Didaktika I-II.

A vallásoktatás didaktikája

Szerző

Dr. Pem László

Lektor

Dr. Szabó Gyula

Szombathely

'Dr. Pem László: Didaktika I-II. ' összes példány

Kiadó:	Magánkiadás
Kiadás helye:	Szombathely
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	639 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-204-320-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Didaktika - a vallásoktatás didaktikája" című könyvemmel azt szeretném elérni, hogy a tanárok-, hittanárok és a tanulók alaposabb felkészültségűek és kreatívabbak legyenek a didaktikában és a... Tovább

Tartalom

I. kötet	5
Előszó	9
Didaktikai koncepciók	9
A didaktika, mint oktatáselmélet	11
Didaktika, mint a tanulás elmélete	12
A didaktika, mint információelméleti - kibernetikus értelmezés	16
Didaktika, kommunikatív értelemben	18
A didaktikai koncepciók kritikája	20
Út a vallásoktatás szakdidaktikájához	20
A vallásoktatás szakdidaktikájának általános meghatározása és tartalma	23
A vallásoktatás szakdidaktikájának speciális meghatározása és tartalma	26
A nemkeresztény vallások vallásoktatása	32
A Korán	33
A hadít	34
Neoiszlám	38
A görög és római vallásoktatás	38
Görög vallás, -vallásoktatás	41
A görög vallásoktatás	47
Összegzés	49
A római vallás - és vallásoktatás	53
Információk a zsidó- és keresztény kultúra oktatásából	53
Tanítók és tanítványok a Bibliában	53
Bevezetés	54
Tanítók az Ószövetségben	57
Ószövetségi tanítványok	59
Tanítók az Újszövetségben	61
Újszövetségi tanítványok	62
Alapvető tanítás az igehirdetés	62
Előszó	62
Igehirdetés az Ószövetségben	63
Jézus és az apostolok igehirdetése	64
Különböző hallgatóság	64
Az igehirdetés tartalma	65
Az igehirdető	65
Igehirdetési formák	66
Igehirdetés, liturgikus keretben	67
Igehirdetés a második században	68
Igehirdetés a szentatyák korában	70
Igehirdetés a keresztény középkorban	71
Igehirdetés a Tridenti egyetemes zsinat (1545-1563) után	73
Igehirdetés a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) után	73
Igehirdetés az istentiszteleteken kívül	74
Az igehirdető jogi és szakmai illetékessége	74
Katekézis, avagy bevezetés és felkészítés a keresztény életre	78
A katekumenátus és továbbfejlődése	81
Hitoktatás és katekézis a Tridenti Zsinat után	87
Iskolai hitoktatás	88
A hitoktatás kateketikus karaktere a társadalom különböző területein - és intézményeiben	89
Továbblépések a katekétikus hitoktatás feladataiban	91
Bevezető	97
Lelkipásztori útmutatás	101
A felnőttek katekumenátusát visszaállító	102
Dokumentum jelentősége és fontosabb előírásai	102
A dokumentum jelentősége	102
A katekumenátus, vagyis a beavató szentségekhez vezető út	102
Szolgálatok és megbízások a katekumenátus folyamán	102
A beavatás ideje	103
Beavatás kivételes esetekben	104
A katekumenátus (A keresztény életre való lelki felkészülés) rendje hazánkban
A prekatekumenátus (Az előjelöltség) időszaka	104
A katekumenátus időszaka és szertartásai	105
A katekumenek közé való befogadás szertartása (Kötelező szertartás)	106
A megtisztulás és a megvilágosodás időszaka és szertartásai	106
A kiválasztás szertartása (Kötelező szertartás)	107
A beavató szentségek
A hit elmélyítésének (A misztagógiának) ideje	108
Kiknek kell a katekumenátus útját végigjárniuk?	109
Felnőttek, fiatalok katekumenátusa	109
Kereszteletlen felnőttek és fiatalok	109
Elsőáldozásra vagy (és) bérmálásra készülő megkeresztelt felnőttek és fiatalok	110
Gyermekkorban szentségekben részesült, de hitüket nem gyakorló felnőttek és fiatalok újra elvezetése gyónáshoz és áldozáshoz	110
Gyermekek katekumenátusa	111
