| I. kötet | |
| Bevezetés az elektrotechnikába | 1 |
| A villamosság veszélyei | 2 |
| Villamos töltéshordozók | 3 |
| A villamos feszültség | 5 |
| A villamos áram | 8 |
| A villamos ellenállás | 11 |
| Villamos vezetőképesség | 13 |
| Az ohmos ellenállások kiviteli formái és gyártási eljárásai | 15 |
| Az ohmos ellenállások jellemzői és előírásai | 18 |
| A potenciométer | 21 |
| Ellenőrizze tudását | 21 |
| Villamos áramkörök | 22 |
| A villamos áramkörök és az Ohm-törvény | 22 |
| Ellenállások soros kapcsolása | 24 |
| Ellenállások párhuzamos kapcsolása | 26 |
| Ellenállás-hálózatok | 29 |
| Feszültségosztók | 32 |
| Hídkapcsolások | 36 |
| Ellenőrizze tudását | 39 |
| Villamos munka és teljesítmény | 40 |
| A villamos munka | 40 |
| A villamos teljesítmény | 41 |
| A villamos energia átalakítása és a hatásfok | 43 |
| Villamos hőfejlesztés | 45 |
| Áramsűrűség. Az egyenáramú vezetékek méretezése | 47 |
| Az ellenállás hőmérsékletfüggése | 50 |
| Ellenőrizze tudását | 64 |
| Bevezetés a biztonságtechnikába | 65 |
| Előzetes megjegyzések | 65 |
| A villamos áram veszélyei | 65 |
| Az emberi test áramvezetése | 66 |
| Elsősegély villamos balesetek esetén | 68 |
| Elektrotechnikai előírások | 69 |
| Balesetvédelem és biztonsági szabályzat a DIN VDE 0105 szerint | 70 |
| A DIN VDE 0100 T 410 óvintézkedéseinek áttekintése | |
| Érintésvédelem | 71 |
| Ellenőrizze tudását | 75 |
| Villamos tér | 76 |
| Lényege és modellezése | 76 |
| Mennyiségek és mértékegységek | 76 |
| Ellenőrizze tudását | 80 |
| Kondenzátorok egyenáramú áramkörben | 81 |
| Kondenzátorok | 81 |
| Kodenzátorok kapcsolása | 82 |
| Feltöltés | 84 |
| Kisütés | 85 |
| A kondenzátorok jellemzői és szabványai | 87 |
| A kondenzátorok szerkezete és gyártása | 88 |
| Ellenőrizze tudását | 94 |
| Mágneses tér | 95 |
| A mágneses tér keletkezése és ábrázolása | 95 |
| Mennyiségek és mértékegységek | 97 |
| Mágneses anyagok | 101 |
| Mágneses körök | 102 |
| A mágneses tér erőhatása | 104 |
| Az indukciótörvény | 107 |
| Tekercs egyenfeszültségű körben | 111 |
| Ellenőrizze tudását | 116 |
| Hatásos ellenállás, veszteségmentes kapacitás és induktivitás váltakozó áramú áramkörben | 128 |
| Hatásos ellenállás váltakozó áramú áramkörben | 128 |
| Veszteségmentes kapacitás váltakozó áramú áramkörben | 129 |
| Veszteségmentes indukvitivás váltakozó áramú áramkörben | 132 |
| Ellenőrizze tudását | 134 |
| Villamos méréstechnika | 135 |
| A villamos méréstechnika alapjai | 135 |
| Az analóg műszerek működési elve | 136 |
| Áram- és feszültségmérés, a méréshatás kiterjesztése | 138 |
| Lágyvasas műszer áram- és feszültségmérésre | 139 |
| Lengőtekercses műszer áram- és feszültségmérésre | 140 |
| Ellenállásmérés | 141 |
| Teljesítménymérés | 144 |
| A villamos munka mérése | 145 |
| Az oszcilloszkóp | 146 |
| Az oszcilloszkópok segéd- és kiegészítő eszközei | 150 |
| Mérések oszcilloszkóppal | 153 |
| Ellenőrzizze tudását | 157 |
| Az elektronika alapjai | 158 |
| A félvezetők fizikai alapjai | 158 |
| Idegenvezetés félvezetőkben | 159 |
| A p-n átmenet | 161 |
| A szennyezés megvalósítása | 162 |
| Félvezető diódák | 163 |
| A félvezető diódák kivitelei és jellemzői | 166 |
| Különleges félvezető diódák | 167 |
| A Z-diódák kivitele és jellemzői | 169 |
| Vezérelhető ellenállás-kétpólusok | 171 |
| A tranzisztor mint vezérelhető ellenállás | 173 |
| Optoelektronikai építőelemek | 176 |
| A félvezető elemek hűtése | 181 |
| Ellenőrizze tudását | 184 |
| Bevezetés a vezérléstechnikába. A digitális technika alapjai | 185 |
| A vezérléstechnika feladatai | 185 |
| Alapfogalmak | 185 |
| A kettes számrendszer | 187 |
| Bináris alapkapcsolások és alapösszefüggések | 188 |
| Vezérlések | 194 |
| Ellenőrizze tudását | 200 |
| Anyagismeret | 201 |
| Az anyagok minősítése és ellenőrzése | 201 |
| Vasanyagok | 203 |
| Nemvas fémek | 207 |
| A nemfémes anyagok áttekintése | 217 |
| Megmunkálások | 230 |
| A korrózió | 233 |
| Ellenőrizze tudását | 236 |
| Elektromkémia | 237 |
| Az elektrokémia alapjai | 237 |
| Primer elemek | 237 |
