak alkalmaztatásáról. - 299
29. A' nyomtatványok', és kézíratok' olvasására való oktatásnak módgya. 301
Második Szakasz.
Az ékesírásra való oktatásról.
30. Az ékesírásra való oktatásnak hasznáról. 303
31. §. Mi kívántatik az írásra oktatandó tanít-
ványban? - -305
32. §. Az írásra való oktatásban három főpontot kell megtartani 306
33. §. Az írásra való oktatásban megtartandó
főpont 307
34. és 35. §. II. főpont. - 309
36. §. III. főpont 313
37. Azon hibáknak megjobbításáról, mellye-
ket az írni kezdők közönségesen elkö-
vetnek. - 317
Harmadik S z a k a s z,
A' számvetesre való oktatásról.
38. A' számvetés közönségesen szükséges tanítástárgy. - 318
39. és 40. §. A' számvetésre való oktatásnak közönséges törvénnyel. - - 320
41. §. I. A' számjelek nélkül, vagy csupán a'
főből való számvetésről.- - 326
42. §. A' számoknak észfogására , és a' számlálásra való tanítás szükséges, -- 327
43. §. A'számoknak észfogásai eggytől tízig,- 330
44. Tíztől mind százig, - - 334
45. §. Száztól ezerig. -- - 338
46. §. A' számjelek nélkül való öszveadásról. 342
47. A' számjelek nélkül való kivonásról. - 348
48. A' számjelek nélkül való öszveadásnak
folytatása. - ~ 352
49. A'számjelek nélkül való kivonásnak folytatása. - - - 360
50. A' számjelek nélkül való sokszorozásra
átmenetel. ~ _ - 366
51. A' sokszorozó táklácskának elkészítéséről 369
52. §. Az egyszer eggynek alkalmaztatása. - 375
53. §. Az elosztáshoz való előrekészülés. -380
54. §. eloszló táblácskának elkészítéséről 390
55. §. Az eggyet az eggyben, mellynek okát az
egyszer eggyből átlátni. - _ - 394
56. §. Az eggyet az eggybol megfejthető néhány példa. - - 398
57. §. Az elosztó táblácskának közelebbről való
és ugyan 1) legegyszerűbb , és legkönnyebb alkalmaztatásai. - ~ 404
58. §. 2) Öszvetett alkalmaztatásai. - 407
59. §. Az elosztó táblácskának távúlabbról való,
és ugyan 1) ollyan alkalmaztatásai,
mellyekben némelly felsőbb rendű eg-
gyeseket alsóbb rendű eggyesekre kell
változtatni, de végre semmi sem marad
fenn. ~ - - 410
60. és 61. Az elosztó táblácskának távúlabbról való alkalmaztatásai , mellyekben
az elosztás utánn megmarad valami, 's
kevertt szám jön feleletül, és ugyan a)
az elosztó táblácska második részének
ebbéli alkalmaztatásai, - - 415
62. §. b) Az elosztó táblácska első részének hasonló alkalmaztatásai - 423
II. A' számjelekkel való számvetésről.
63. A' számjelekkel való számvetésben fontos, és szükséges az oktatás. - 43Ö
64. A' számjelek megösmertetésének módgya 431
65. §. Hogyan kell a' tanítványokat a' számok
értékére azoknak öszvekapcsolásában, és
az öszvekapcsoltt számoknak felírására
oktatni. - - 432
66. §. A' számjelekkel való öszveadásról 438
67. §. Kivonásról,- - - 443
68. §. Sokszorozásról, - 451
69. és 70. §. És elosztásáról. - - 458
§. Előszó. - - -466
72. A' darabszámnak észfogasa, és leírása. 469
73. §. A' valóságos , és lárvás darabszámokról. 475
74. §. Eggy két szó a' mérési arányokról való
tanításból 481
75. §. Két eggyenlő számlálójú darabszámok'
külömbféle értékének megítélése azon
viszonyból, mellyben azoknak nevezői
egymáshoz állanak. - 484
76. Két eggyenlő nevezőjű darabszám' értékének megítélése azon viszonyból,
mellyben azoknak számlálói egymáshoz;
vannak. - - - 492
77. Az egész számot ollyan lárvás darabszámmá tenni, mellynek nevezője feladatik 495
78. Az elegyes számokat tiszta darabszámmá tenni. - .- ~ 499
79. §. A' lárvás darabszámokat egészekké, vagy
elegyes számokká változtatni. -- 502
80. §. Millyen változást szenved a' darabszám, ha 1) csak annak számlálója, vagy
2) csak annak nevezője valami egész
számmal sokszorozta tik.- - 503
81. Millyen változást szenved a' darabszám,
ha 1) csak az ő számlálója, 2) csak az
ó nevezője valamelly egész számmal el-
osztatik - - 510
82. A' darabszámnak értéke változatlan marad, ha annak mind számlálója, mind
nevezője ugyanazon eggy számmal sokszoroztatik, vagy elosztatik. - 515
83. A' nagyobb darabszámokat értékeknek
sérelme nélkül kisebbekre változtatni. 519
84. A' külömböző nevezőjű darabszámok értékeknek minden változása nélkül tétetnek ugyanazon nevezőjüvé 525
85. §, A' darabszámoknak öszveadasáról, - 528
86. §. Kivonásárót, - - 531
87. Sokszorozásáról, - - 535
88. §. És elosztásáról - 545
89. §. A' Hármas Reguláról. - - 557
90. §. A' visszás Hármas Reguláról. - 562
91. §. A' rendes, és visszás Hármas Regulának
ösmertető jegyeiről. - --563
92. §. A' mérési arány okra való oktatásról folytatás. - - - 564
93. §. A' Társaság' Regulájáról. - 578
Negyedik Szakasz.