Meg nem keresztelt iskolás korú gyermekek katekumenátusa	111
A katekumenátus bevezetésének módja	113
A katekumenátus ajánlása	113
Néhány konkrét teendő	114
A vallásoktatás Magyarországon	117
A kolostir iskolák	118
Plébániai iskolák	118
Városi iskolák	118
A reformáció, valamint az ellenreformáció kora	118
A "Ratio Educationis" Magyarországon	125
A Ratio rendelkezései a katolikus iskolákra vonatkozólag	125
Reformtörekvések a forradalom esztendejében	126
Az iskolaügy rendezése 1868-tól	126
Az 1868. évi 38. t. c. lényeges előírásai	126
Vallásoktatás a II. világháború után	127
Az örökölt viszony "állam és egyház között"	128
A talpra állás	128
A támadó erők	128
A katolikus álláspont	129
Megindultak a támadások	129
Döntő támadás: 1948. május-júniusban	130
A hitoktatás helyzetének megváltoztatása	130
Rendeletek a hitoktatásról	131
Az iskolai hitoktatás szabályozása	131
Az általánso iskolások templomi hitoktatásának szabályozása	131
A zsinat utáni megújulás	132
Vajúdó lehetősége: idézet	132
Átmenet	133
Ezredrofulóra készülve	135
Sokadik újjászületés	136
A vallásoktatás koncepciói	139
A vallásoktatás egyik fajtása a kérügmatikus katekézis	139
A hermeneutikus koncepció	140
A problémaorientált vallásoktatás	141
A terapeutikus elméleti modell	144
A mai vallásoktatás jellemzői	148
A pedagógia és szociokulturális környezet figyelembe vétele	148
Legitimizáció a konvergenciamodellben	148
A VO és a katekézis egymához való pozitív viszonya	148
A célok és feladatok elterjedt skálája	149
A hit és az élet korrelációja	149
A didaktikai felelősség	151
A nyitott és az orientált oktatás	151
A teljes jogú vallásoktatás	153
A vallás nem magánügy	154
Aludozás a hitoktatás körül	159
Az iksolák államosítása	164
1990. évi IV. törvény	174
1. Fejezet	174
A lelkiismereti és vallászabadság joga	174
Részletes indoklás	175
Lelkiismereti szabadság	176
A vallásoktatás megalapozása - egy jövőkép	179
Altenatív megalapozás	179
Egyoldalú egyházi megalapozás	179
Iskolaelméleti megalapozás	179
A nehézségek feloldása	180
Pedagógiai és teológiai megalapozás	180
Kultúrtörténeti érvelés	180
Az antropológiai érvelés	181
A társadalmi érvelés	181
Megalapozás a konvergencia-modellben	182
Jogi legitimáció	182
VO - "rendes tantárgy" tervezete	182
VO - "egyetértésben a vallási felekezetek alapelveivel"	183
Problémafelvetés: az állam semlegessége	183
Több felekezeti gyermek az iskolában! - Így a VO felekezetiségének megalapozása szükséges	183
A problémakörhöz	183
A VO felekezetiségének alapjai	184
Felekezeti nyitottság/nyíltság	185
A keresztény vallásoktatás alapja a Biblia	189
A Biblia a vallásoktatásban	189
A Biblia szerepe a múltban és a jelenben	189
A korrelációs didaktikai új kezdet a bibliadidaktikában	189
A bibliadidaktika célja	191
A bibliai szövegfeltárás módszerei	192
A módszerreflexiók kiindulópontja a didaktikai reflexió	192
Előzetes bibliadidaktikai döntések	192
Módszerek leírása	193
Egy biblikus téma feldolgozása: Jézus halála, mint történelmi esemény	197
Alapgondolat	197
Bevezetés	198
A politikai és vallási helyzet Jézus korában	198
Júdea vallási és politikai önkormányzata	198
A Szenvedéstörténet	199
Jézus halálának értelmezése az őskeresztény hagyományban	202
A vallásoktatás egyháztörténelmi témái	212
Egyháztörténeti témák a vallásoktatásban	212
Az egyháztörténet módszerei	212
Az egyháztörténelem - oktatás helyzetelemzése és helymeghatározása	213
A reprezentatív témák kiválasztásának kritériumai	213
Az egyháztörténelem-oktatás reprezentatív témái	214
Egyháztörténelmi témák	215
A zsidóság és a nem keresztény vallások bemutatása a vallásoktatásban	218