| Primer elemek. Kivitel, kezelés, tárolás | 241 |
| Szekunder elemek | 243 |
| Szekunder elemek. Kivitel, kezelés, tárolás | 245 |
| Ellenőrizze tudását | 249 |
| Műszaki rajz | 250 |
| Bevezetés | 250 |
| Rajzeszközök | 250 |
| A műszaki rajzok feliratai | 254 |
| Geometriai szerkesztések | 256 |
| Térbeli (axonometrikus) ábrázolás | 257 |
| Ábrázolás nézetekben | 258 |
| Szövegmező | 259 |
| Robbantott ábrák | 260 |
| Vonalak és vonalvastagságok | 260 |
| Léptékek | 260 |
| Építészeti tervrajzok | 262 |
| Méretjelölések a rajzokon | 263 |
| Grafikus ábrázolások | 267 |
| Villamos dokumentációk | 271 |
| A részegységek jelölése | 273 |
| Méretjelölés gépi programozáshoz | 274 |
| Számítógéppel segített műszaki tervezés | 275 |
| Ellenőrizze tudását | 276 |
| Villanyszerelési kapcsolások | 277 |
| A lakóépületek villanyszerelési irányelvei | 277 |
| Villanyszerelési kapcsolások | 283 |
| Hívóberendezések alapkapcsolásai | 287 |
| Szigetelt vezetékek | 290 |
| Ellenőrizze tudását | 296 |
| Adatfeldolgozás | 297 |
| A számítógép jelentősége | 297 |
| Adatok | 298 |
| A számítógép felépítése (hardver) | 299 |
| A programozás alapjai | 304 |
| Példa szövegfeldolgozásra | 308 |
| Programelágazás | 310 |
| Programciklus | 312 |
| A kész programok használata | 317 |
| Ellenőrizze tudását | 318 |
| A változók elnevezése | 319 |
| BASIC-standardfüggvények számokhoz | 320 |
| Rendszerutasítások | 321 |
| Tárgymutató | 322 |
| DIN szerinti rajzjelek | 327 |
| II. kötet | |
| Elmélet | |
| Erősítők, negatív visszacsatolások | 1 |
| Az erősítők jellemző adatai | 1 |
| Az erősítők jellemzőinek befolyásolása | 2 |
| Negatív visszacsatolások | 2 |
| A negatív visszacsatolás fajtái | 2 |
| Feszültségfüggő feszültség-visszacsatolás | 3 |
| Feszültségfüggő áram-visszacsatolás | 4 |
| Áramfüggő feszültség-visszacsatolás | 4 |
| Áramfüggő áram-visszacsatolás | 5 |
| Áttekintés | 6 |
| Tipikus erősítők | 6 |
| Az erősítőfokozatok üzemmódjai | 6 |
| Teljesítményerősítők | 6 |
| Ellenütemű erősítők, alapelvek | 6 |
| Elenütemű erősítők, kapcsolási változatok | 8 |
| Széles sávú erősítők | 9 |
| Széles sávú erősítők egyen- és váltakozó feszültséghez | 9 |
| Széles sávú erősítők csak váltakozó feszültséghez | 10 |
| A széles sávú erősítők felső hatáfrekvenciája | 10 |
| A zaj | 11 |
| Keskeny sávú erősítők, szelektív erősítők | 11 |
| Erősítők számolási funkciókkal | 12 |
| Erősítők hálózati frekvenciára | 14 |
| Trisztoros erősítők | 14 |
| Mágnese erősítők | 15 |
| Szinuszos oszcillátorok | 16 |
| RC-oszcillátorok | 16 |
| LC-oszcillátorok | 17 |
| Frekvenciastabilitás és a jel kicsatolása | 18 |
| Visszacsatolás második tranzisztoron keresztül | 18 |
| LC-oszcillátorok műveleti erősítőkkel | 18 |
| Kvarcoszcillátorok | 18 |
| Szűrők | 20 |
| A szűrők felosztása | 20 |
| RC- és RL-szűrők | 21 |
| LC-szűrők | 21 |
| Az LC-szűrők jellemző adatai | 22 |
| Az LC-szűrők teljesítményillesztése az áteresztőtartományban | 22 |
| A T- és II-szűrők bemeneti ellenállása | 23 |
| LC-rezgőkörös szűrők szelektív erősítőkhöz | 24 |
| Kerámiaszűrők, kvarcszűrők | 26 |
| Elektromechanikus szűrők | 26 |
| Felületihullám-szűrők | 27 |
| Integrált univerzális szűrők | 27 |
| Az amplitúdómoduláció, AM | 28 |
| Általános bevezető | 28 |
| Az amplitódómodulált jelek előállítása | 28 |
| Matematikaa levelezés | 30 |
| Az AM-jelek előállításának elve | 30 |
| A modulációs mélység, zajok, az AM teljesítményegyenlege | 31 |
| Az AM-demoduláció | 32 |
| A szuperpozíció és a lebegés | 33 |
| A keverés | 33 |
| A nem kívánt amplitúdómoduláció | 34 |
| Az amplitúdómodulációval rokon modulációk | 35 |
| Általános bevezető | 35 |
| A kétoldalsávos moduláció elnyomott vivővel | 35 |
| Ringmondulátor a kétoldasávos moduláció előállításához | 35 |
| A kétoldalsávos moduláció demodulációja | 36 |
| Az egyoldalsávos moduláció csonka oldalsávval | 36 |
| Az egyoldalsávos moduláció | 37 |
| A kvadratúramoduláció | 37 |
| A frekvenciamoduláció, FM | 38 |
| Általános bevezető | 38 |
| A frekvenciamodulált jel | 38 |
| A modulációs index | 39 |
| A frekvenciamodulált jel oldalfrekvenciái | 39 |