A' Magyar Nyelvtudománynak, és Hellyesírásank czélarányos
tanításáról.
I.
A' Magyar Nyelvtudománynak tanításáról, és
ugyan először a' Szónyomozásról.
94. §. A' Magyar Nyelvtudomány tanításának
hasznáról, és ínségéről.- - 581
95. A' főnévről.-. - - 586
96. A' névmutatóról. - - 588
97. A' névragasztásról. - - 58S
98. A' melléknevekről. - - 591
99. §. A' számnevekről. - - 593
100. §. A' névhatározókról - - 595
101. §. A' névpótlókról - 596
102. és 103. §. Az igékről. -- 598
104. §. A' rendkövető, rendhagyó, mívelő, középrendü, tehetős, többszöröző, kezdetjelentó, és személytelen igéknek észfogására való oktatásról 603 -
105. §. Az igehatározókról. - - 605
106. §. A' kapcsolatokról és indulatjelekről. 606
Másodszor a' szókötésről.
107. §. A' szókötésre való tanításnak fontos
voltáról. - - 607
108. §. A' rideg szavaknak egymással való
öszveköttetéséről. - - 609
109. §. A' mondás részeinek törvényes helyheztetésére való oktatásról. - 611
II.
A' Hellyesírásra való oktatásról.
110. §. A' Hellyesírásra való oktatásnak fontos
volta. _- _ 613
111. §. Mit kellyen a' Hellyesírásból a' Nemzeti oskolákban tanítani. - 611
112. A' Hellyesírásnak három fő alapjáról. 616
113. A' dictando írásról. - - 620
Ötödik Szakasz.
Az írásbéli kifejezésre, vagy az irományok' készítésére való
oktatásról.
114. Az írásbéli kifejezésre való oktatásnak
szükséges volta, - - 623
115. §. Ahhoz való készület, - 624
116. §. És az abban való lépéses menés. - 626
117. §. A' beszédnek hellyes voltáról. - 634
118, Az irományoknak készítésében elkövetett hibáknak megjobbításáról. - 639
Toldalék
Az erkölcsi nevelésről.
119. §. Az erkölcsi csínosodás minden oskolának legfőbb czéllya- - 642
120. §. Az erkölcsi elfajulástól való megóvás. 643
121. és 122. §. A' tanulókat minden jóra kell
vezérelni. - - 648
123. §. A' jónak példái. - 669
124. §. A' jóhoz való szoktatás. - 672
12.^. §. A' rossztól való elszoktatás. - 673
126. §. A' czélarányos oskolai törvények szükségéről. - - « 674
127. §. A' jutalmakról, és büntetésekről. - 678
128. A' jutalmaknak, és büntetéseknek haszonolásában követendő közönséges alapok. - - - 681
129. §. A' jutalmaknak, és büntetéseknek külömbféle nemeiről. - - 685
130. §. Mikor kell a' jutalmakkal élni? 683
131. Melly jutalmakat kell kerülni a' nevelésben? - - - 691
132. §. Melly jutalmakkal élhetni? - 694
133. §. A' bünletésekkel való visszaélésről. - 695
134. §. Mikor kell a' Tanítónak büntető hatalommal élni ? _ _ 699
135. §. Minek kell minden büntetést meglózni? _ _ _ 701
136. §. Millyen büntetésekkel kell élni? ~ 706
137. A' czéllal ellenkező büntetések. - 711
138-140. §. A' testi büntetésekről különösen. 716
141. §. Melly eszközt kell választani a' testi
büntetésekre. - 731
142. §. Hogyan kell magát viselni a' Tanító-
nak büntetés előtt ? - - 732
143. §. Büntetés alatt, - 737
144. §. És büntetés utánn. - - 741
145. §. Mit kell a' Tanítónak cselekedni, ha
nagyon keményen, vagy éppen valamelly ártatlan tanítványt büntetett
meg? - - - 744
146. §. Mi foganatosabb közönségesen, vallyon a' büntetések, vagy a' jutalmak? 745

Témakörök