A Petőfi-titok

Fülszöveg

DIENES ANDRÁS
A Petőfi titok
1849 július 31-én, száz évvel ezelőtt .fünh el' Pehőfi a segesvári csatában. Száz év óta folyik a vita, hogy mi történt a magyarságnak ezzel a méltán üstököshöz hasonlított csodálatos költőjével. A kiváló Petőfikutató a találgatásoknak, a legendáknak, a félreértéseknek összevissza bonyolódott zűrzavarából, alapos helyszíni vizsgálódás és a vallomások gondos mérlegelése, összehasonlítása segítségével, hámozza ki az igazságot. A titok teljes felderítéséhez immár csak egy lépés hiányzik: a Csonta-kert honvédslrjának feltárása. A közel jövő talán ezt az utolsó fátyolt is fellebbenti a Petőfititokról,
Ez a titok — mondja Dienes András — nem Segesvárnál kezdődik. Sopronból kell elindulnunk és végigkísérni Petőfi egész katona-pólyáját, egészen a tragédia pillanatáig. A szerző a történetíró komoly tárgyilagosságóval, de G hőséért lelkesedő író színes lendületével rajzolja meg Petőfi rövid életének utolsó kilenc esztendejét és Illeszti egységbe ezeknek az... Tovább

Fülszöveg

DIENES ANDRÁS
A Petőfi titok
1849 július 31-én, száz évvel ezelőtt .fünh el' Pehőfi a segesvári csatában. Száz év óta folyik a vita, hogy mi történt a magyarságnak ezzel a méltán üstököshöz hasonlított csodálatos költőjével. A kiváló Petőfikutató a találgatásoknak, a legendáknak, a félreértéseknek összevissza bonyolódott zűrzavarából, alapos helyszíni vizsgálódás és a vallomások gondos mérlegelése, összehasonlítása segítségével, hámozza ki az igazságot. A titok teljes felderítéséhez immár csak egy lépés hiányzik: a Csonta-kert honvédslrjának feltárása. A közel jövő talán ezt az utolsó fátyolt is fellebbenti a Petőfititokról,
Ez a titok — mondja Dienes András — nem Segesvárnál kezdődik. Sopronból kell elindulnunk és végigkísérni Petőfi egész katona-pólyáját, egészen a tragédia pillanatáig. A szerző a történetíró komoly tárgyilagosságóval, de G hőséért lelkesedő író színes lendületével rajzolja meg Petőfi rövid életének utolsó kilenc esztendejét és Illeszti egységbe ezeknek az éveknek a költő katonáskodására vonatkozó eseményeit. Komor sorstragédióvó kerekedik ez a kép, de a sors kerekén lendít egyet-egyet a kortársak rosszindulata, megnemértése is. Dienes András könyve értékes vonásokkal egészíti ki a szabadsóg költőjének gazdag skálájú arcképét.
8 oldal külön melléklet,
számos szövegközti rojz.
mm.
SÁSDI SÁNDOR
Éneklő élet
REGÉNY Az Iró Q könyvről:
Negyedik éve élek egy kis helepes-faiuDon, ahol a demokrácia földelés házat- juftat-ol-|- számomra. Nemcsak látl-am a felepesek küzdelmét, de a kezdet legkezdetétól fogva, velük együ|-|- harcol|-am a darab mindennapi kenyérért, néha-néha már csaknem elcsüggedve, de megint csak nekirugaszkodva. Olykor, ebédidő alaH, az úhszéli szederfák alatt találkoztam velük, akkor már a mi földünkön is kalászt dajkált a júniusi szellő; nevetve ettük a szegények fekete lét csorgató gyümölcsét, hiszen bizonyosak voltunk a holnapban, amely teli zsák Ígéretével kecsegtetett bennünket. Testvéremnek éreztem és érzem ma is valamennyit, bajtársamnak, akivel csatát vívtam, akkor még hivatalban úló úri reakciósok és tekintélyüket, zsíros mivoltukat féltő őslakos nagygazdok ellen. Én láttam a telepest ekébe fogva, mint négylábú barmot, lóttam az asszonyót ágyteritőból fabrikált ruhában, gyerekét mezítláb hában kecmeregni, ettem kesernyés kukoricás kenyeréből, de meghallhattam diadalmi énekét, mert erős, bátor, bizakodó volt, nemcsak a népi demokrácia apóskodó szeretetében hitt, de a fejlődés örök törvényében is. Egy héroszi kor igaz emberei mellett kellett hitet tennem, számot adni valamiről, ami erőt adhat a bizakodásban ellankadóknak, a mult felé kacsingatókat pedig meggyőzheti arról, hogy ez a győzelmes sereg, a magyar dolgozó parasztság se engedi visszafelé fordítani az idő kerekét, a feudális világ minden megbúvó maradékát segit szétrombolni, hétmérföldes csizmában akar eljutni felemelkedésének legmagasabb pontjáig.
Katiit Vissza