A kereszténység zsidó gyökerei	218
A zsidókkal kapcsolatos negatív újszövetségi kijelentések	219
Liturgia	219
Történelem	219
bibliai szövegek	224
Hammurapi	227
Kr. e. XVIII. század	227
Homérosz	227
Szolón	227
I. Hillél	228
Misna	229
Jeruzsálemi Talmud	229
Babilóniai Talmud	230
Állam és vallás	230
Két nép, egy föld	232
"Nostra Aetate"	233
(A vallások közös vonásai)	242
(A hinduizmus, buddhizmus és egyéb vallások értékei)	242
(A muzulmán vallás nagyrabecsülése)	242
(Benső kapcsolat az izraelita vallással)	243
(Az egyetemes testvériség minden diszkriminációt kizár)	243
Különböző vallások tanítása a mindenhatóról	246
Hitigazságok és az erkölcsös hitélet kapcsolata a vallásoktatásban	251
Hitigazság a gyakorlatban	252
A hittan és a hitélet gyakorlata a vallásoktatásban - Dogmatikus tételek és alkalmazásuk	252
A hit tartalmának megértése és értelmezés (dogmatikai témák a VO-ban)	252
Az etikus cselekvés megtanulása (etikai nevelés a VO-ban)	252
Az egyház alapfunkciói a vallásoktatásban (A gyakorlati teológia témái a VO-ban)	255
Összefoglalva	260
Tapasztalaton alapuló vallásoktatás	261
A tanulók szerepe a vallásoktatás szerkezetében	263
A tanuló kritikája a hagyományos vallásoktatással szemben	269
A tanuló vallásoktatással kapcsolatos elvárásai	270
Motiválás	271
A hittanár és hittanárnő az elvárások feszültségében	274
A tanulók és a szülők	274
Az állam, iskola, társadalom	274
Az egyház és a helyi közösség	274
Én-identitás	275
A vallástanár, mint szakember	275
A vallástanár, mint pedagógus	275
A vallástanár, mint keresztény	275
A vallástanár, mint tanú	276
Segítség az úton	276
A tanár - tanuló interakció	278
Nevelési stílusok	278
Tanítási illetve oktatási formák	278
Az oktatás szociális formái	279
Verbális interakció	279
Az elvárás -interakció	280
A tananyag tagolása	282
Különböző tagolási sémák	282
Formális fokozati elméletek	282
Tanítási fokozatok	283
Munkafokozatok	283
Tanuláspszichológiai fokozatok	283
Az óra tagolásának előnye	284
A tagolás, mint a valláskoktatás formája	285
A vallásoktatás tagolási elemei	286
Alternatív elemek a hittanóra tagolásához	286
Ellenőrzés	290
Az eredménykontroll	290
A feltételek ellenőrzése	290
Az oktató magatartásának vizsgálata	291
Módszertani megfontolások	291
Variálható módszerpaletta	293
Kontroll az egyházi pedagógiában	293
Gyakorlás és ismétlés	294
"A gyakorlás ismétlést jelent"	298
Kívülről való tanulás	298
Házi feladat - nemcsak gyakorlásra/ismétlésre	298
Munkaeszközök és technikák	299
Gyakorlás/ismétlés az egyházi pedagógiában	302
II. kötet
Különböző módszerek a hitoktatás szakaspecifikus keretein belül	4
Bevezetés. A vallásdidaktika módszerelméleti szándéka	4
Módszertani kérdések a didaktikai teóriaképzés kontextusában	4
Fogalom és osztályozás	4
Módszerek és közvetítés	5
Kölcsönös összefüggés és a hangsúlyos szempont	5
Módszerek a valláspedagógiai koncepciók kontextusában	5
Módszerek a hitoktatás szakmaspecifikus keretein belül	6
A módszervállalás kritériumai a hitoktatásban	7
Módszertani kérdések helyzete a didaktikai vitában	8
A módszertani elemek osztályozásához	8
Fogalmi magyarázatok	8
A módszertani elemek rendezési sémája	9
Néhány szempont a módszerek megválasztásánál	9
A vallásoktatás céljai és feladatai	11
Problémafelvetés és megoldási javaslat	11
Tárgyorientált vagy a tanulási cél által irányított VO?	11
A VO céljainak meghatározása	11
Próbálkozások a strukturálásra	11
Az Én -képesség	11
Észorientáció	12
Közösség - képesség	12
Képesség a szolidáris élethez	13
Útmutatás a kritikai és kommunikációs képességhez	13
A világhoz viszonyulás képessége	13
