A szentimentalizmus

Szerző

Szerkesztő

'James Thomson: A szentimentalizmus ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	232 oldal
Sorozatcím:	Izmusok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér reprodukcióval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az olvasó a szentimentallizmusról hallva általában érzelmes, szomorú történetekre gondol; kesergésekre, könnyekre, a hős vagy hősnő korai halálára titkos bú miatt.
A szentimentalizmus rangos irodalmi irányzat, kiváló művelői Richardson, Sterne, Rousseau, az ifjú Goethe, Kármán és mások az emberi érzelemvilág addig rejtett mélységeit tárták fel. A szentimentalizmus nem tartozik az alapvető korstílusok közé, mint a barokk, a klasszicizmus vagy a romantika, hanem úgynevezett stílusirány, amely a kettő között helyezkedik el, áthatja az egész európai irodalmat, alkotásai érzelmi lázadást tükröznek a feudalizmus megmerevedett erkölcsei ellen.
Wéber Antal e téma kiváló ismerője a hazai szakirodalomban először vállalkozott a szentimentalizmus teljes összefoglalására. Bevezető tanulmányában és a jól válogatott angol, francia, német, orosz, magyar irodalmi szemelvényekben mutatja be, mi újat hozott e sokat vitatott irányzat az irodalomba: az egyéniség fölfedezését és az érzelmi mozzanatok... Tovább

Tartalom

Wéber Antal:
A szentimentalizmus	7
A szentimentalizmus műfaji, ábrázolási problémái	20
Az irányzat sajátosságai, a korszakhatárok s az irodalmi gondolkodás kérdései	34
A magyar szentimentalizmus néhány sajátossága	51
Szövegek	77
James Thomson: Évszakok (részlet)	79
Samuel Richardson: Pamela (részlet)	80
Samuel Richardson: Pamela. Előszó a második kötethez	86
Samuel Richardson: Clarissa. Előszó	88
Young Éjtszakái. Részlet Pétzeli József fordításában	93
Laurence Sterne: Érzelmes utazás (részlet)	95
Samuel Johnson: Gray	103
Fénelon: Levél az Akadémiához (részletek)	120
Denis Diderot: Második értekezés "A törvénytelen fiú"-ról	123
Diderot: A drámai költészetről (részlet a XVIII. fejezetből)	130
Didreot: Richardson dícsérete (részletek)	133
Diderot: Tárlatok. Greuze: A megbüntetett fiú	142
Jean-Jacques Rousseau: Az új Héloise. Második előszó	149
Rousseau: Az új Héloise (részlet)	154
Rousseau: Az új Héloies (részlet)	159
Rousseau: Az új Héloies (részlet)	164
Bernardin de Saint-Pierre: Tanulmányok a természetről (részlet)	167
André Chénier: A lelemény (részlet)	169
Salamon Gessner: Idillek (részlet)	171
Johann Georg Hamann: Szókratészi emlékiratok (részlet)	173
Heinrich Wilhelm von Gerstenberg: A költői zseni (részlet)	175
Heinrich Wilhelm von Gerstenberg: Ugolino (részlet)	177
Johann Gottfried Herder: Levél Gerstenberghez Shakespeare-ről	184
Johann Gottfried Herder: Osszian költeményei	184
Johann Gottfried Herder: Régi népdalok. Előszó az első könyvhöz	187
Johann Kaspar Lavater: A zseni (részlet)	192
Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála (részlet)	199
Gottfried August Bürger: Szívbéli vallomás a népköltészetről	201
Alekszandr Ny. Ragyiscsev: Utazás Pétervárról Moszkvába (részlet)	210
Ny. M. Karamzin: Szegény Liza (részletek)	214
Batsányi János: A fordításról (részlet)	217
Kármán József: Az Uránia Bévezetése (részlet)	219
Csokonai Vitéz Mihály: Bácsmegyei leveleire	221
Függelék	223
Jegyzetek	225
Irodalom	229