| A frekvenciamodulált jelek zavarása | 39 |
| A preefázis és a deemfázis | 40 |
| A f frekvencialöket és a B sávszélesség | 40 |
| Frekvenciademodulálási módszerek | 41 |
| A félrehangoltrezgőkörös FM-demodulátor | 41 |
| A fázisdiszkriminátoros FM-demodulátor, az aránydetektor | 42 |
| A koincidenciademodulátor | 42 |
| A számláló FM-demodulátor | 43 |
| Az impulzusmoduláció és az impulzuskódmoduláció | 44 |
| Általános bevezető | 44 |
| Az impulzusmoduláció (PM) | 45 |
| Az impulzusmoduláció fajtái | 45 |
| Az impulzusamlitúdó-moduláció (PAM) | 45 |
| A modulációs eljárás | 45 |
| A mintavételi frekvencia | 45 |
| A PAM spektruma, a PAM és az AM összehasonlítása | 45 |
| A PAM-demoduláció | 46 |
| A PAM-jelek sajátosságai | 46 |
| Az időmultiplex eljárás | 46 |
| Az impulzuskód-moduláció (PCM) | 46 |
| A PAM-PCM átalakító | 46 |
| Kvantálási fokozatok, a kvantálási hiba | 46 |
| Az időmultiplex eljárás és a PCM | 47 |
| A PCM sajátosságai | 48 |
| Logikai áramkörök | 49 |
| Alapelvek | 49 |
| Logikai alapáramkörök | 49 |
| Pozitív logika, negatív logika | 50 |
| Fontos kétváltozós kapcsolatok | 50 |
| A kapcsolási algebra és a Karnaugh-tábla | 52 |
| Általános bevezető | 52 |
| A kapcsolási algebra törvényei és szabályai | 52 |
| A logikai kapcsolások működésének leírása | 52 |
| Kapcsolásanalízis | 53 |
| A logikai kapcsolások tervezése, szintézise | 53 |
| Az igazságtáblázat | 53 |
| A függvények diszjunktív normálalakja | 53 |
| A függvények konjuktív normálalakja | 53 |
| A függvények két normálalakjának összehasonlítása | 54 |
| A logikai kapcsolások egyszerűsítés | 55 |
| A kapcsolások megváltoztatása | 55 |
| A Karnaugh-tábla | 56 |
| Cél és elvi felépítés | 56 |
| A változók besorolása a Karnaugh-tábla oszlopaiba és soraiba | 57 |
| A függvényértékek átvitele az igazságtáblázatból | 57 |
| A függvények egyszerűsítése | 57 |
| Számrendszerek, kódok | 59 |
| A digitális technikában fontos számrendszerek | 59 |
| A számok átalakítása különböző számrendszerekbe | 59 |
| Kódok, a kódolás, dekódolás | 60 |
| A BCD-kód | 60 |
| A decimális-BCD kódoló, dekódoló | 61 |
| Egylépéses bináris kódok számok ábárzolásához | 62 |
| A Gray-kód | 62 |
| A Johnson-kód | 62 |
| Az egylépéses kódok felhasználása | 62 |
| A hétszegmenses BCD kódoló | 63 |
| Az ASCII-kód | 63 |
| Egyéb kódok, a kódoló és a dekódoló jelentés | 63 |
| Számolás kettes számrendszerben | 63 |
| Összeadás | 63 |
| A számok összehasonlítása | 65 |
| Billenő áramkörök | 67 |
| Bistabil billenőkörök | 67 |
| Áttekintés | 67 |
| Aszinkron flipflopok | 67 |
| Flipflop NOR kapukból | 67 |
| Flipflop NAND kapukból | 69 |
| Az RS flipflop | 69 |
| A Schmitt-trigger | 70 |
| A latch | 70 |
| Szinkron flipflopok | 70 |
| Szintvezérelt flipflopok | 70 |
| A szintvezérelt RS flipflop | 70 |
| A D flipflop | 71 |
| Élvezérelt flipflopok | 72 |
| Egy éllel vezérelt RS flipflop | 72 |
| Az egy éllel vezérelt JK flipflop | 72 |
| A T flipflpo | 73 |
| Két éllel vezérelt flipflopok | 73 |
| A két éllel vezérelt JK flipflop | 74 |
| Monostabil billenőkörök | 74 |
| Nem újraindítható monostabil billenőkörök | 74 |
| Újraindítható monostabil billenőkörök | 74 |
| Astabil billenőkörök | 75 |
| Astabil billenőkörök Schmitt-triggerrel | 75 |
| Az astabil billenőkör felépítése két inverterből | 75 |
| Astabil billenőkör két monsotabil billenőkörből | 76 |
| A start-stop oszcillátor | 76 |
| Kvarcoszcillátorok | 77 |
| Számlálók és frekvenciaosztók | 77 |
| Aszinkron számlálók | 77 |
| Aszinkron előre számlálók | 77 |
| Aszinkron hátra számlálók | 78 |
| Az átkapcsolható aszinkron előre-hátra számláló | 79 |
| A BCD kódú aszinkron számláló | 79 |
| Többszámjegyű decimális számláló BCD kódú aszinkron számlálókból | 80 |
| Szinkron számlálók | 81 |
| Szinkron előre számlálók | 81 |
| Szinkron hátra számlálók | 81 |
| az átkapcsolható szinkron előre-hátra számláló | 82 |
| A BCD kódú szinkron számláló | 82 |
| Többszámjegyű decimális számlálók BCDE kódú szinkron számlálókból | 82 |
| Komplex számlálók | 83 |
| Programozható állásban törlődő számlálók | 83 |
| Programozható kezdőértékű számlálók | 84 |
| Frekvenciaosztók | 84 |
| A számláló mint frekvenciaosztó | 84 |
| A programozható frekvenciaosztó | 84 |
| Léptetőregiszterek | 86 |
| Alapvető felépítés | 86 |
| Funkciók | 86 |
| Az impulzuskésleltetés | 86 |
| A soros-párhuzamos átalakító | 87 |
| A párhuzamos-soros átalakító | 88 |
| Léptetőregisztere átviteli rendszerek | 88 |
| Az előre-hátra léptető regiszter | 89 |
| A gyűrűs számláló | 89 |
| A Johnson-számláló | 90 |
| Multiplexerek, analóg-digitális és digitális-analóg átalakítók | 91 |
| Multiplexerek | 91 |
| Az elektromechanikus multiplexer | 91 |
| Mulitplexer digitális alkatérszekből | 91 |
| Demultiplexer digitális alkatrészekből | 92 |
| Analóg-digitális átalakítók | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók súlyozott ellenállás-hálózattal | 93 |
| Digitális-analóg átalakítók eleálláslétrával | 94 |
| Szabályozástechnika | 95 |
| Általános bevezető | 95 |
| Fogalmak és definíciók | 95 |
| A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 96 |
| A vezérlési lánc és a szabályozási kör tagjai | 96 |
| A nemfolytonos tagok viselkedése | 97 |
| A szakaszok időbeli viselkedése a vezérlésekben és a szabályozásokban | 98 |
| Szakaszfajták | 99 |
| Kiegyenlítő szakaszok | 99 |
| Kis késleltetésű szakaszok | 100 |
| Magasabb rendű szakaszok | 100 |
| A szabályozóberendezések viselkedése | 100 |
| A p szabályozó | 101 |
| Az I szabályozó | 102 |
| A D szabályozó | 102 |
| Szabályozóberendezések P, I és D szabályozók kombinációiból | 103 |
| Példák szabályozási körökre | 104 |
| Ellenőrző szervek, érzékelők, beavatkozó szervek | 104 |
| A fogalmak meghatározása | 104 |
| Aktív ellenőrző szervek | 106 |
| A fényelem | 106 |
| A piezokristály | 106 |
| A hőelem | 106 |
| Elektrokémiai ellenőrző szervek, a pH-érték mérése | 107 |
| Passzív ellenőrző szervek | 107 |
| Ohmos ellenőrző szervek | 107 |
| Induktív ellenőrző szervek | 108 |
| Kapacitív ellenőrző szervek | 108 |
| Érzékelők mágneses mennyiségekhez, a Hall-generátor | 109 |
| Hőtágulásos ellenőrző szervek, a hőkapcsoló | 109 |
| Beavatkozó szervek | 112 |
| Fáziszárt hurkok, PLL | 112 |
| Általános bevezető | 112 |
| A működési elve | 113 |
| A feladat és a működési mód | 113 |
| A VCO | 113 |
| A fázisdetektor, PD | 113 |
| A PD-vel kapcsolatos fogalmak meghatározásai | 114 |
| A PD felépítése és működési módja | 114 |
| A feszültség-idő függvény | 114 |
| Az analóg Pd | 115 |
| Kivitelezési formák | 115 |
| Az aluláteresztő szűrő | 116 |
| A szabályozóerősítő | 116 |
| A fordulatszám és a pozíció szabályozása és vezérlése | 116 |
| A motorok felépítése | 116 |
| Egyenáramú motorok | 116 |
| Tárcsás forgórészű motorok | 116 |
| Kosaras armatúrájú motorok - harang armatúrájú motorok | 117 |
| Kommutátor nélküli egyenáramú motorok - elektronikus motorok | 117 |
| Léptetőmotorok | 118 |
| Lineáris motorok | 118 |
| A fordulatszám és a pozíció vezérlsée | 119 |
| Az egyenáramú állandómágneses motorok fordulatszámának vezérlése | 119 |
| A fordulatszám-vezérlés alkalmazása | 120 |
| A beavatkozó hatjások vezérlése, a pozicionálás | 120 |
| A fordulatszám és a pozíció szabályozása | 121 |
| Példák fordulatszám-szabályozásra | 121 |
| Fordulatszám-szabályozás kazettás magnetofonokban | 121 |
| Példa pozíciószabályozásra | 123 |
| Kompenzációs íróművek | 123 |
| A vezérlés és a szabályozás tápegységekben | 124 |
| Vezérlési és szabályozási alapelvek tápegységekben | 124 |
| Vezérlés kiegészítő ellenállásokkal. A lineáris beavatkozó szerv | 124 |
| A vezérlés kibővítése szabályozássá | 124 |
| A lineáris beavatkozó szervű tápegységek felépítése | 127 |
| Vezérlés elektronikus kapcsolókkal | 127 |
| Az elektonikus kapcsolókkal működő tápegységek szabályozása | 127 |
| A kapcoslóüzemű tápegységek felépítése és működése | 127 |
| A kapcoslóüzemű tápegységek szaggatóinak működési elve és megvalósítása | 129 |
| A kapcsolóüzemű tápegységek felépítése | 131 |
| Váltakozó áramú tápelláttás tirisztoros és triacos kapcsolóval | 131 |
| A gyújtáskésleltetésű vezérlés | 131 |
| A hullámcsomag-vezérlés | 131 |
| Szabályozás nullafeszültség-kapcsolóval és triackal | 132 |
| Korlátozások a hullámcsomag- és a gyújtáskésleltetésű vezérlések üzemeltetésénél | 132 |
| Adatfeldolgozás | 133 |
| Fogalmak | 133 |
| A számítógépek készüléktechnikai felépítése | 133 |
| A számítógép működési elve | 134 |
| Operációs rendszerek | 136 |
| Üzemmódok | 136 |
| A többfelhasználós üzemmód | 136 |
| A többfeladatos üzemmód | 137 |
| A valós idejű üzemmód | 137 |
| A párbeszédes üzemmód | 137 |
| A kötegelt feldolgozási üzemmód | 137 |
| Az online és az offline üzemmód | 137 |
| A mikroszámítógép | 138 |
| A mikroszámítógép felépítése | 138 |
| A mikroprocesszor | 139 |
| A végrehajtó egység | 139 |
| A vezérlőegyság | 140 |
| A tár | 140 |
| A tárolás célja | 140 |
| A társzervezés | 141 |
| A tárbővítés | 141 |
| A tárak fajtái | 142 |
| A veremtár | 142 |
| A közvetlen tárhozzáférés | 142 |
| Be- és kiviteli egységek | 142 |
| Mikroprocesszor utasítások | 143 |
| Az utsaítások ábrázolása | 143 |
| A bináris kód, a hexadecimális kód | 143 |
| A mnemonikus kód | 143 |
| Az utasításszerkezet | 144 |
| A műveeti rész és az operandus rész | 144 |
| Egybájtos utasítások | 144 |
| Kétbájtos utasítások | 144 |
| Hárombájtos utasítások | 145 |
| Az utasításlista | 145 |
| A mikroszámítógépek programozása | 147 |
| A program folyamatábrája | 147 |
| A program futásának alaptípusai | 148 |
| Elágazás nélküli programok | 148 |
| Programhurkok | 148 |
| Programelágazások | 148 |
| Alprogramok | 149 |
| A programmegszakítás | 151 |
| Mikroszámítógépes fejlesztőrendszerek | 152 |
| Elektroakusztika | 153 |
| Általános bevezető | 153 |
| A hangban mérhető mennyiségek | 153 |
| Az iránykarakterisztika | 154 |
| A fül hangérzékelése | 154 |
| Hangerő-érzékelés, a phon-görbék | 155 |
| Dinamika | 155 |
| A hang, a hangzat, a zaj | 156 |
| A teremakusztika | 156 |
| A visszaverődés és az elnyelődés | 156 |
| A berezgés és az utánzengés | 156 |
| A hangátvitel technikája | 157 |
| átviteli rendszerek | 157 |
| A mono- (egycsatornás) átvitel | 157 |
| Az álsztereo- (pszedosztereo-) átvitel | 157 |
| A sztereoátvitel | 158 |
| A kvadrofónia | 158 |
| Elektorakusztikai átalakítók | 158 |
| Hangérzékelők, mikrofonok | 158 |
| A hangérzékelők jellemzői | 158 |
| Az átviteli tényezők | 158 |
| A frekvenciamenet | 158 |
| Az iránykarakterisztika | 159 |
| A gömb-, a nyolcas-, a vese- és a buzogánykarakterisztika | 159 |
| A torzítási tényező | 159 |
| A zavarfeszültség | 159 |
| A dinamika | 159 |
| A belső ellenállás | 159 |
| A mikrofonok, működése | 160 |
| Hangsugárzók, hangszórók, fejhallgatók | 161 |
| A membrán rezgésének amplitúdója és a frekvencia közötti összefüggés | 161 |
| A hangsugárzók jellemző adatai | 162 |
| A teljesítményátviteli tényező | 162 |
| A hatásfok | 162 |
| A frekvenciamenet | 162 |
| A névleges terhelhetőség | 162 |
| A határterhelhetőség | 162 |
| A torzítási tényező | 162 |
| Az iránykarakterisztika | 162 |
| A névleges látszólagos ellenállás | 162 |
| A hangszórók ésa fejhallgatók gerjesztőrendszerei | 163 |
| A hangterelés | 163 |
| A nyomókamrás rendszer | 163 |
| A hangfal | 164 |
| Hangsugáró csoportok | 164 |
| Hangszóró-kombinációk | 164 |
| Fejhallgatók | 164 |
| A hangrögzítés, alapelvek és a tűs hangrögzítés | 165 |
| Általános bevezető | 165 |
| A hangszedőtűs eljárás | 166 |
| A hangbarázdák írása | 166 |
| Hanghordozók és hangszedő tűk | 167 |
| Hangszedőrendszerek | 168 |
| A vágási karakterisztika | 169 |
| Lemezjátszók | 169 |
| A hangszedésnél fellépő problémák | 170 |
| A hangrögzítés, a mágneses hangrözgítés | 170 |
| Fogalmak | 170 |
| A törlés | 171 |
| A felvétel | 171 |
| A lejátszás | 172 |
| A réshatás | 172 |
| Az omega frekvenciamenet | 173 |
| A szalag önlemágneseződése | 173 |
| A kiegyenlítés és az eredő frekvenciamenet | 173 |
| Magnetofonfejek | 173 |
| Hangszalagok, a sávok elhelyezkedése | 174 |
| Szalaganyagok | 175 |
| A szabványos szalagfluxus | 175 |
| Magnetofonok | 176 |
| Felvételi és lejátszási problémák | 177 |
| Az elektromágneses hullámok terjedése és vétele | 179 |
| A kisugárzás | 179 |
| A híradástechnika hullámhosszai | 179 |
| A terjedés | 179 |
| A fading (halkulás) | 180 |
| A troposzféra, az ionoszféra, a Kennelly-Heaviside-réteg | 180 |
| A hullámsávok tulajdonságai | 181 |
| A műholdas vétel | 182 |
| A polarizáció | 182 |
| Antennák | 183 |
| Adó- és vevőantennák | 183 |
| Antenna-alapformák | 183 |
| Az antennák jellemző adatai | 184 |
| Áttekintés a rádiószolgálatokrl | 185 |
| Rádiótechnika | 186 |
| Általános bevezető | 186 |
| A rádióadó | 186 |
| A rádióvevő | 186 |
| Az egyenes vevő elve | 187 |
| A szuperpozíció elve | 187 |
| A sztereorádió és a közlekedési rádió | 190 |
| A sztereorádiós rendszer követelményei | 190 |
| A sztereomultiplex eljárás | 190 |
| A sztereokódoló | 191 |
| A sztereodekóder | 191 |
| A közlekedési infomrációkat sugárzó adórendszer | 192 |
| A fekete-fehér tv-adás | 193 |
| A képátvitel | 193 |
| Tv-szabványok | 194 |
| A CCIR-szabvány | 194 |
| Más országok tv-szabványai | 196 |
| Az összetett videojel, a BAS jel | 196 |
| A tv-adó | 198 |
| A fekete-fehér tv-vétel | 199 |
| A BAS jel visszanyerése | 199 |
| A hangjel visszanyerése | 200 |
| Különbésgi hangvivős és párhuzamos kísérőhang eljárások | 200 |
| A szinkronizálójel visszanyerése | 201 |
| A sorszinkronizáció | 202 |
| A képszinkronizáció | 202 |
| A színes tv-adás | 203 |
| A színes tv-rendszerek követelményei | 203 |
| A szín és a színkeverés | 203 |
| A világosságjel (Y jel) | 204 |
| A színkülönbségi jel | 204 |
| A színsegédvivő eljárás | 204 |
| Színes tv-rendszerek | 205 |
| A NTSC-rendszer | 205 |
| A PAL-rendszer | 206 |
| A SECAM-rendszer | 206 |
| A színes összetett videojel, az FBAS jel | 207 |
| A színes tv-vétel | 207 |
| A FBAS jel visszanyerése | 207 |
| A BAS jel feldolgozása | 208 |
| Az F jel feldolgozása (PAL) | 208 |
| A modulált színkülönbségi jel demodulációja (PAL) | 209 |
| A PAL-kapcsoló és a PAL-azonosító | 209 |
| A G-Y jel előállítása | 210 |
| Az R, G és B jelek előállítása | 210 |
| A mágneses képrögzítés | 210 |
| A mágneses képrögzítés elve | 210 |
| A keresztsávos és a ferdesávos eljárás | 211 |
| Videorendszerek | 212 |
| A sávelrendezés | 213 |
| A jelátvitel | 214 |
| Az FM-hang (hifi-hang) | 214 |
| Blokkvázlat, mikroprocesszoros vezérlés | 215 |
| Bevezetés a távbeszélő-technikába | 217 |
| Általános áttekintés | 217 |
| A távbeszélő-technikában használt röidítések | 217 |
| A helyi hálózat (HHá) | 217 |
| Helyi kapcsolástechnika | 218 |
| A helyi központ (HKp) fő funkciói | 218 |
| A HKp-i összeköttetés létrehozásának alapvető feladatai | 218 |
| A kapcsolórendszer (KR) feladatai | 218 |
| A vezérlés elve | 219 |
| A helyi kapcsolástechnika választófokozatai | 222 |
| A teljes központ (TKp) és a részközpont (RKp) | 223 |
| Helyi hálózat (HHá) több teljes központtal | 223 |
| Helyi hálózat (HHá) csoportközpontokkal (CsKp) | 224 |
| Távolsági kapcsolástechnika | 226 |
| A távolsági kapcsolástechnika hálózatsíkjai | 226 |
| A jelzőszámok jelentősége a távhívásban | 227 |
| Az összeköttetés felépítése a jelzőszámútvonalon át | 228 |
| Útvonalvezérlés az országos távhívóhálózatban | 229 |
| Előfizetői berendezések | 230 |
| Alapvető készlékáramkörök | 230 |
| A nyilvános távbeszélő-hálózatban alkalmazott készülékek feladatai | 230 |
| Előfizetői berendezések (áttekintés) | 231 |
| Az alközpontokról általában | 232 |
| Soros berendezések | 232 |
| Automata alközpontok | 233 |
| A távbeszélő átviteltechnika alapjai | 234 |
| A távbeszélő átviteltechnika alapvető feladatai | 234 |
| A beszédcsatorna | 2325 |
| A beszédfrekvenciás (BF) átviteli út | 235 |
| A frekvenciaáthelyezés | 236 |
| A vivőfrekvenciás (VF) átvitel üzemi adatai | 237 |
| A vivőfrekvenciás technika frekvenciatervei és rendszerei | 238 |
| Hívó-, jelző- és óraberendezések | 241 |
| Általános áttekintés | 241 |
| Feladatkörök | 241 |
| Hívó- és jelzőberendezések | 242 |
| Óraberendezések | 246 |
| Vészjelző berendezések | 248 |
| A high/low (magas/alacsony) technika | 248 |
| A differenciáltechnika | 248 |
| Az azonosítójeles behatárolási technika | 248 |
| Jelentők és jel-, ill. riasztásadók | 249 |
| Az univerzális vészjelentő berendezés | 250 |
| Gyakorlat | 251 |
| Bipoláris integrált digitális áramkörök | 251 |
| Áramkörcsaládok | 251 |
| Típusjelölések | 252 |
| Az LSL-család | 254 |
| Alapfelépítés | 254 |
| Különleges TTL-technikák | 255 |
| A Schottky-TTL | 255 |
| A kis fogyasztású Schottky-TTL | 256 |
| A T3L-család | 256 |
| Az I3L-technika | 257 |
| Unipoláris digitális integrált áramkörök | 258 |
| Az N-MOS- és a P-MOS-technika | 258 |
| Alapáramkörök | 258 |
| A NOR és a NAND áramkör | 259 |
| Jellemző értékek | 259 |
| A C-MOS-technika | 259 |
| Alapáramkörök, jellemző adatok | 259 |
| A NOR áramkör | 261 |
| A NAND áramkör | 261 |
| A kétutas digitális-analóg kapcsoló | 261 |
| A rövidítések táblázata | 262 |
| A négypólusok mérési eljárásai | 263 |
| A négypólus hullámellenállásainak meghatározása | 263 |
| A szintmérés | 264 |
| A csillapításmérés | 265 |
| A feszültségmérés | 265 |
| Az összehasonlításos mérés | 266 |
| Az áthalláscsillapítás, valamint az idegen- és zajfeszültség mérése | 266 |
| A torzítási tényező mérése | 267 |
| A vobulátoros mérési eljárás négypólus frekvenciamenetének meghatározására | 267 |
| Regisztráló mérőműszerek | 268 |
| A rendszer áttekintése | 268 |
| A vonalíró | 268 |
| Kompenzációs regisztrálók | 269 |
| A rajzgép | 271 |
| A villamos mennyiségek digitális mérése | 272 |
| A digitális mérőműszerek felépítése | 272 |
| A frekvenciamérés | 272 |
| A preiódusidő mérése | 273 |
| Az időmérés | 274 |
| Az univerzális számláló | 274 |
| Az egyenfeszültség mérése | 274 |
| Az amplitúdómódszer | 274 |
| Az integrálóeljárás | 276 |
| Az egyenáram mérése | 277 |
| A váltakozó feszültségek és a váltakozó áramok mérése | 277 |
| Az ellenállásmérés | 278 |
| A kapacitásmérés | 278 |
| A fázismérés | 278 |
| A villamos munka mérése | 279 |
| A nem villamos mennyiségek villamos mérése | 280 |
| Általános bevezető | 280 |
| A mérőberendezés felépítése | 280 |
| Speciális mérésekhez alkalmas érzékelők | 281 |
| Hőmérsékletmérés érzékelőkkel | 281 |
| Hőmérsékletmérés hőelemekkel | 281 |
| Hőmérsékletmérés ellenálláshőmérőkekl | 282 |
| Félvezetős érzékelők: NTK- és PTK-ellenállások | 283 |
| Szöginformációk mérése és ellenőrzése | 284 |
| Szögkódolók | 284 |
| Forgásjelzők | 284 |
| A fordulatszám mérése és ellenőrzése | 284 |
| Gázkoncentráció-mérő érzékelők | 285 |
| A nyúlás, az erő és a forgatónyomaték mérése nyúlásmérő bélyegekkel | 286 |
| A tűzjellemzők érzékelése - tűzjelzők | 289 |
| A rendszeres hibakeresés | 292 |
| Hibaokok | 292 |
| Külső eredetű zavarok | 292 |
| A hibák előfordulásának megelőzése | 292 |
| A hibák megállapítása és jelzése | 292 |
| A hibák kiküszöbölése | 293 |
| A rendszeres hibabehatárolás | 293 |
| A jelkövetés módszerei | 293 |
| A jelkövetés szabályozott áramkörökben | 294 |
| A kicserélés, a helyreállítás, a vizságlat | 295 |
| A hibabehatárolás segédeszközei | 295 |
| Rádió-zavarszűrés, villamos és mágneses árnyékolás | 296 |
| Általános bevezető | 296 |
| A zavarforrások osztályozása | 296 |
| A rádiózavarok mérése | 297 |
| Zavarási határétékek, zavarási fokozatok | 297 |
| A zavarási fokozatok alkalmazása | 298 |
| A rádiózavarok terjedése | 298 |
| Zavarvédelmi eszközök | 298 |
| Zavarszűrési rendszabályok | 299 |
| Alkatrészek és szerelvények | 300 |
| Példák készülékek és berendezések zavarmentesítésére | 304 |
| Az elektromos árnéykolás | 305 |
| A szórt mágneses terekkel szembeni védekezés | 306 |
| A gépjárművek zavarmentesítése | 307 |
| A rádió-zavarszűréssel kapcsolatos fontosabb előírások | 308 |
| A PLL-áramkörök alkalmazása | 308 |
| Fogalommeghatározás és a működési mód | 308 |
| Frekvenciaszintézis - közvetett szintézis | 308 |
| A PLL-szintézeres hangolókör | 309 |
| A frekvenciaszinkronizálás | 311 |
| Az FM-demoduláció | 312 |
| A forulatszám-szabályozás PLL-lel | 312 |
| Adahordozók | 313 |
| A kódolás | 313 |
| Lyukkártyák | 315 |
| Lyukkártyás készülékek | 315 |
| Lyukszalagok | 315 |
| Lyukszalagos készülékek | 316 |
| A mágneses adattárolás | 316 |
| A mágneses adathordozóknál alkalmazott rögzítési eljárások | 316 |
| Mágnesszalagok | 317 |
| Mágnesszalagos készülékek | 317 |
| Mágnesszalag-kazetták | 318 |
| Mágneslemezek | 318 |
| Mágneslemezes készülékek | 319 |
| Hajlékony mágneslemezek | 319 |
| Futóművek | 320 |
| Az automatikus jelfelismerés | 320 |
| A CMC-7 írás | 320 |
| Az ORC-írások | 321 |
| Képernyős készülékek és nyomtatók | 321 |
| Képernyős készülékek | 321 |
| Alfanumerikus képernyős készülékek | 321 |
| Grafikus képernyős készülékek | 322 |
| Nyomtatók | 322 |
| Betűnyomtatással dolgozó karakternyomtatók | 322 |
| Betűnyomtatással dolgozó sornyomtatók | 323 |
| Mátrixnyomtatók | 323 |
| Lézernyomtatók | 324 |
| Billentyűzetek | 325 |
| Adatátvitel | 325 |
| Nemzetközi szabványosítás | 325 |
| A német Posta adatátviteli szolgáltatásai | 326 |
| Adatátvitel a telexhálózatban | 37 |
| Adatátvitel a datexhálózatban | 327 |
| Adatátvitel a tábveszélő-hálózatban | 327 |
| Rádió-vevőkészülékek | 328 |
| Tulajdonságok és adatok | 328 |
| Hullámsávok | 328 |
| Az adó beállításának módja | 328 |
| Az érzékenység és a szelektivitás | 329 |
| A hangvisszaadási jóság | 330 |
| A sztereoadások vételi lehetősége | 330 |
| Különleges szolgáltatások | 331 |
| A vevőkészülékek fajáti | 331 |
| Házi rádióvevők | 331 |
| Kis vagy hordozható rádióvevők | 331 |
| A hifi-rádivevő | 336 |
| Autórádiók | 336 |
| Fekete-fehér tv-vevők | 337 |
| A tuner és a hangolófokozat | 337 |
| A videojelegység | 340 |
| Az eltérítőegység | 340 |
| Az áramköri felépítés | 341 |
| Színes tv-vevők | 343 |
| A tuner, a hangolóegység és a távszabályozás | 343 |
| Középfrekvenciás erősítők, demodulátorok és a hangegyság | 345 |
| A videojelegység | 345 |
| A RGB-egység | 347 |
| A vízszintes egység | 347 |
| A függőleges egység | 347 |
| A tápegység | 347 |
| Színes képcsövek | 348 |
| Egy inline színes képcső | 348 |
| Egyéb sznes képcsövek | 349 |
| A vevőantennák tervezése és felállítása | 350 |
| Vételi sávok, antennaformák | 350 |
| Az antennák helyének és típusának kiválasztása | 351 |
| A mechanikai szilárdság és a szélterhelés számítása | 352 |
| Az antennák földelése | 353 |
| Egyéni és közösségi antennaberendezések | 353 |
| A vezetékhálózat kiépítése | 353 |
| A közösségi antennaberendezésekkel szembeni követelmények | 354 |
| A berendezés csillapításának számítása | 355 |
| A szintszámítás és erősítő alkalmazása | 356 |
| Az adók áthelyezése | 357 |
| Átviteli vizsgálatok | 357 |
| A karbantartás | 357 |
| A kapcsolástechnika áramköri rajzai és szerelvényei | 358 |
| Rajzjelek és rajzféleségek | 358 |
| Elvi kapcoslási rajzok | 358 |
| A jelfogó-áttekintés | 359 |
| A jelfogódiagram | 359 |
| A nemesfém-érintkezős motoros forgóválasztó | 359 |
| A nemesfém-érintkezős gyorsfelfogók | 360 |
| Kapcsolástechnikai folyamatok és azok ábrázolása | 363 |
| Általános bevezető | 363 |
| Fogalommeghatározások | 363 |
| Az 55v helyi kapcsolórendszer kapcsolási feladatai és folyamatai | 363 |
| A távbeszélő-készülékek áramkörei | 367 |
| Típussorozatok | 367 |
| Számbeadási módok | 368 |
| A 611-es típusú távbeszélő- készülék | 369 |
| A 716-os, 736-os és a 756-os típusú távbeszélőkészülékek | 370 |
| A 792-es (912-2/732-2/752-2) távbeszélő-készülékek | 370 |
| A csatlakozódoboz | 371 |
| A híradástechnikára vonatkozó törvényes előírások | 372 |
| Törvények és szakmai előírások | 372 |
| A technikai munkaeszközökre vonatkozó törvény | 372 |
| Mérés- és munkaügyi törvények | 373 |
| A híradástechnikára vonatkozó törvények | 373 |
| A távközlési összeköttetésekre vonatkozó törvények | 374 |
| A nagyfrekvenciás berendezések üzemeltetésével kapcsolatos törvények | 374 |
| A rádióamatőrökre vonatkozó törvény | 374 |
| A környezet vezsélyeztetésével kapcsolatos törvény | 374 |
| Az adatvédelmi törvény | 375 |
| Törvénykiegészítések | 375 |
| Szakmai szabályok, előírások | 380 |
| Információforrások | 381 |
| Szemelvények a híradástechnika történetéből | 381 |
| Tárgymutató | 391 |
Folytatás Microsoft-tal