Felelősség a világért	13
Környezeti nevelés a VO-ban	13
A keresztény környezetnevelés feladatai	13
Képesség a hitre	14
A hit szolgálata	14
Impulzusok az egyházi életre	14
Záró megjegyzések	14
A vallásoktatás megtervezése	14
Néhány alapelv az oktatás megtervezéséhez	15
A tanítás és tanulás keretfeltételei: a tanár és a tanuló feltételei	15
Az oktatás előkészítésének fokozatai	16
Tanterv-curriculum elkészítése	20
Tanterv	21
Tanterv	21
Curriculum	21
A curriculum elmélet felvétele a valláspedgaógiába	22
Újabb tantervek	22
Céltanterv az ált. iskolai katolikus vallásoktatás számára	23
Alaptanterv a vallásoktatásra	24
A katolikus hittan curriculáris tanterve	25
A tantervek vallásoktatástbeli jelentősége	26
A római katolikus hitoktatás kerettanterve	29
Bevezetés	29
A 8 osztályos általános iskolák hittanterve	30
A 4 osztályos gimnáziumok és középiskolák hittan tanterve	35
A 6 + 6 és 4 + 8 osztályos iskolák hittan tanterve	37
A 10 osztályos általános iskolák 9. és 10. osztályának hittan tanterve	38
A kétéves szakképző iskolák hittan tanterve	39
A MKK kérdéseinek elrendezése az általános iskola 1-8. osztályának kateketikai tantervének megfelelően	40
A legfontosabb imádságok és tudnivalók	41
Előkészületi lap	41
Szociális oktatási formák a vallásoktatásban	56
Bevezető	57
Frontális oktatás, illetve osztálytanítás	57
Visszatekintés	57
Frontális oktatás/osztálytanítás	58
A frontális oktatás gyakorlata	58
Összegzés	59
A partnermunka	59
Az egyéni munka	60
Egyházpedagógiai reflexiók a szociális oktatási formákra	61
Csoportos oktatás	61
Gyökerek	61
Definíció. Mi tartozik a csoportos oktatáshoz?	62
A tervezés szempontjai	62
Csoportos oktatás és a valláspedagógia	63
A kiscsoportos munka nehézségei és lehetőségei a hitoktatásban és a bérmálási munkában	64
Projektoktatás	64
Fogalom	64
Történelmi gyökerek	64
Egy projekt lépései, ismertetőjegyei és tervezése	64
Projekttanulás a hitoktatásban	66
Programozott tanulás és programozott médiák - a vallásoktatásban	69
Fogalmak magyarázata	71
Programozott tanulás	71
A valláspedagógia alkalmazásában rejlő lehetőségek	72
Játékformák	73
Bevezetés	74
Színpadi - drámai analzis	74
Antropológiai analízis	75
A bibliodráma	77
Egyházi környezetismeret	81
Bevezetés	81
1. sz. melléklet	89
2. sz. melléklet	90
3. sz. melléklet	93
4. sz. melléklet	93
5. sz. melléklet	93
6. sz. melléklet	93
7. sz. melléklet	93
8. sz. melléklet	93
9. sz. melléklet	93
10. sz. melléklet	101
Szimbolikus megismerés	102
Bevezetés	102
A szimbólum érzékelhető valóságának biblikus megközelítése	102
Szimbólumok és a szimbolikus kommunikáció, mint vallásdidaktikai feladat	105
A szimbólumok valláspedagógiai vonatkozásai	105
Szimbolizáció, mint az élet és a hit kölcsönös viszonyának alapvető módja	105
Mi a szimbólum?	106
A szimbólumhermeneutika perspektívái	106
A hit szimbóluma és szimbólumterülete	106
Szimbólumdidaktika - szimbolikus kommunikáció az életben és a dogmatörténetben	108
Szimbólumképzés	113
Ritualizáció	114
A szimbólumok nyelve	114
Szimbólum és a művészet	116
Példaképek - szimbólumok és a hitélet kialakítása	116
Szimbólumdidaktika a semleges és a manipulált szimbólumok horizontjában	119
Nyelvi kommunikáció a vallásoktatásban	121
A tájékozódás eszköze	123
Nyelv és gondolkodás	123
A nyelv és az ember	125
Nyelv és vallásoktatás	125
Az oktatásról általában	126
A vallásoktatásról	126
Társalgási módszerek	126
Beszélgetés	129
Elbeszélés	129
A meditatív cselekvsé formái	130
Beszélgetési módszerek a hitoktatásban	130
A beszélgetés nélkülözhetetlnesége az oktatásban	130
Miért fontos az oktatási beszélgetés?	130
Az oktatási beszélgetések formái	131
Csevegés	131
Oktatási beszélgetés	131
Tanulói beszélgetések	131
A vita	132
Egyházpedagógiai kitekintés	132
Elbeszélés	133
Az elbeszélés az emberi kommunikáció elemi módja	133
Elbeszélés, mint oktatási módszer	133
Az elbeszélés típusai	134
Elbeszélő műhely	135
Elbeszélés az oktatás folyamatában	136
Egyházpedagógiai kitekintés	137
Meditáció	138
A probléma felvázolása	138
Az integrált meditáció alapstruktúrája	138
Az Evangélium fogalmi és meditatív elsajátításának polaritása	142
A meditáció valláspedagógiai hatásai	143
Keresztút	143
Csend és csendesgyakorlatok	162
Az első ismertetőjelek	162
A csend- és a csendes gyakorlatok a pedagógiai tradícióban	162
A koncentráció és a hallgatás	163
A csend, mint szimbólum	163
A csendes gyakorlatok módszertani szempontjai	164
Csendes gyakorlatok jelentősége	164
Az ima alapjai és feltételei	166
Gyermekek és fiatalok imára nevelésének alapjai	167
Felnőttek imádkozásának feltételei	167
Az imádságra nevelés végigkíséri egész életünket	167
Kisgyermekkori megalapozás	168
Családi ima, családi istentisztelet	168
Iskolai imádságok	170
A hitoktatás valláspedagógiai feladatai	170
Az iskolai imádság megvalósítási formái	172
Az érett iamélet előkészítői: csend - összeszedettség - áhítat	172
Saját szavainkkal mondott és kötött imádság	172
Használjuk kik az imádság sokféle kifejezési formáját	173
Liturgia és imádság	174
A hittanár liturgikus lelkiségének megalapozása	174
Liturgia és Isten - tapasztalás	174
Milyen ember tapasztalja meg a liturgiában az Istent?	177
Milyen az Isten-tapasztalásunk a liturgiában?	179
Mi szükséges az Isten-tapasztaláshoz a liturgiában?	181
Milyen az a liturgia, ahol az Isten-tapasztalásunk történik?	182
Milyen Istent tapasztalunk a liturgiában?	183
Liturgikus hitoktatás	184
A liturgia körülírása	184
A liturgikus dimenziók kikerülése a hitoktatásból	184
A liturgia jelentősége a vallásoktatásban	185
A liturgikus elemek helye a hitoktatásban	185
Gyakorlati következtetések	185
Audiovizuális média a hitoktatásban és az egyházi munkában	190
Szemléltetés	193
Beszédjelek a hitoktatásban	197
Példák	198
Egy példa: A vámos meghívása. Mt 9,9-13	199
A művészeti alkotások megközelítése	206
Történelmi áttekintés	207
A keresztény művészet alkotásaival való találkozás módszertana	210
Találkozás az ikon-művészettel	210
Pünkösd	227
Fénykép, fólia, képregény, plakát	227
Alkalmazása a hitoktatásban	227
A fénykép alkalmazása	229
A fóliák felhasználása	230
Képregény alkalmazása	273
Bernadett	273
A plakát alkalmazása	273
A film alkalmazása a hitoktatásban	284
Ének - zene a hitoktatásban	284
Bevezetés	284
A zenei kreativitás, mint az újabb valláspedagógia komponense	284
A zenével és dallal készített mtodikai folyamat kritériumai	285
Módszertani utak a dal és a zene különböző kategóriái szerint	285
A tradicionális énekanyag	286
A mohácsi vész előtti népének-gyakorlat emléke	286
A XVII. század eleji népének-fellendülése	287
Hagyományőrzés és újítás	287
Identikus énekünk	312
Milyen a jó hittankönyv?	312
A könyvtípusok alapformái	313
A tanulók helyzetének, tapasztalatainak figyelembe vétele	313
A tanulókra szabott nyelv	313
Tanulási célok és tartalmak	314
A hittankönyvek funkciója a jelenben	316
A katolikus egyház katekizmusa	316
A tájékozódó irodalom	316

Témakörök

Pedagógia > Nevelés > Vallásos
Vallás > Kereszténység > Magyarországon > Oktatás, papnevelés

Dr. Pem László

Dr. Pem László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Pem László könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem